Az Arany Rózsakereszt tana

A Lectorium Rosicrucianum tanításai a „két természetrend tanán” alapszanak. Először is van a számunkra ismert természetrend, amely egy szükségrend és átjáróház, s egyaránt magában foglalja a halottakat és az élőket. Ebben a természetrendben minden alá van rendelve a megszületés, a létezés, a halál és az újjászületés keringő váltakozásának. Másodszor van egy eredeti, isteni rend. Az előbbi létezési terület a múlandóságé, a felemelkedés, a virágzás és a hanyatlás, vagyis a „dialektika” világa. A másik az örökkévalóság birodalma, az állandóság vagy „statika”, amelyet a Biblia a „Mennyek Országának” nevez. Ez utóbbinak egy utolsó maradványa egy isteni szikra vagy „szellem-szikra atom”, amely a szívben szunnyad. Ez az alapelv sokakban egy megmagyarázhatatlan sóvárgás érzést kelt, egyfajta honvágyat a régen elveszett eredeti állapot után, amely az Atyával, az Istennel való egység a halhatatlanság birodalmában.
Krisztus felébredése az emberben
A Lectorium Rosicrucianum egyik célja az emberek tájékoztatása ennek a sóvárgás-érzésnek a valódi forrása felől, és annak magyarázata, hogy vissza kell térni az isteni természetrendbe a „szellemtől való újjászületés” folyamata révén (János 3:8), ahogyan azt Jézus közölte többek között Nikodémussal. Ez az újjászületési folyamat, vagy „transzfiguráció”, a „naponta meghalás” révén válik lehetségessé, ahogy Pál nevezte a folyamatot (1 Kor. 15:31). Ami meghal, az a régi természet, az én-tudatúság, és aminek fel kell ébrednie, az az isteni természet, a belső Krisztus. A Lectorium Rosicrucianum nemcsak tanításokat nyújt erről a folyamatról, de segíti és támogatja is tanulóit, hogy erőfeszítésüket még életük során megvalósíthassák.

A transzfiguráció bölcsességtana
A Lectorium Rosicrucianum által tanított transzfigurista tanok minden nagy vallásban megtalálhatók. Például a Bibliában a két természetrend tanának, az emberi szívben rejlő isteni elvnek, és a transzfiguráció ösvényének eszméje megtalálható a következő hivatkozásokban: „Az én birodalmam nem e világból való” (Ján. 18:36), „Isten országa tibennetek van” (Luk. 17:21) és „Néki növekednie kell, nékem pedig alább szállanom” (Ján. 3:30).

Az emberi lény, mint mikrokozmosz
Lényeges, hogy az embert látható és láthatatlan testiségeknek kell tekintenünk az őt körülvevő és magában foglaló mikrokozmoszban vagy kis világban. Ez a felfogás egyezik a hermetikus axiómával, „mint fent, úgy lent”.

Megjelent: 2006. február 07.