Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

Beszéljük meg

Charles Darwin másik öröksége

Charles Darwin másik öröksége Charles Darwin 200 évvel ezelőtt, 1809 február 12-én született, forradalmi műve, A fajok eredete, pedig 150 esztendővel ezelőtt jelent meg. A hírközlő szervek e kettős jubileumról méltóképpen emlékeztek meg, e cikkben azonban a biológusnak egy eddig alig érintett aspektusát szeretnénk előtérbe állítani: a tudomány és a hit kapcsolatát.


Darwin azt a nézetet képviselte, hogy a tudományos munkának függetlennek kell lennie a szerző vallási elképzeléseitől. Annak a véleményének is hangot adott, miszerint egy irányító Istenbe vetett hit mindenképpen összeegyeztethető az evolúció elméletével, mert a hit egészen más alapokon nyugszik, mint a tudomány. Azonban éppen életútja tanúskodik hatásosan arról, hogy a gondolkodás és a hit milyen szoros kapcsolatban áll egymással.

Teológiai tanulmányai folyamán Darwin megismerkedett a természetteológiával, amely minden természeti jelenségben egy szerető vagy büntető isten közvetlen befolyását látja. A természettudós Darwin öt esztendeig tartó világ körüli utazásának fő indítóoka éppen az volt, hogy ezt az isteni hatást átfogóan bebizonyítsa. A magával vitt Biblia ezért számára megdönthetetlen tekintélynek számított. Azonban a Föld történetét, valamint az állatok és növények fejlődését illető számos meglepő belátásainak hatására a Bibliába vetett naiv hite inogni kezdett.

Újra visszatérve Angliába, Darwin kiértékelte utazásának gazdag leleteit. További, hosszú évekig tartó kutatások eredményeire támaszkodva, lassanként kibontakozott evolúcióelmélete. Ugyanakkor azonban elveszítette a földi eseményekbe csodákkal beavatkozó, Istenbe vetett hitét.

Az évek múlásával Darwin istenhite, talán hosszú évekig tartó szenvedéseinek következtében is, egyre inkább megfogyatkozott. Amikor pedig legkedvesebb lánya tíz éves korában meghalt, nem volt képes többé egy jóságos Istenben hinni. Ettől a pillanattól kezdve agnosztikusnak nevezte magát. (Agnoszticizmus: az objektív világ teljes megismerhetőségét kétségbe vonó filozófiai irányzat) Azonban már egész élete folyamán is mindig csak az evolúció mikéntje érdekelte. Az volt a véleménye, hogy a miért az ember megismerő képessége számára elérhetetlen. Egy alkalommal így írt erről: „Minden dolog kezdetének titka számunkra megoldhatatlan; és részemről meg kell elégednem azzal, hogy agnosztikus maradok.”

Darwin élete tulajdonképpen tragikus véget ért; felismerései és nyomasztó élettapasztalatai tökéletesen és pótolhatatlanul széttörték istenképét. Down-ban (Kent/Anglia) 1882 április 19-én abban a tudatban halt meg, hogy a halál az abszolút véget jelenti. Elméleteivel mégis nemcsak egy új, dinamikus világnézet előtt egyengette az utat, hanem egy tökéletesen új istenkép számára is előkészítette a talajt - habár erről sejtelme sem volt.

Darwin tézisét „a legalkalmasabbnak a túléléséről” (survival of the fittest) hamarosan „a legerősebb túlélésére” értelmezték át. Pedig Darwin tulajdonképpen azt értette ezen, hogy csak azok az organizmusok, szervezetek maradhatnak fenn, melyek képesek alkalmazkodni a környezetükhöz. A „létért folytatott küzdelmet” Darwin megfigyelésekből vezette le; számára ez nem volt ideológia. Legalább akkora fontosságot tulajdonított a növény- és állatvilágban fennálló kooperációknak és szimbiózisoknak, együttműködéseknek és együttéléseknek. A növények nyolcvan százaléka él szimbiózisban valamilyen gombával.

