Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

Beszéljük meg

Fény a fénnyel, tűz a tűzzel

Sok hiteles forrás - mint például Paracelsus vagy Eckhart mester - imádatra, sőt szünet nélküli folytonos imára sarkall minket. Sok univerzális bölcsesség-iratban is, amelyek célja a lélek megszabadulása, ugyanezt a tanácsot kapjuk. Milyen különös szó ez a „szünet nélküli”. Lehet ezen egy szertartást, vagy ahogyan említettük, egy panaszdalt, dicsérő vagy kesergő éneket érteni? Ezt is gondolhatnánk, mivel életünk minden pillanata teli van kívánságokkal és elvárásokkal. De akkor mi lenne a mindennapos tennivalóinkkal? Ha teljes magányba húzódnánk vissza, akkor is sok hétköznapi szükségletünk, feladatunk és kötelességünk lenne, ami visszatartana minket az imától. A folyamatos imádkozás lehetetlen feladatnak tűnik. Tovább»

Ősi bölcsesség a ma gyakorlata számára

Részlet Püthagorasz arany verseiből:

"Ne hagyd, hogy bárki a szavaival, vagy tetteivel félrevezessen, vagy rábeszéljen, hogy olyasmit mondj vagy tégy, ami nem üdvös számodra.

Légy megfontolt, és mérlegelj, mielőtt cselekszel, nehogy ostobaságot művelj.

Mert nyomorult ember az, aki meggondolatlanul beszél, vagy cselekszik.

Csak azt vidd végbe, amit később nem bánsz meg, vagy ami nem lesz hátrányodra.

Ne tégy olyasmit, amit nem értesz, hanem tanuld meg mindazt, amit tudnod kell, és kellemes életed lesz."

Tovább»

Számok, életszabályok és kompetencia

Az oktatásra minden korban és minden kultúrában panaszkodtak. Az egész világon találkozunk történetekkel vagy fotókkal iskolás gyerekekről és felnőttekről, akiket oktatnak. Tanulásuk tárgya és a kulturális kereteik felé való elkötelezettségük időben és regionálisan nagyon eltérő. Az emberek változnak, így az oktatásuk és az arról folyó viták is. Ez nem új, mondhatnánk.

Mindamellett van egy oktatás, amely sohasem változik. Ez különbözik a fennálló, nyilvánosan szabályozott oktatási módszerektől. Ez az élet misztériumaira való oktatás. A tananyag itt változatlanul olyan témákkal foglalkozik, mint: az ember mint mikrokozmosz; viszonya a makrokozmoszhoz; származása; halhatatlan lelke. Tovább»

Belső és külső Kereszténység

Tamás evangéliumában Jézus nem nevezi magát Isten fiának.

Ezzel szemben tanítványai figyelmét isteni eredetükre hívja fel: „Ha megkérdezik Tőletek: Honnan jöttetek? Feleljétek: a világosságból jöttünk, onnan, ahol a világosság önmagából lett. Múlhatatlan volt, és a képmásaiban (testben) nyilvánult meg.

Ha azt mondják Nektek: Kik vagytok? Feleljétek: a fiai vagyunk, és mi vagyunk az élő Atya kiválasztottjai.” Tehát a tanítványokban tudatosítják, hogy ők is az élő Atya fiai. Tovább»

Az eszményi város prototípusa

Létezik a mindenütt jelen lévő, tökéletes város az örökkévalóságban, ahol a mikrokozmikus emberiség örök lakóhelye van. Ebben a városban nincsen sem tér, sem idő, hanem van egy örökkön örökké tartó fejlődés az új lélekélet terében, egy tökéletes és mindenütt jelen lévő élettérben, amelynek kifejeződése az abszolút szeretet. Tovább»

A város, mint az emberi fejlődés vetülete

Tudatállapot = A város állapota

A történelem során a városok voltak azok, melyek megértették az adott időben élő emberiség szükségleteit. Az ember tudatállapotára utal az általa alkotott környezet.
Azt építjük, ami bennünk van, azt alkotjuk a házak, az épületek, a társadalmi szervezetek, a törvények, a kultúra, a tudomány, a vallás és a politika formájában.
A város az emberi tudat utánzata, vetülete.

