Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

Előzmény megtekintése

41. | hephata | 2010. január 02. 21:24 Válasz
Nagyon köszönöm a választ, igen részletes és érthető volt. Igen, az általad leírtak -mellyel antropozófia kapcsán találkoztam- elég közel áll hozzám és számos nyitott kérdést, egymásnak való ellenmondó megközelítést szintetizál. Teljesen más ártatlanul, öntudatlanul egység részének lenni, vagy a szabad választás útján egyediséget kimunkált, szabadságot megőrzött egységben levés között. Ami még bennem kérdésként felmerült, hogy mi okból történt, hogy túl korai és túl mélyre ereszkedés. Szükséges része ez a fejlődésmenetnek, vagy nem? És miért hatott így az a valamilyen ok (kísértés) az emberek egy részére, és a többiekre nem? Mennyiben felelős ezért a hatásért az ember, vagy azon embercsoport tulajdonságainak "természetes" következménye? A segítségeteket köszönöm:)

Előzmény: 39. | gogesmagog | 2010. január 02. 20:57

Nyilvánvaló, hogy a valódi metafizikai kérdések mindig sok dimenziósak, ezért nem szabad egy adott értelmezésre redukálni és más megközelítésekkel szembeállítani, kijátszani egymás ellen a különböző oldalakat. Inkább a feltárt oldalak szintézisére érdemes törekedni.
A "bukásnak" is több szintje van. Az almarágcsálást lehet "eredendő áldásként" is értelmezni, persze ugyanúgy nem kizárólagosan, mint az "eredendő bűn" értelmezést, amire a mi kultúránk is épül. Az antropozófiai megközelítés is feltár új oldalakat. Pl. azt, hogy a teljességből való (látszólagos) kilépéssel kapott valamit az ember: a SZABAD AKARATOT, a választás lehetőségét, mivel az a lény, aki a tökéletességben tartózkodik, eleve nem képes másra, mint a legtökéletesebbre, az ellenállhatatlan szellemi nyomás eredményeként. Ezzel az ajándékkal pedig egy másik képesség fejlődött ki: az EGYEDISÉG, EGY-ÉNISÉG. Ha elfogadjuk azt az alapfeltevést, hogy Isten azért lépett teremtésbe (így végső értelemben illúzióba), hogy tapasztalatilag ismerje meg önmagát és a végtelen sok lényen keresztül végtelen sok perspektívából szemlélje önmagát, akkor az egyediség megerősítésével Önmaga sokfélesége is jobban körvonalazódik és kibomlik.
Végül az egyediség a szabad akarattal megteremti a SZABADSÁGOT, hogy a Lény csakis Önmagából kiindulva teremtsen, ne a környezet hatására, reflexként. Ha a Lény szellemileg érik és felemeli a Szabadságot, akkor eljut ahhoz a végponthoz, ahol szabadon dönt a szabad választás teljes feladásáról, mert már csak a lehető legjobbat akarja választani. Itt megszűnik a választás reális lehetősége és potencialitásba húzódik. Ám óriási különbség van a korábbi ártatlan, öntudatlan egység, valamint a kiérlelt tisztaság, újra megtalált egység között. Különbség van a választani képtelen és a mást választani nem akaró állapot között.

Ezért történt az anyagvilágokba, az elválasztottságba való leereszkedés, hogy itt, ebben a MŰHELYBEN építse fel az ember ezeket a képességeket. Ám valamilyen okból (kísértés?) az emberek egy része túl korán és túl mélyen ereszkedett le a mélybe és ott az illúziók fogságába került, teljesen belealudva ebbe a tükörvilágba. Így egy sokkal nehezebb és hosszabb körútra került a szabályosan fejlődőkhöz képest, akik azóta az eltévedt emberlégiók segítői.

Vissza a fórumhoz

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,