Egy elmélettel ritkán éltek vissza politikailag olyan nagy mértékben, mint Darwin tanaival. A legrosszabbak a szociáldarwinisták voltak, akik „a létért folytatott küzdelem”-ből levezették az „erősebb joga” elméletet, a szelekciót pedig azonnal magukhoz ragadták, hogy „értékes” és „értéktelen” emberi életeket különböztessenek meg. Darwin felfogása szerint az emberi fejlődés szempontjából a kooperáció és transzcendencia lényegesen nagyobb jelentőségű, mint a versengés és az önérdek. Ezek szupermodern felismerések! Az emberi fejlődés meghatározó komponenseiként a szeretetet, a partnerkapcsolatot, az együttérzést, a kommunikációt és a kreativitást nevezte meg.

„A morális képességeket magasabb szintre kell besorolni, mint az intellektuálisakat. A morális tulajdonságok közvetlen vagy közvetett fejlődését sokkal inkább a szokások, az értelem, az irányítás, a vallás stb. hatásai határozzák meg, mint a természetes szelekció” - állította.

Darwin második fő művében, mely „Az ember eredete” címet viseli, „a legalkalmasabb túlélése” kifejezés csak kétszer fordul elő, ezzel szemben a „szeretet” szó kilencvenötször! Hasonlóan gyakran szerepelnek a „kölcsönös vonzalom”, a „kölcsönös segítség” és a „szimpátia” fordulatok. Darwin tehát élete folyamán nem egy, a természetes kiválasztódáson és az erősebb túlélésén alapuló, brutális evolúciós gépezet védelmezője volt. Üzenete az ember jövőbeli magasabb rendeltetésébe vetett hit volt, melyet a bennünk lévő legjobb és legmagasztosabb hordoz: a szeretet.

Darwin sokak számára olyan gondolkodót képvisel, aki kemény csapást mért a keresztény hitre. Ez azonban soha nem állt a szándékában; mindig arra törekedett, hogy ne sértse meg mások vallásos érzéseit. Az evolúcióelmélet és a kreacionizmus (a Földet és minden rajta élő állat- és növényfajt Isten teremtésének tulajdonító elmélet) illetve az Intelligent Design képviselői között fennálló ellentétre itt most nem térünk ki.

Egy Darwin elméletein alapuló, új, dinamikus világ- és emberkép csak sok évvel a tudós halála után, és a mikrofizika felismeréseinek köszönhetően, kezdett kialakulni.

Ennek hatására spiritualitás iránt érdeklődő természettudósok és haladó teológusok az új tudományos világképpel összeegyeztethető, korunk embere számára elfogadható istenképet kerestek. Számunkra érdekes dolog megfigyelni, hogy ezek az új felfogások hogyan közelítenek (legalább is részben) az időtlen egyetemes tanhoz, melynek értelmében Isten minden élőben hatékony, mindent átfog és senkit sem zár ki.

„Érezni, hogy minden mögött, amit csak átélhetünk, létezik valami, amit szellemünk nem képes megragadni, melynek szépsége és magasztossága csak közvetetten érint meg minket: ez a vallásosság… A tudomány vallás nélkül béna. A vallás tudomány nélkül vak.” (Albert Einstein)

Pentagram 2010/2

A teljes cikk megtekinthető itt

Megjelent: 2010. május 25.

Share/Save/Bookmark

Hozzászólások

8. | aranyhorda | 2010. Június 11 19:25 Válasz
lehet...de Isten a világ:)
inkább arról lehet szó, ami a tudományosság legnagyobb hibája, hogy részleteiben akar megismerni egy fantasztikusan összetett, szerves "valamit" vagy "valakit"...

Előzmény: 7. | gogesmagog | 2010. Június 11 17:33

A gnosztikusság - annak filozófiai értelmezésében - egyébként is a világ megismerhetőségét hirdeti, míg az agnosztikusság a világ meg nem ismerhetőségét.

7. | gogesmagog | 2010. Június 11 17:33 Válasz
A gnosztikusság - annak filozófiai értelmezésében - egyébként is a világ megismerhetőségét hirdeti, míg az agnosztikusság a világ meg nem ismerhetőségét.

Előzmény: 5. | aranyhorda | 2010. Június 10 18:10

Én is láttam a filmet, és tényleg tanulságos volt.
A fiatal tanár, aki valami újat képvisel, mást, amit megszoktak, és szembe mer menni a közösséggel, a kisvárossal, akik meghívják...