Ebből vezethető le az alábbi axióma:

„A város mi magunk vagyunk”

Másképp fogalmazva: Ahhoz, hogy megtaláljuk az ideális várost, először a tökéletes embert kell megtalálnunk. Tovább»

Egy út a biztonsághoz, a táplálékhoz, az egészséghez és a neveléshez

Az ember időtlen idők óta vágyódik arra, hogy harmóniában és boldogságban éljen másokkal. A régebbi korokban azt hitték, hogy az isteneknek (vagy a mindenkori hatalmon birtokosainak) emelt monumentális építmények boldogságot hoznak a népnek és szavatolják a jó életet. A mindennapi élet ezért ilyen emlékművek környezetében zajlott. Abban reménykedtek, hogy az isteni, az istenek nyilatkoznak meg bennük. Tovább»

Röptében az ideális város felett

Káldeus források arról tudósítanak, hogy Hermész Egyiptom keleti részén egy különleges várost alapított. Ez tizenkét mérföld hosszúságban terült el, és központjában egy palota állt, melynek négy kapuja volt. A keleti kaput egy beszélő sas képmása őrizte, a nyugatit egy bika, a délit egy oroszlán, északon pedig egy őrzőkutya állt.

Senki nem léphetett a városba az állatok engedélye nélkül. Hermész egy kertet is kialakított benne, amelybe fákat ültetett. A kert közepén egy hatalmas fa állt, melynek ágai az összes elképzelhető gyümölcstől roskadoztak. A palotát egy tűztorony koronázta, amely minden nap - a hét napból álló ciklus keretén belül - más színben ragyogott. A várost körülölelő vizek mentén szobrokat állítottak fel. Ezek minden alacsonyrendű dologtól és szerencsétlenségtől védelmet nyújtottak; már puszta jelenlétük elég volt ahhoz, hogy a polgárok erényes életet éljenek. A város neve Adocentyn volt. Tovább»

Gondolatok a csend hangjáról

A csend hangja három részből áll, melyeket az Arany tanok könyvéből vett át. Az első rész A csend hangja címet viseli, a második A két út, amely a szem és a szív útjáról szól, a harmadik pedig A hét kapu. A könyv megjelenéséhez a szerző az alábbiakat fűzte: „Az Arany tanok könyve olyan bölcsességet rejt, melynek elsajátítása minden olyan iskolának kötelessége, amely a szellem egyetemes tanához közeledni kíván.”
Betű szerint a szanszkrit cím így hangzana: „A csend a szellem hangjában”. Már az első rész világosan összefoglalja, hogy milyen módon nyerheti el az ember a megismerést és a tudást. Három termen kell keresztülmennie, hogy az 'üdv völgyét' elérje: a bánat csarnokán, a tanulás és megtisztulás csarnokán, valamint harmadszor a bölcsesség csarnokán. Tovább»

A Gnózis visszhangjai

A lelkület vallásában nem létezik a szív és a fej ellentéte. Nem létezik kizárólagosan értelmi vagy érzelmi istentisztelet. Az odaadás és a Gnózis ösvénye elválaszthatatlan egységet képez. A lélek és a szellem, az élet és a fény, igaz, szent menyegzőjét, az istenanyának és az istenatyának az isteni emberben történő kimondhatatlan egybekelését tartalmazza. Ő a Logosz, a misztériumok egyszülött misztériuma. Tovább»

A tizenharmadik eon rendkívüli hatalma

A közönséges élet asztrális területei tele vannak az úgynevezett eonok szentségtelen erőivel, melyeket természeti erőknek nevezhetünk. Az eon szó „idők folyását, korszakot, mérhetetlen időszakokat” jelent. E fogalom segítségével megértjük, hogy mik az eonok az asztrális szférával kapcsolatban. Az eonok olyan asztrális erők, asztrális hatások, amelyek hosszú idők folyamán képződtek és nagyon hatalmasak lettek: például olyan emberi vágyak és gondolatok vetületei, amelyeket hosszú időkön át tápláltak, míg végül az asztrális szférában életre keltek. Az ősi gnosztikus iratokban az eonokat tizenkét csoportba sorolták. Tovább»

