Ősi bölcsesség a ma gyakorlata számára

Részlet Püthagorasz arany verseiből:

"Ne hagyd, hogy bárki a szavaival, vagy tetteivel félrevezessen, vagy rábeszéljen, hogy olyasmit mondj vagy tégy, ami nem üdvös számodra.

Légy megfontolt, és mérlegelj, mielőtt cselekszel, nehogy ostobaságot művelj.

Mert nyomorult ember az, aki meggondolatlanul beszél, vagy cselekszik.

Csak azt vidd végbe, amit később nem bánsz meg, vagy ami nem lesz hátrányodra.

Ne tégy olyasmit, amit nem értesz, hanem tanuld meg mindazt, amit tudnod kell, és kellemes életed lesz."

Püthagorasz két és fél ezer éve élt Görögország azon kolóniájában, amelyet ma Szicíliának neveznek. Püthagoraszt gyakran említik együtt más nagy filozófusokkal, Hermésszel, Zarathustrával és Platónnal. Tőle származik a „filozófia” szó, melynek jelentése: a bölcsesség szeretete. Azon a véleményen volt, hogy az embernek elsősorban a lélek tisztaságára kell törekednie, melyet úgy érhet el, ha minden élőt tiszteletben tart és elgondolkodik az univerzumon. Az univerzumban ugyanis rend és harmónia uralkodik. Milliárdnyi fejlődés található benne, ahol minden a maga természetes ritmusában és ütemében növekszik. Ebben a magasztos egészben a számok, számértékek és számviszonyok határoznak meg minden jelenséget.

Dikaiarchos szerint Püthagorasz azt tanította, hogy a lélek halhatatlan. Minden, ami létrejön, a korszakok meghatározott körforgásában újjászületik. Emiatt nincs olyan dolog, ami abszolút új lenne. Minden, ami élő, rokon egymással, mivel egyetlen élet részét képezi.

A püthagoreusok etikájában a kontemplatív, elmélkedő, szemlélődő élet foglalta el a legfontosabb helyet: „Idegenek vagyunk ebben a világban, és a test a lélek sírja. Nem szabad azonban megkísérelnünk, hogy öngyilkossággal meneküljünk tőle, mivel Isten tulajdonai vagyunk.

Ő a mi őrzőnk, és ha nem ad erre megbízatást, nem szabad a létezés elől megszöknünk.

Ebben az életben háromféle embertípus létezik, melyeket az olimpiai játékok látogatóihoz lehet hasonlítani. A legalacsonyabb osztályba a kereskedők tartoznak, a következőbe a mérkőzések résztvevői, a legmagasabba pedig a nézők.

A legmagasabb megvilágosodást az önzetlen bölcsesség és tudomány által lehet elérni. Az az igazi filozófus, aki ezeknek szenteli magát; célratörően megszabadítja magát a születések kerekétől.”

Pentagram 2010/4

A teljes cikk megtekinthető itt

 

Megjelent: 2010. november 21.

A téma le van zárva | Vissza a cikkhez | Moderálási alapelvek