6. | aranyhorda | 2010. Június 10 20:29 Válasz
Azt hiszem, hogy az egyik leglényegesebb tétel lehet az, hogy az Igazság tükrében még a legszentebb igazságok is bátran megkérdőjelezhetők.
Még ez is.

Előzmény: 5. | aranyhorda | 2010. Június 10 18:10

Én is láttam a filmet, és tényleg tanulságos volt.
A fiatal tanár, aki valami újat képvisel, mást, amit megszoktak, és szembe mer menni a közösséggel, a kisvárossal, akik meghívják...

5. | aranyhorda | 2010. Június 10 18:10 Válasz
Én is láttam a filmet, és tényleg tanulságos volt.
A fiatal tanár, aki valami újat képvisel, mást, amit megszoktak, és szembe mer menni a közösséggel, a kisvárossal, akik meghívják a perre az egyik leghíresebb ügyészt, aki nagyszerű jogász és....fundamentalista, konzervatív keresztény, aki azok táborát erősíti, akik szinte szó szerint veszik a Könyvet, és szerintük pontosan kiszámítható, hogy a teremtés uszve, asszem 7542 éve történt.
Csakhogy az ügyvéd is nagyon jó ember a saját portáján, és et yolyan bizonyítékot hoz, amivel meg is nyerik a pert, hiszen a már világszerte elterjedt tudomány egy kis darabkája volt: egy szivacs. Vagyis egy , a Föld őstörténetéből itt maradt kődarab, egy geológiai lelet, amely több millió éves, méghozzá az Amerikai Egyesült Államok természettudományi múzeuma biztosította ezt a bizonyítékot.
Talán inkább azt bizonyította a film, ha nem is szorosan az evolúció elméletére értjük, hogy mennyire veszélyes az, ha kijelölünk igazságokat,milyen veszélyes az, ha mindenáron győzelemre visszük, bezárjuk őket a saját sötétéségünkbe, és mindentől megvédjük, leginkább a Fénytől.
Így járt az újat hozó darwinizmus is, bezárták, aztán most megbontották körülötte a falat, új igazságok jönnek, amiket magunkévá tehetünk.
De mindig van egy apró kis bizonyíték, hogy más, mindig más az igazság, hiába győzelem, tömegigény. És mint érvényre jut egy igazság, máris érvényre jut vele az ellentéte is...
az a helyzet, hogy Isten megismerhetetlen. A gnózis hülyeség abból az aspektusból, hogy nincsen megismerés. Van: a megismerésre való állandó felkészültség, amit éberségnek neveznek, vagyis a léleknek az az állapota, amely nem mindent tudó, hanem képes meghaladni eddig megismerteket.

Előzmény: 4. | gogesmagog | 2010. Június 09 18:17

Volt egy film, amit korábban láttam és pár napja megint vetítették. Egy bírósági tárgyalásról szólt a XX. Század első felének Amerikájában, még akkor, amikor az alkotmány a bibliára...

4. | gogesmagog | 2010. Június 09 18:17 Válasz
Volt egy film, amit korábban láttam és pár napja megint vetítették. Egy bírósági tárgyalásról szólt a XX. Század első felének Amerikájában, még akkor, amikor az alkotmány a bibliára épült. Egy biológia tanárt fogtak perbe, mert az evolucionizmust tanította és nem a Genezist. A végén nagyon tanulságos volt, mikor talán a bíró (?) a tárgyalás után megfogta a két vaskos könyvet egy egy kezébe, amiről a vita folyt, vagyis a Bibliát és a "Fajok eredetét", megemelgette őket és egyforma nehéznek találta őket. Majd a két hóna alá kapta őket és úgy vonult ki a teremből.
Nem arról van szó, hogy egyik, vagy másik az igaz. Nem is arról, hogy egyik vagy másik szó szerint igaz, ahogy leírták, vagy értelmezik. Inkább arról, hogy az Isten által jóváhagyott természeti törvényeket az Isten is tiszteletben tartja és nem szegi meg. Vagyis működhet egy evolúció a teremtés alapján. Így a tudomány és hit is egymást kiegészítő/feltételező módon lesz hiteles. Egyik sem mondhat ellent a másiknak, legfeljebb a nézőpont lehet túl szűkre szabott, melyen keresztül ezt a viszonyt megközelítik.
3. | aranyhorda | 2010. Június 03 19:51 Válasz
"az egyiknek sikerül, a másiknak nem, a sors sokszor nem tudja, mit akar"

Előzmény: 2. | aranyhorda | 2010. Június 03 19:49

Azért ez egy érdekes megközelítése a sokat gyepált darwinizmusnak. Általában amikor fújolnak a kreácionisták és társaik, azt nem veszik tudomásul, hogy többet is rejthet magában egy...