Természetesen nem fogunk szeretetről beszélni

Wagner - A Rajna kincse

A darabban Wotan főisten számos olyan dologgal foglalatoskodik, amely kívül esik felesége, Fricka látómezején. Emiatt Fricka nyugtalan, és azt reméli, hogy új isteni lakhelyükön, a palotaszerű Walhallában majd inkább otthon, a tűzhely mellett tudja marasztalni férjét. Wotannak tetszik az ötlet: egy ház, amely kifejezésre juttatja hatalmát és nagyságát. Bár ő a legnagyobb isten, építkezni saját kezűleg nem tud. Mint mindenki más, ő is építőmestereket bérel, Fasolt és Fafner óriásokat. Jutalmul - Fricka tudtán kívül - felesége húgát, Freiát, a szerelem és élet istennőjét ígéri nekik.

Ám amikor az óriások jussukat követelik, Wotan számára nyilvánvalóvá válik, hogy nem lett volna szabad Freiáról ilyen döntést hoznia, s hogy a szerelem istennője nélkül maguk az istenek is elsorvadnának és meghalnának. Ravasz módon ezért azt ajánlja az óriásoknak, hogy elégedjenek meg a fekete törpe, Alberich gyűrűjével - amely ugyancsak nem képezi Wotan tulajdonát.

A gyűrűre azonban maga Alberich sem becsületes úton tett szert. Hallotta, hogy az, aki a Rajna aranyát birtokba veszi, majd gyűrűt ötvöztet belőle, az világuralomra tesz szert. Ennek vágya nem hagyta nyugodni őt addig, míg el nem rabolta az aranyat; még azon az áron is, melyet ezért fizetnie kellett - mégpedig, hogy esküvel le kellett mondania a szerelemről. Tovább»

Charles Darwin másik öröksége

Charles Darwin 200 évvel ezelőtt, 1809 február 12-én született, forradalmi műve, A fajok eredete, pedig 150 esztendővel ezelőtt jelent meg. A hírközlő szervek e kettős jubileumról méltóképpen emlékeztek meg, e cikkben azonban a biológusnak egy eddig alig érintett aspektusát szeretnénk előtérbe állítani: a tudomány és a hit kapcsolatát. Tovább»

A negyedik dimenzió

Az intuíció fejlődése a lélek felébredését jelenti - állapította meg Catharose de Petri. De hogyan fejlesztheti ki ez a lélek a teljesen új látást, amely a mágneses élő test tiszta szférájának észleléséhez szükséges? A szerző ezt az új látásmódot a negyedik dimenzióba való belépéshez hasonlítja. Tovább»

A lélek felébredése

Hermész első könyvének 72. szakaszában a léleknek a testi alvás során fellépő „józanságáról” beszél. Így felmerül a kérdés: mire gondol Hermész ennél a kifejezésnél? Hol marad a személyiség azon része, amely a test alvása során kilép, és mit tesz, vagy jobban mondva mi történik vele az éjszakai órákban?



Jan van Rijckenborgh írása alapján



„A test alvása a lélek józansága lett,

a szemek behunyása az igazi látás,

a hallgatás a jóval való terhesség

és az ige kihordása az üdv termékeny tetteivé vált.”

