Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

Előzmény megtekintése

11. | gabesz69 | 2010. február 28. 22:58 Válasz
Szó szerint igaz az amit leírtál!
Viszont soraid akkora vehemenciával bírnak, hogy elrettentő örvényléssel kavarognak az ember fejében.

Viszont ne feled az alábbi gondlatot!
"Ez az első három súly, melyek különböző formájúak, tehát értékük is különböző, mégsem lehet őket egymástól függetlenül elképzelni."
Nem lehet elképzelni, vagyis csakis egyszerre képesek megszületni megnyilvánulni, érzékelhetővé válni!

Viszont az irány, amellyel eléri valaki a három kis rejtély határát, egyénenként különbözhet!
Van a ki a tanokat olvasva válik keresővé, érti/érzi/érzékeli meg Isten közelségét!
De az is lehet, hogy valakit a szeretet vagy a szeretet hiánya tesz keresővé.
Ki tudja, kiben mi lakozik és az mikor és hogyan nyilvánul meg?!
Hiszen önmagunkat sem ismerjük megfelelően, nem hogy más lelkek titkait!

Előzmény: 6. | aranyhorda | 2010. január 25. 21:11

Hát, nem tudom,gyerekek, én nem nagyon értem ezeket a bikfangokat, de ide az van írva, hogy:


"Az első három a kis rejtélyekbe való beavatás, amit először kell átélni:

Isten igazi ismeretére,
az egyetemes szeretet igazi ismeretére, és
a bölcsesség igazi ismeretére vonatkoznak. "

Vagyis ezek azok a rejtélyek, amelyek egy alapállást biztosítanak, adják meg a formáját, a műhelyét, amiben dolgozik egy szabadkőműves, ha éppen nem összeesküszik.
Minden kecmec és mellébeszélés nélkül:
1.nincsen kívülről belehatolok és elemezgetve megoldom a problémát, és megtanulva, megismerve, egyre magasabb szférákba röpít majd az ismeretem, hanem
egyből a legmagasabb ismerettel kezdődik az egész(szemeiteket a hegyekre vessétek, mert olvad a hó).
Az ezt körülvevő minden látomás, képzelet, ilyen világ, olyan világ ebből való. Vagyis persze, az ember fia nem iszik mindennap aludttejet a sarki kimérésben Istennel, és beszélgetnek erről arról, tehát azért közvetlen tapasztalata erről csak egy érdekesen gondolkodó misztikusnak lehet, de ha nem Istent teszem meg a középpontnak, hanem Tant, bármit, akkor előbb utóbb faraghatom a koporsómat, méretre. Nem mondom, Isten is lehet az, de inkább itt az Isten neve mögé elbújó rettenetes mindenhatóságot és minden egységet kell érteni, ami abszolút és mindenek fölött áll a megértésben. Ez egy pici magocska.
Ferike Badi ezt így írta le:
"Kettőjük között ott volt a Rózsa, amit sikerült megoltalmazniuk, amikor még kicsinek
és gyengének látszott. Mélybe hatoló pillantásukkal úgy látták, hogy az Aranyrózsa hívogatóan
tárja szét szirmait. Mindent halló fülükkel úgy hallották, hogy halkan szólítja, hívogatja őket:
– Ha egyek akartok lenni egymással, akkor mindennel eggyé kell válnotok! Vessétek
magatokat énbelém! Ugorjatok bátran, teljes bizalommal, és egyek lesztek énbennem!
A griffmadarak összenézett. Tekintetük egymásba kapcsolódott – még akkor is, amikor
egyetlen hatalmas lendülettel belevetették magukat a Rózsába. A hozzájuk képest még mindig
kicsinynek látszó csodavirág mindennél nagyobbnak bizonyult. A szirmok között mintha egy
örvénybe kerültek volna, pörögve-forogva zuhantak. Hetvenhét fordulat után egy új birodalom
tárult fel előttük, illetve a griff előtt, mert közben szinte észrevétlenül eggyé váltak egymással –
és lélekben mindennel!
A fenséges griffmadár előtt egy mérhetetlenül nagy hegy tűnt fel, aminek arany csúcsa
vakítóan lángolt. A griff csak gondolt egyet, és szemvillanásnyi idő alatt máris ott termett. Látta,
hogy az arany hegy belsejében megszámlálhatatlanul sok világ örvénylik. Minden világból átjáró
nyílt ide egy rózsán keresztül – ugyanakkor mindez elfért egyetlen Aranyrózsában!
A griffmadár a hegycsúcs fölött lebegett. Itt találta meg helyét az új birodalomban, mint
az arany hegy őrzője. Útra kelt, és most hazaérkezett."
Minden imának, meg cselekvésnek ebből kell kiindulnia, és ide is kell visszatérnie.
Olyan, mint a lélek-zet vétel(na, már én is ragozok, mint egy bőszmagyar), oszt egyre távolodik eléri a határait, majd vissza, de mindig ebből ered, és ide is tér meg, akárhol járt. Mikor már nagyon messze van, vágyik vissza. És amikor közelebb kerül, elcsendesedik.
Ez nem azért a legelső, mert olyan könnyű.
Ez azért legelső, mert ha nem ez a legelső, hanem egy tan, egy bármi, akkor az van, hogy egy új világot álmodunk, de nem az Új Jeruzsálemet építjük fel.
Éppenséggel pontosan, mint a teremtés maga ismétlődik meg az alkímiai műhelyben is.
És egy szentély sem építhető fel lentről, az anyagból, ha nincsen kapcsolata a legmagasságosabbal.
A Mindenség Atyja mindig középen van.
Aki Szent, Szent, Szent

Vissza a fórumhoz

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,