2. | aranyhorda | 2010. Június 03 19:49 Válasz
Azért ez egy érdekes megközelítése a sokat gyepált darwinizmusnak. Általában amikor fújolnak a kreácionisták és társaik, azt nem veszik tudomásul, hogy többet is rejthet magában egy tudományos életút, íme fenn, és többet is mutathat, mint amit tanítanak róla.
A másik pedig az, hogy valójában, ahogy Te mondod, annak a keresésnek az eredménye, ami kilép egy bigott akadémizmusból, gyakran tévedés, zsákutca, akár, viszont meg van az a dicsősége, hogy elindít egy egészen más úton.
Nem tudom, fölmerült, fölmerülhetett e egyáltalán olyan szemlélet Darwin előtt, hogy közünk lehet mondjuk a majmokhoz, ami egyáltalán nem hazugság, csak esetleg más módon.
De ha jól sejtem Darwin kutatásainak nem is ez a lényege, hanem az, hogy fölfedezett egy olyan fejlődési lehetőséget, amit annak előtte nem nagyon írtak le: volt a világ, magyarázták különbözőképpen, de hogy valamiből lett és valahogyan...azt így még senki sem, ha a élő világra gondolunk.
és azért ez a kiválasztódás igaz is.
Most néztem végig a Mágikus nácizmus című filmet, és megdöbbentő az, mennyire hajszálnyi a különbség az igazság és a hamisság között.
Hitlernek az a mondata, hogy "Száz esztendő szenvedése kell, hogy évezredek rettenetes szenvedését helyrehozza", akár még értékelhető is lehetne( a szociáldarwinizmus a fasizmus, bocs a nácizmus egyik alapdoktrinája), csak összességében figyelmébe ajánlanám a holocaust tagadóinak ezt a filmet, illetve magát az ideológiát: nem baj ugyanis, sőt szükségszerű, elkerülhetetlen a pusztítás, mert egy magasabb rendű igazság megszületését szolgálja.
Nem sok különbség van egyébként, sőt gyakorlatilag a nácizmus nem más, mint az előző egy két évszázad mágikus tudományainak megvalósítási kísérlete: a teozófiáé, az antropozófiáé, a rózsakeresztes tudományoké, a szabadkőműves tanításoké. Gyakorlatilag a totális okkult, hiperhagyomány megvalósítási kísérlete.
Csak egy egélszen pici küólönbség van a szellemi, és a gyakorlati megvalósítás kísérlete között. És igen csábító beismerni az igazságát:)
Darwin, gondolom én, szintén a szellem által inspirálva juthatott el a maga megvalósítási útján, közröhely közepette persze, az eredméányéig, és ha az mondjuuk az antropozófiát tekintjük, vagy általában az úgynevezett szellemtudományi kísérleteket, nem is zárható ki az igazsága, hiszen egy olyan formai fejlődést ír le, amelynek mi csak a részleteit látjuk a maga valódi távlatait nem, vagy nagyon kevesen. A Teremstés folyamatába pislantott bele az ürge, és le is jegyezte, a maga kötött módján.

Előzmény: 1. | gogesmagog | 2010. Május 30 14:31

Ami Darwinnak nem sikerült és még rengeteg nagy gondolkodónak, vagyis a vallásos tanítás és a tudomány szintézise, azt szellemtudománynak nevezzük. Mi ebben az iskolában a rózsakeresztes...

1. | gogesmagog | 2010. Május 30 14:31 Válasz
Ami Darwinnak nem sikerült és még rengeteg nagy gondolkodónak, vagyis a vallásos tanítás és a tudomány szintézise, azt szellemtudománynak nevezzük. Mi ebben az iskolában a rózsakeresztes szellemtudomány talaján állunk, vagy kell, hogy álljunk, és nincs több alapvető tévedés.
Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,