Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

Beszéljük meg

Rózsakereszt Krisztián alkémiai menyegzője I. kötet

Rózsakereszt Krisztián alkémiai menyegzője I. kötet C.R.C.-t, létállapota alapján asztrális vizsgára viszik, s itt állapota dönti el, hogy bemehet-e az alkémiai menyegző harmadik napjába. Aki valóban ki akar szállni a haláltermészetből, azt mind beviszik erre az asztrál vizsgára, illetve ez magához vonzza őt, mint a mágnes a vasat.

Tudják, hogyan hozzák meg ezt az ítéletet, s hogyan hajtják végre. Minden jelöltnek a mérlegre kell lépnie, s hét súlynak kell megfelelnie. Nem nehéz kitalálni, hogy a súlyok mit jelképeznek. Ezek a Hétszellem sugarai, a hét sugár, amelyeknek a jelöltnek meg kell felelnie.

Az első három a kis rejtélyekbe való beavatás, amit először kell átélni:

Isten igazi ismeretére,
az egyetemes szeretet igazi ismeretére, és
a bölcsesség igazi ismeretére vonatkoznak.

 

Ez az első három súly, melyek különböző formájúak, tehát értékük is különböző, mégsem lehet őket egymástól függetlenül elképzelni.

Ez az első három önbeavatás, melyet a tanuló a bejárati templomban asztrál állapota alapján kivitelezhet, s ébrenléte idején, éber tudatával tettre kell váltania. Ez tehát kezdetben a Hétszellem első három sugara, melyekre a jelöltnek pozitív élménnyel kell reagálnia.

Mit jelent Istent valóban ismerni?

Meg kell tanulnia Istent az élet egyetlen forrásának felismerni, mely egyedül jó, Tao, ahogyan a régi kínai bölcsesség nevezi: nem elméletileg, nem dogmatikusan, nem parancsra, hanem valóban, mert ez az igazság.

Ez nem misztikus tájékozódás és nem ésszel való felfogás, hanem az egész lénynek a teljesen éntelen (nem csak önzetlen) belemerülése a tökéletes szám első sugarába, ami miatt a jelöltet végtelen biztonság, megrendíthetetlen határozottság, mérhetetlen jóság érinti meg, veszi körül és veszi birtokába. Mindent egybevetve ekkor az ember életében első ízben született meg egy szilárd életalap, amelynek a mindennapi élethez semmi köze. A gnosztikus embernek ezt kell először megtalálnia. Ezen a sziklán kell őt találni, ez az első súly, amelyet ellensúlyoznia kell.

Ehhez kell a szeretet ismeretének csatlakoznia. Az Egyetemes Szeretet messze kiemelkedik minden dialektikusból.

Aki képes a második nagy súllyal egyensúlyban maradni, az olyan életszintézisbe vonul be, amelyben egyetlen emberrel szemben sem áll már fenn sem rokonszenv sem ellenszenv, ennek minden asztrál következményével. Csakis alapvető érdeklődés áll fenn minden teremtéssel és teremtménnyel szemben. Az állandó lelkes törekvés ez, hogy örök, teljes odaadással minden teremtettet az alkotás egyetlen célja felé tereljen és ösztönözzön.

A tökéletes szám második sugarának állapotában már szó sincsen fokozódó vagy csökkenő érdeklődésről: mindent azzal a szeretettel vesz körül, mely Istentől van, anélkül hogy ez egy pillanatra is csökkenne.

Ha pedig a második sugár így hatalomra juthatott a jelölt fölött, akkor a harmadik sugár is teljesen megnyilatkozik: a bölcsesség ismerete. Vegyék figyelembe, hogy a jelölt soha sem mondhatja, hogy „van bölcsessége”, vagy „én bölcs ember vagyok”, hanem ez egy bemenés, belépés a bölcsességbe. Ez napfényhez hasonlítható, amelyben sütkérezhet az ember, mely melegít és erősít, Önnek életet ad. A harmadik sugár olyan, mint valami hatalmas Nap. Aki ennek a Napnak a világosságába lép, az bemegy az egyetemes bölcsességbe, s ezt kapja minden lélegzetével - az első két sugár alapján.

A jelölt így mindennel rendelkezik, ami szükséges a világért és emberiségért végzett áldozatmenetéhez.

