A megszabadulás valósága

Az élet egy másik szintre akar emelkedni, egy új rezgés, egy új terület elérésére törekszik. Akit megérint egy magasabb rezgés, felkerülhet egy olyan területre, amely a dialektikusan-normálisat messze maga mögött hagyja. Ekkor egész lénye átalakul.

 

A szidérikus vagy asztrális anyag rezgésskálája a hetedik kozmikus területen a másodpercenkénti körülbelül 450 billiótól egészen 700 billió rezgésig terjed (rezgés per másodperc = Hertz). Ezeket a számokat az Egyetemes Tan adja meg.

Ezen a rezgési skálán belül nyilatkoznak meg a hetedik kozmikus területhez tartozó legkülönfélébb asztrális jelenségek, formák és hatások. Színekben kifejezve ez az élénk vöröstől, a legalsó rezgéstől az ibolyakékig, a legmagasabb rezgésig ér, ami a dialektikus asztrális területen lehetséges. Az ezekkel kapcsolatos sugárzások hullámhossza 650-től körülbelül 450 nanométerig terjed. (A nanométer a méter milliárdod része.) Minél nagyobb a rezgésszám, annál rövidebb a hullámhossz.

Amint a rezgések és hullámhosszok határát negatív értelemben lépik át, tehát ha késlekedést és gyengülést mutatnak, melyek egészen a hetedik kozmikus terület már említett határáig folytatódnak, akkor mindig feloszlás, összetörés, felőrlődés, robbanás és halál, tehát teljes megszűnés következik be.

Ha pedig valaki pozitív értelemben, vagyis felfelé lépi át ezt a határt, akkor bekerül a hatodik kozmikus területre, és törvényszerűen új megjelenési formát kap, a lélekemberét. Az egyik területről a másikba, a hetedikből a hatodik kozmikus területre való átjutás mindig transzfigurációt eredményez.

Ha egy személyiséget, egy mikrokozmoszt, egy állandó rezgés tart fenn, a személyiség testei koncentrikusan egymásba fonódnak. Ennek megfelelően meghatározott életerőhöz jut, amely fenntartja az életet. Amennyiben a személyiség legyengül, ez az életrezgések lassulását vonja maga után. Egy adott pillanatban a rezgés annyira legyengül és lelassul, hogy a személyiség nem tudja többé a testben fenntartani magát, és meghal. Ez röviden a testi halál oka.

A másik lehetőség az, hogy valakit egy magasabb rezgésű térség érint meg. Ekkor minden attól függ, hogy képes-e erre reagálni. Ha belemerül ebbe a térségbe, azaz pozitívan válaszol, akkor e térség rezgését időről-időre folyamatszerűen tovább emelik. A normális dialektikus rezgéseket meghaladó rezgések sebességének fokozása miatt ennek az embernek a lénye, a mikrokozmosz, az aurikus lény és maga a személyiség is átalakul. Ez a transzfiguráció.

A transzfigurálás az ember számára egy bizonyos pillanatban tudományosan szükségszerű. Az első esetben a rezgések megváltozásával a feloszlatás általi halál következik be, a második esetben pedig az újjászületés általi halál.

De mekkora különbség van a kettő között! Az egyik halál a ki tudja hányadik ismétlést jelenti a születés és halál kerekéhez kötözve. A másik halál csak egyszer következik be az ember számára.

Pentagram 2010/5

A teljes cikk megtekinthető itt

Megjelent: 2011. január 10.

A téma le van zárva | Vissza a cikkhez | Moderálási alapelvek