Corpus Hermeticum I. könyv, Pimander, 72. szakasz Tovább»

Az egyiptomi ős-gnózis II. kötet

„Szeresd Istent mindenekfölött, és felebarátodat mint tenmagadat. Ez - állapítja meg Jézus, az Úr - az egész törvény és a próféták”. Ez a megszabadító élethez vezető ajtó kulcsa, egy Hermészi alaptörvény.
Ha valaki elszánja magát a gnosztikus őstörvény utasításainak hűséges követésére, akkor nagyon hamar felfedezi, mennyi belső gát akadályozza ennek a teljesítésben. Gondoljanak csak az ember önszeretetére, mely mindig is előtérben van bennünk; gondoljanak a gyűlöletre, mely minden érvényesülés következménye, az életmódok számtalan különbségére, melyek közül a legtöbb nagyon elveszi a kedvüket; ha a világ számtalan ijesztő irányzatára gondolnak, akkor bizonyos, hogy a teljes felebaráti szeretet önkéntelen gyakorlata megannyi kételybe és leküzdhetetlen akadályba ütközik Önökben.
Hermész kijelentése szerint nekünk, akik a jelenségek világában élünk, arra kell törekednünk, hogy áthatoljunk ezeknek a jelenségeknek a hátteréhez. Meg kell kísérelniük az áthatolást azoknak a dolgoknak a hátteréhez, amelyekre az ember hivatott és kiválasztatott, valamint annak az ismeretéhez, miként történt az ember bukása és elromlása egészen a mai állapotig és életvitelig.
Ha egyszer Ön birtokolni fogja ezt a bölcsességet - nem az értelmi ismeretet, hanem az igazi, eredeti bölcsességet, belülről, tehát a bölcsességet mint tulajdonságot, mely az egész lényt áthatja, amit már nem veszíthet el és ezért elbocsátani sem tud - akkor fogja a felebarátját - ami az egész emberiséget jelenti - szeretni, és felismeri a saját mélységes önvalója nemességét is.

Ehhez a bölcsességhez való áthatolás érdekében - mondja Hermész - egy Istent szolgáló életet kell folytatnia, istenfélővé, jámborrá kell válnia. Tovább»

Az egyiptomi ős-Gnózis I. kötet

Lehetséges-e elszakadni életterületünk asztrális szférájától?

Ez teljesen a négyszeres, természetes Én állapotától függ. Ennek a négyszeres énnek vagy tudatnak van bizonyos minősége, ami egyaránt részt vesz és megnyilatkozik a tudatnak mind a négy nézetében. Ha valaki olyasmin gondolkodik, amit lényegében nem kíván, amit tulajdonképpen nem akar, akkor az azzal kapcsolatos érdeklődés hamarosan eltűnik a rendszeréből.

Legtöbbször csak olyasmin gondolkodunk, amit valóban kívánunk is.
Tovább»

Rózsakereszt Krisztián alkémiai menyegzője II. kötet

A hatodik nap kezdetén a jelölteket a torony alsó szintjén hívják össze, hogy életüket, életmódjukat, anyagtestüket utoljára megszenteljék, hogy az átváltozás és megújítás nagy munkájának kezdetén megfeleljen a követelményeknek és ennek a bizonyítékait és eredményeit végképpen mutassa. A hatodik nap reggelén az Öreg belép megnézni, hogy minden rendben van-e, semmi kifogásolni valót sem talál.

Erre néhány fiatalember jön be létrákkal, kötelekkel és szárnyakkal. A folyamat most kezdődő szakaszában minden jelöltnek hordoznia kell ezek közül valamelyiket. Felmerül a kérdés, hogy itt szabadon lehet-e választani, vagy sorsolás döntsön. Végül az Öreg határoz: sorsot húznak.

Ez a részlet azt akarja világossá tenni, hogy az első öt napon, az első öt időszakban minden jelölt teljesen szabadon készülhetett elő a kellékek egyikére, ha azonban eljött a hatodik nap, a megvalósítás napja, akkor választásnak már nincsen értelme. Akkor a jelölt belső állapota határozza meg, hogy miként jut fel a következő szintre, tehát hogyan léphet ki az anyagtestből, helyezheti tudatát éteri másába, az éteri területekre, és hogyan tevékenykedhet ott.
Tovább»

Rózsakereszt Krisztián alkémiai menyegzője I. kötet

C.R.C.-t, létállapota alapján asztrális vizsgára viszik, s itt állapota dönti el, hogy bemehet-e az alkémiai menyegző harmadik napjába. Aki valóban ki akar szállni a haláltermészetből, azt mind beviszik erre az asztrál vizsgára, illetve ez magához vonzza őt, mint a mágnes a vasat.

