Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

Beszéljük meg

Természetesen nem fogunk szeretetről beszélni

Természetesen nem fogunk szeretetről beszélni Wagner - A Rajna kincse

A darabban Wotan főisten számos olyan dologgal foglalatoskodik, amely kívül esik felesége, Fricka látómezején. Emiatt Fricka nyugtalan, és azt reméli, hogy új isteni lakhelyükön, a palotaszerű Walhallában majd inkább otthon, a tűzhely mellett tudja marasztalni férjét. Wotannak tetszik az ötlet: egy ház, amely kifejezésre juttatja hatalmát és nagyságát. Bár ő a legnagyobb isten, építkezni saját kezűleg nem tud. Mint mindenki más, ő is építőmestereket bérel, Fasolt és Fafner óriásokat. Jutalmul - Fricka tudtán kívül - felesége húgát, Freiát, a szerelem és élet istennőjét ígéri nekik.

Ám amikor az óriások jussukat követelik, Wotan számára nyilvánvalóvá válik, hogy nem lett volna szabad Freiáról ilyen döntést hoznia, s hogy a szerelem istennője nélkül maguk az istenek is elsorvadnának és meghalnának. Ravasz módon ezért azt ajánlja az óriásoknak, hogy elégedjenek meg a fekete törpe, Alberich gyűrűjével - amely ugyancsak nem képezi Wotan tulajdonát.

A gyűrűre azonban maga Alberich sem becsületes úton tett szert. Hallotta, hogy az, aki a Rajna aranyát birtokba veszi, majd gyűrűt ötvöztet belőle, az világuralomra tesz szert. Ennek vágya nem hagyta nyugodni őt addig, míg el nem rabolta az aranyat; még azon az áron is, melyet ezért fizetnie kellett - mégpedig, hogy esküvel le kellett mondania a szerelemről.

 

A tudósok egyetértenek abban, hogy a gazdasági válság oka a kapzsiság, azonban a szeretet hiányát még sosem hallottam lehetséges okként említve.

A szeretetet azzal az érzelmi felindultsággal azonosítottuk, melyet a szeretet bizonyos fajtái során érzünk - mint például a szerelem, vagy a meghatottság mámorában. A szeretet azonban sokkal több ennél. Régebben a szeretetet a hét alapvető erény, a bátorság, az igazságosság, a realizmus, a mértékletesség, a hit és a remény közé sorolták. Az erény hozzáállás kérdése, egyfajta életforma. Nagyon különbözik az irányíthatatlan érzelmektől és érzéshullámoktól. Az erény tudatos, aktív és irányítható, melyet az ember gyakorolhat és hozzászoktathatja magát. Ezért eldönthetjük, hogy szeretünk-e vagy sem, félszegségből, tudatlanságból vagy önszántunkból - ahogy Alberich tette.

Tudatosan gyakorolt erényként a szeretet annak a felismerése, hogy számtalan szállal kötődünk másokhoz, és tudjuk, hogy saját magunk is kárt szenvedünk, ha a szerettünknek kárt okozunk.  A régiek számtalan módon hozták tudomásunkra ezt a tényt, az indiai Tat twam asi-tól (Ez vagy Te) kezdve a kereszténység és zsidóság „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” intéséig. Mi azonban a szeretetet a szívbe, a hasba, vagy még lejjebb redukáltuk. A fej - sajnálatos módon - kimarad a szeretetből. Aki elrabolja a Rajna kincsét és felhagy a szeretettel, az uralkodik a világon.

Pentagram 2010/2


 

Megjelent: 2010. július 29.

Share/Save/Bookmark

Hozzászólások

1. | gabesz69 | 2010. Augusztus 17 21:42 Válasz
"Ha aztán valaki a csalódások végtelen sora után a tapasztalás szomorú útján a természethez kötött életében megreked, akkor megtörténhet, hogy megújulásra, megszabadító kiútra kezd vágyni, vagyis valami üdvrevágyás-szerűség fejlődik ki benne, egy ösztön, hogy valamiféle üdvöt megragadjon és megvalósítson önmagának, hogy kimászhasson a halál gödréből.

..természetszülte lényének szívében dúl és forr, az száz százalékig vágy, kívánság! Ebben pedig minőségileg a legmagasabb az üdvrevágyás.

Ha a szívet az ősidőktől fogva a szeretet szentélyének nevezik, akkor itt arról a szívről van szó, amely életerőre, életbőségre, életlehetőségre készült fel, ami joggal nevezhető szeretetnek. Ami pedig a szeretetnek e magas színvonala alatt van, az a vágy és énközpontúság állapota, mert kezdetben az ember az üdvöt is önmagának kívánja.

Ami a dialektikus természetben ennek a szeretetnek a színvonala alatt nyilvánul meg, az a vágy valamely állapota. Az igazi szeretet, mely méltó erre a névre, a dialektikus természet lényében nem található meg. Mert az igazi szeretet magasabb rendű dolog, és az igaz élethez, az új élethez tartozik.

Szívét a dialektikus ember a kívánkozás tanyájává tette, lássák be ezt világosan! Belsejében az énösztön tüze lobog, holott a szív arra lenne hivatott, hogy a Szellem - a bennünk lévő Isten - lakása legyen, az Istené, aki az ősatomban lehetőség formájában van jelen.

Aki aztán szívét újra az Ő szolgálatának akarja és tudja szentelni, az ezután a főszentélyt is meg tudja nyitni..

..meg tudja fontolni a lényeges dolgokat, mert a megújult szívből születik meg a Merkúr-tudat!

Ebben az szükségességben botlik meg a világ. Látják ugyan a káoszt és a zavart maguk körül, látják a világot elsüllyedni, és az én felveti a kérdést, hogy „Hová vezet mindez?”. Hatalmas energiával, bevetéssel és erővel kísérleteznek, de végeredményben semmi sem sikerül, mert az ember elfelejti megtisztítani és a szolgálatnak szentelni a szívszentélyét."

Rijckenborgh
Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,