Az egyenlő oldalú háromszög elkészült, a háromszög áll!

J. Van Rijckenborgh

Megjelent: 2010. január 24.

Share/Save/Bookmark

Hozzászólások

12. | gabesz69 | 2010. Február 28 23:07 Válasz
Talán helytelenül gondolom, de nem az az elsődleges feladatunk, hogy olyanok legyünk, olyanná váljunk ami megfelel másoknak.Nem az a dolog nehezebb része, hogy elfogadhatóak legyünk mások számára, hanem az hogy fenntartás nélkül elfogadjunk másokat,erényeikkel hibáikkal és a rólunk alkotott (akár negatív) véleményükkel együtt!

Előzmény: 11. | gabesz69 | 2010. Február 28 22:58

Szó szerint igaz az amit leírtál!
Viszont soraid akkora vehemenciával bírnak, hogy elrettentő örvényléssel kavarognak az ember fejében.

Viszont ne feled az alábbi...

11. | gabesz69 | 2010. Február 28 22:58 Válasz
Szó szerint igaz az amit leírtál!
Viszont soraid akkora vehemenciával bírnak, hogy elrettentő örvényléssel kavarognak az ember fejében.

Viszont ne feled az alábbi gondlatot!
"Ez az első három súly, melyek különböző formájúak, tehát értékük is különböző, mégsem lehet őket egymástól függetlenül elképzelni."
Nem lehet elképzelni, vagyis csakis egyszerre képesek megszületni megnyilvánulni, érzékelhetővé válni!

Viszont az irány, amellyel eléri valaki a három kis rejtély határát, egyénenként különbözhet!
Van a ki a tanokat olvasva válik keresővé, érti/érzi/érzékeli meg Isten közelségét!
De az is lehet, hogy valakit a szeretet vagy a szeretet hiánya tesz keresővé.
Ki tudja, kiben mi lakozik és az mikor és hogyan nyilvánul meg?!
Hiszen önmagunkat sem ismerjük megfelelően, nem hogy más lelkek titkait!

Előzmény: 6. | aranyhorda | 2010. Január 25 21:11

Hát, nem tudom,gyerekek, én nem nagyon értem ezeket a bikfangokat, de ide az van írva, hogy:


"Az első három a kis rejtélyekbe való beavatás, amit először kell...

10. | creeder | 2010. Január 31 21:25 Válasz
"A lélekmentés azonban nem valami hurrá-misztika, zenekarral és tapsviharral, hanem egy hatalmas, mélyreható folyamat. E lenyűgöző megmentő munkának egy megmentő erővel és a vele való intelligens együttműködésben kell megvalósulnia. A tanuló a megmentő erőt a Krisztushierarchiától kapja, az intelligens együttműködés pedig úgy jön létre, ha maga a tanuló nem torzítja el jobban saját lelkét, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy megjavítsa lelke képességeit és minőségét."
9. | aranyhorda | 2010. Január 31 07:48 Válasz
nem baj ám!
Végül is nem biztos, hogy mindig meg kell szólalni.

Előzmény: 8. | hephata | 2010. Január 30 20:18

Sajnálom, hogy megrekedtek a hozzászólások...

8. | hephata | 2010. Január 30 20:18 Válasz
Sajnálom, hogy megrekedtek a hozzászólások...
7. | hephata | 2010. Január 26 19:42 Válasz
Engem még Barbelo az előző hozzászólához kapcsolódóan ez a mondat gondolkoztatott el:
"Ez az első három önbeavatás, melyet a tanuló a bejárati templomban asztrál állapota alapján kivitelezhet, s ébrenléte idején, éber tudatával tettre kell váltania."
Ez azt jelenti, hogy mindennapi élet során, itt a dialektikában, ezen állapotban levésről, ezen súlyoknak való megfelelésről az életében hozott döntésekkel, tettekkel kell számot adnia a jelöltnek? Ennek a "mérése" a az emberek és világ felé való áldozatvállalás és szolgálat?

Előzmény: 3. | Barbelo | 2010. Január 25 14:08

"Isten igazi ismeretére,
az egyetemes szeretet igazi ismeretére, és
a bölcsesség igazi ismeretére vonatkoznak.
...
A jelölt így mindennel rendelkezik,...