Tudják, hogyan hozzák meg ezt az ítéletet, s hogyan hajtják végre. Minden jelöltnek a mérlegre kell lépnie, s hét súlynak kell megfelelnie. Nem nehéz kitalálni, hogy a súlyok mit jelképeznek. Ezek a Hétszellem sugarai, a hét sugár, amelyeknek a jelöltnek meg kell felelnie.

Az első három a kis rejtélyekbe való beavatás, amit először kell átélni:

Isten igazi ismeretére,
az egyetemes szeretet igazi ismeretére, és
a bölcsesség igazi ismeretére vonatkoznak. Tovább»

A tiszta hitnek, a lélek erejének kell lennie.

„Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be oda.” (Lukács 18, 17).
A Szellemi Iskola is ezt az életvitelt ajánlja tanulóinak. A felnőttnek azonban, aki már elvesztette elfogulatlanságát, mintegy vissza kell hódítania a hitét.
A hit, a lélekruha maradványa, amely a tanulót kisgyermekként beburkolta, tulajdonképpen egy tudás, a lelkiismeret.
Vastag burok nőtt köréje külső és belső konfliktusokból, szertefoszlott illúziókból, és az ebből eredő félelmekből, de a hit nem hagyja magát elnyomni, és újra meg újra megszólal.
Tovább»

A remény elve

Aki felteszi a kérdést, hogy modern társadalmunk oly fájdalmas, és gyakran bizarr körülményei ellenére mi az, ami mégis fenntart, és újra meg újra továbblépésre ösztönöz minket, az válaszra találhat abban, amit egy modern filozófus a „remény elvének” nevezett. Tovább»

Gondolkodás - beszéd

„Öt perc megfontolatlan gondolkodás öt év munkáját teheti tönkre”


A gondolatok asztrális képződményeket hoznak létre, amelyek, ha folyamatosan éltetik őket, a lélegző­terünkben maradnak, és különböző lehetőségeket rejtenek.
A beszéd által aztán a gondolatok a testben és a testen kívül is megelevenítő, élő tényezőkké, hatásokká válnak. Mert a beszéd, teremtő képesség. A beszéd mágikus valami. Továbbá fölöttébb delejes hatású is. Vonz és taszít, s egész sor eseményt és folyamatot idéz elő.
Fontolják meg jól: a beszéd egy mágikus eszköz.
Tovább»

Adj teret, és nyisd fel a szemet!

Aki a Világosság értelmében szeretne jelenteni valamit a gyermeke számára,
az a keresést fogja élete középpontjába állítani.

Mert egy élő, növekvő és fejlődő lény számára nincsenek előre gyártott és egyértelmű válaszok.

Ha azonban a szülők és nevelők magatartása figyelmes, szeretetteljes és reménnyel teli, akkor biztosan találnak válaszokat azon az úton, amelyen a gyermekkel együtt mennek.
Tovább»

Hogyan változhatnánk meg?

Gandhi azt mondta: "Te magad légy az a változás, amit látni szeretnél a világban."

A mai világban ez azt jelenti: változtasd meg a tudatodat, hogy mások megváltoztathassák a sajátjukat. Hogyan lehet ezt véghezvinni?

Mindenekelőtt szabadulj meg régi tudatodtól, és az azt tápláló értékektől és hiedelmektől. Tovább»

Confessio Fraternitatis

Az embernek azt mondják: Istentől valók vagytok.

Miért nem ragadjuk meg az istenit? Visszatart bennünket valami talán? Nem eléggé vonzó számunkra? Vagy talán nincs elég merszünk feladni a "Porból lettünk, s porrá leszünk" kijelentés kényelmes biztonságát?

Isten nemzetségéből valók vagyunk.

A rózsakeresztes ehhez az igazsághoz tartja magát, ehhez emelkedik fel, ez által találja meg a kiutat a világ tétlenségének mocsarából.



Tovább»

< 1 | 2
Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,