Mágikus művész vagy igaz jógi?

A jóga a stressztől hajszolt nyugati ember egyik kedvelt módszere arra, hogy ellazuljon, és megtalálja nyugalmát. Légzés- és mozgásgyakorlatokkal megpróbálja megszüntetni a stresszt, és ezáltal kísérel meg belső egyensúlyhoz jutni. Ugyanazt teszi, mint amit a mágus, aki a természet szenvedéseit a természet eszközeivel próbálja meg uralni és így kibékíteni magát az élettel. Az igazi jógi azonban úgy emelkedik felül a természet szenvedésein, hogy összeköti magát az isteni rezgésterülettel. Mágikus módon békíti ki magát az eredeti, isteni élettel, és ezáltal mások áldásává is válik.

 

 

 A jóga bölcsője valójában nem India. Az eredeti jóga a transzfiguráció egyetemes rendszere, az emberiség megváltásának folyamata. Ezt a rendszert nevezték a keleti, szent terminológiában többek között „jógának”, a kereszténység szent nyelvezetében pedig „újjászületésnek”. Aki a transzifugráció e tudományát a gyakorlatban sikeresen alkalmazta, a régi Indiában, amikor a Brahmanizmus még nem fajult puszta formai szolgálattá, jóginak nevezték.

Valóban van bizonyos rokonság a transzfiguráció segítségével e világ szenvedéseiből kiemelkedett ember és a szögeságyán fekvő fakír között. Aki a szíve vérét ontja a világért és az emberiségért, rokon azzal a mágikus művésszel, aki kést döf a saját bordái közé, demonstrálva ezzel, hogy milyen messzire jutott. Van hasonlóság... de mégis mély szakadék tátong a kettő között.

A mágus a természetbeli szenvedést a természet segítségével uralja, és ezáltal jobban eggyé válik vele, mint azelőtt bármikor. Az igazi jógi azonban úgy emelkedik felül a természetben átélt szenvedésein, hogy összeköti magát az isteni rezgésterülettel. Isteni természetével hagyja, hogy a földi természet rabul ejtse, hogy az eltévedt emberi lelkeknek megmutassa a világossághoz vezető ösvényt.

A mágus mágikus módon köti össze magát a földi természet életével, és ezáltal mások számára úgyszólván bizonyos fokú veszélyt jelent. Az igazi jógi az eredeti, isteni léttel köti össze magát mágikus módon, és aktivitása által áldás lesz másoknak.

A mágikus művészkedés nem más, mint az igaz jóga földi tévútja. A világosság ösvényén a test fájdalmától egészen eltérő fájdalmakat kell kiállnunk. Itt a lélek szenvedéséről van szó, egy elveszett, démoni világ és egy eltévedt és elsötétült emberiség miatt átélt szenvedésről.

Pentagram 2010/5

A teljes cikk megtekinthető itt

 

 

Megjelent: 2011. január 18.

A téma le van zárva | Vissza a cikkhez | Moderálási alapelvek