6. | aranyhorda | 2010. Január 25 21:11 Válasz
Hát, nem tudom,gyerekek, én nem nagyon értem ezeket a bikfangokat, de ide az van írva, hogy:


"Az első három a kis rejtélyekbe való beavatás, amit először kell átélni:

Isten igazi ismeretére,
az egyetemes szeretet igazi ismeretére, és
a bölcsesség igazi ismeretére vonatkoznak. "

Vagyis ezek azok a rejtélyek, amelyek egy alapállást biztosítanak, adják meg a formáját, a műhelyét, amiben dolgozik egy szabadkőműves, ha éppen nem összeesküszik.
Minden kecmec és mellébeszélés nélkül:
1.nincsen kívülről belehatolok és elemezgetve megoldom a problémát, és megtanulva, megismerve, egyre magasabb szférákba röpít majd az ismeretem, hanem
egyből a legmagasabb ismerettel kezdődik az egész(szemeiteket a hegyekre vessétek, mert olvad a hó).
Az ezt körülvevő minden látomás, képzelet, ilyen világ, olyan világ ebből való. Vagyis persze, az ember fia nem iszik mindennap aludttejet a sarki kimérésben Istennel, és beszélgetnek erről arról, tehát azért közvetlen tapasztalata erről csak egy érdekesen gondolkodó misztikusnak lehet, de ha nem Istent teszem meg a középpontnak, hanem Tant, bármit, akkor előbb utóbb faraghatom a koporsómat, méretre. Nem mondom, Isten is lehet az, de inkább itt az Isten neve mögé elbújó rettenetes mindenhatóságot és minden egységet kell érteni, ami abszolút és mindenek fölött áll a megértésben. Ez egy pici magocska.
Ferike Badi ezt így írta le:
"Kettőjük között ott volt a Rózsa, amit sikerült megoltalmazniuk, amikor még kicsinek
és gyengének látszott. Mélybe hatoló pillantásukkal úgy látták, hogy az Aranyrózsa hívogatóan
tárja szét szirmait. Mindent halló fülükkel úgy hallották, hogy halkan szólítja, hívogatja őket:
– Ha egyek akartok lenni egymással, akkor mindennel eggyé kell válnotok! Vessétek
magatokat énbelém! Ugorjatok bátran, teljes bizalommal, és egyek lesztek énbennem!
A griffmadarak összenézett. Tekintetük egymásba kapcsolódott – még akkor is, amikor
egyetlen hatalmas lendülettel belevetették magukat a Rózsába. A hozzájuk képest még mindig
kicsinynek látszó csodavirág mindennél nagyobbnak bizonyult. A szirmok között mintha egy
örvénybe kerültek volna, pörögve-forogva zuhantak. Hetvenhét fordulat után egy új birodalom
tárult fel előttük, illetve a griff előtt, mert közben szinte észrevétlenül eggyé váltak egymással –
és lélekben mindennel!
A fenséges griffmadár előtt egy mérhetetlenül nagy hegy tűnt fel, aminek arany csúcsa
vakítóan lángolt. A griff csak gondolt egyet, és szemvillanásnyi idő alatt máris ott termett. Látta,
hogy az arany hegy belsejében megszámlálhatatlanul sok világ örvénylik. Minden világból átjáró
nyílt ide egy rózsán keresztül – ugyanakkor mindez elfért egyetlen Aranyrózsában!
A griffmadár a hegycsúcs fölött lebegett. Itt találta meg helyét az új birodalomban, mint
az arany hegy őrzője. Útra kelt, és most hazaérkezett."
Minden imának, meg cselekvésnek ebből kell kiindulnia, és ide is kell visszatérnie.
Olyan, mint a lélek-zet vétel(na, már én is ragozok, mint egy bőszmagyar), oszt egyre távolodik eléri a határait, majd vissza, de mindig ebből ered, és ide is tér meg, akárhol járt. Mikor már nagyon messze van, vágyik vissza. És amikor közelebb kerül, elcsendesedik.
Ez nem azért a legelső, mert olyan könnyű.
Ez azért legelső, mert ha nem ez a legelső, hanem egy tan, egy bármi, akkor az van, hogy egy új világot álmodunk, de nem az Új Jeruzsálemet építjük fel.
Éppenséggel pontosan, mint a teremtés maga ismétlődik meg az alkímiai műhelyben is.
És egy szentély sem építhető fel lentről, az anyagból, ha nincsen kapcsolata a legmagasságosabbal.
A Mindenség Atyja mindig középen van.
Aki Szent, Szent, Szent
5. | hephata | 2010. Január 25 18:50 Válasz
Engem is megfogott, és alázattal fejet is hajtottam...
Nekem az jutott eszembe a hozzászólásodról, hogy milyen őszintén kérdezted ezt magadtól és tükörnek véled. Sokan, amikor szellemi úton járókká válnak, tudják értelmükkel, olvasták, stb., hogy az áldozathozatal hozzá tartozik és szerves része az Útnak. Ezért számomra kicsit cserealapon és nem belső létállapotukból fakadóan lemondással, áldozathozatallal élik napjaikat, gondolván a jó cserére, most aztán meg lesz az eredménye és mennyivel jobban haladtak ők szellemi útjukon... Az ilyen áldozathozatal számomra éppúgy ego-játék, csak szellemi útonjárás köntösébe bújtatva, és nem rendelkezik a szeretet és bölcsesség igaz ismeretével. Az igazi áldozathozatalt az emberiségért úgy tudom elképzelni -mert még nem birtoklom:)-, hogy nem tehet másképp, nem szellemi úti célból, vezető motivációból, hanem belső indíttatásból nem tehet másképp. Nem tudom mennyire fogalmaztam jól, talán értitek.

