Lélek

A „léleknek” különböző fajtái vannak, melyek mindenkor a személyiségember egy bizonyos nézetéhez tartoznak: az állati lélek, a vérlélek, az észlélek stb. Ezek a lelkek halandók, és a biológiai halált követően lebomlanak. A rózsakeresztesek azonban egy másik „lélekről” is beszélnek, a „halhatatlan lélekről” mint az isteni Szellem és a személyiségember közötti összekötő kapocsról. A legtöbb embernél ez a „halhatatlan lélek” már csak szunnyadó elvként (Szív rózsája) van jelen, melyet fel kell ébreszteni. Krisztust azért mondják a lélek megmentőjének, mert egy abszolút megtisztított lélekközvetítő nélkül magasabb élet lehetetlen.