Előzmény: 3. | Barbelo | 2010. Január 25 14:08

"Isten igazi ismeretére,
az egyetemes szeretet igazi ismeretére, és
a bölcsesség igazi ismeretére vonatkoznak.
...
A jelölt így mindennel rendelkezik,...

4. | gogesmagog | 2010. Január 25 16:10 Válasz
"Aki képes a második nagy súllyal egyensúlyban maradni, az olyan életszintézisbe vonul be, amelyben egyetlen emberrel szemben sem áll már fenn sem rokonszenv sem ellenszenv, ennek minden asztrál következményével. Csakis alapvető érdeklődés áll fenn minden teremtéssel és teremtménnyel szemben."

Ez bizony kemény eledel. Csak úgy tudom elfogadni, hogy a jelölt (beavatott) ezzel a minőséggel kerül egyre erősebben kapcsolatba, mely igényt támaszt, irányt ad az irányulásának. Ugyanis aligha találunk olyan jelölteket, akikből teljesen hiányozna a rokonszenv és az ellenszenv. E két hátráltató erő közös gyökere az egoizmus, ugyanis önző vonzást és önző taszítást kell értenünk alatta. Ki mondhatja el magáról, hogy teljesen önzetlen? Így senki sem tudna megfelelni a 2. súlynak csak az, aki beérkezett, vagyis mind a 7 súlynak megfelel, ami önellentmondás lenne. Nyilván az adott minőségek felvételét, valamilyen alapszintű hatékonyságát és használatát kell értenünk a súlyoknak való megfelelés alatt, vagy nem? Hogy látjátok?
3. | Barbelo | 2010. Január 25 14:08 Válasz
"Isten igazi ismeretére,
az egyetemes szeretet igazi ismeretére, és
a bölcsesség igazi ismeretére vonatkoznak.
...
A jelölt így mindennel rendelkezik, ami szükséges a világért és emberiségért végzett áldozatmenetéhez.

Az egyenlő oldalú háromszög elkészült, a háromszög áll!"

Megfogott a cikk elején lévő 3 súly deffinicója és az ok amiért ezt egyáltalán megkaphatja, elérheti az ember...
Elgondolkodtam ezen a kérdésen, hogy vajon, a szellemi utam célja és vezető motivációja valamenynire kapcsolatban van a világért és az emberiségért végzett áldozatmenethez? érdekes tükör ez.
1. | gillgames | 2010. Január 25 01:09 Válasz
Sok évvel ezelött (1995-ben) olvastam Rudolf Steiner: Christian Rosenkreutz alkimiai mennyegzőjét. Hasonló, de mégis más. (pl. a versek fordítása, stb) A különbségre lennék kíváncsi.
Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,