A "jelképtár" mély üzenetet hordozó képek gyűjteménye, ahol több kép és egy hozzájuk kapcsolódó fogalom leírása segítséget ad a jelkép jelentéséhez közeledni.

Apokrif iratok

Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”. A legjelentősebb lelet Nag Hammad tekercsei, de sok apokrif irat maradt fenn és tanúskodik a gnosztikus keresztény bölcsességről. Amíg a Biblia iratait a történelem során többször is „átírták”, az apokrifok hamisíthatatlanul tanúskodnak koruk bölcseletéről. Az apokrif, vagy „elrejtett” tanok a hivatalos, külső vallás törekvéseként kerültek háttérbe. Esetenként tudatos megsemmisítések elől rejtették el az utókor számára. A rejtett kifejezés ugyanokkor e tanok tartalmára, azokra a rejtélyekre, misztériumokra is utal, melyek az igazságkeresők számára az eredeti isteni állapot elérésének útját írják le, és közelebb visznek Istenhez. Az örökérvényű bölcsességet megörökítő pergamenek a mai kor keresői számára az írott szó, az Ige, az ember számára kinyilatkoztatott megváltás tanának jelképévé váltak. Tovább»

Bogumilok

Bogumil szláv eredetű név, és azt jelenti: Isten barátja. A Bogumilok Krisztus után 950 táján, Bulgáriából kiindulva hirdették az őskeresztény-gnosztikus tant, ahogyan azt életük példájával a Maniceusok mutatták be és hagyták rájuk. Ahogy Dél-Franciaországban a Katárok voltak az gnosztikus kereszténység továbbörökítői, úgy a Balkánon a Bogumilok hirdették az emberben feltámadó Krisztust és a közvetlen belső kapcsolatot Istennel. A bogumil tanítók a nép körében nagyon kedveltek voltak, és a hivatalos vallással szemben az igaz belső kereszténység jelképévé váltak. Tovább»

Egyszarvú

Az Unicornis, vagy Egyszarvú, a Szellemerő ősi szimbóluma. Az Egyszarvú fehér lóhoz hasonlatos, és csavarvonalas szarva a legfőbb célra való irányulást, a mindenség középpontja felé csavarodó spirálist, a lét egyetlen célja körül keringő galaxisokat jelképezi. Az Egyszarvú megállíthatatlan, szinte láthatatlan lény, és a legenda szerint csak az láthatja meg, aki saját mélységeibe elmerülve teljes csendben van. Főként szűzzel ábrázolják, mely a Szellemre nyitott lelket szimbolizálja. Tovább»

Grál

A Grál a megtisztult szívszentélyt jelképezi, az újjászülető lelket, mely képes befogadni a szellem tüzét. Eredeti jelentése a fokról fokra történő megtisztulásra, a szellemi út lépcsőfokaira vezethető vissza. Az antik kultúrában már ismerték mint Vénusz-jelképet, Hermész Triszmegisztosz a lelkek versenyének díjaként említi, mint az égiek által az emberiségnek ajándékozott kőedényt, majd a kereszténységben az úrvacsora kelyheként került a köztudatba. Ebbe a kehelybe fogták fel a legenda szerint a keresztre feszített Jézus vérét.

Tovább»

Hermész Triszmegisztosz

Hermész Triszmegisztosz a Háromszor Hatalmas, az isteni háromság megjelenése: szellem, lélek és test tökéletes egysége. Hermész Triszmegisztosz a magasztos szellemállapot jelölése. Hermész Triszmegisztosz, mint személy az isteni követek egyike. Nem a történelem egyetlen alakja, hanem a követek egész sorát jelképezi, mert az isteni erőket és megnyilatkozásait a régiek emberalakokkal ábrázolták. Tovább»

Hermetika - Jakob Böhme jelképei

Jakob Böhme cipészmesterként elmélkedve a mindennapi tettek mágiájáról, a saját lényében rejlő Istenhez vezető utat kereste. A külső vallás tekintélyétől elfordulva a valódi kereszténységet hermetikus jelképeken keresztül közelítette meg. Jakob Böhme képei a megvilágosodás útján szerzett tapasztalatait jelenítik meg, amelyekről ő a misztikus irodalom kiemelkedő műveiként elismert könyveiben írt, majd tanítványai és főként rózsakeresztes követői hermetikus jelképrendszert felhasználó ábrákban is megörökítettek. A képek Krisztus születését, keresztre feszítését és feltámadását az emberben lezajló folyamatként ábrázolják. Tovább»

Katárok

A gnosztikus kereszténység követői Okcitániában, Ariège-völgy barlangjait templomi helyeiknek használták a belső, szent Grálhoz vivő útjukon, melyet endúrának neveztek. Ez az én összetörésének útja, az énfeloszlatás ösvénye, az arany halál, amikor az ember átadja magát az őbenne lévő Másiknak, az igaz, halhatatlan embernek, a bensőjében lévő Krisztusnak. A „néki, a mennyei másiknak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom, hogy ő élhessen” ige gyakorlata. Ez minden idők klasszikus útja, melyen a bukott, sötétségbe, szenvedésbe és halálba süllyedt ember élete teljes megfordításának tisztító tüze által feltámad igazi, halhatatlan lényében, és benne és vele visszatér az Atyához. „Aki az ő életét hajlandó elveszíteni énérettem, az megtalálja ezt.” A katárok a szent Grálhoz, az isteni szeretethez vezető utat a tisztaság naponta gyakorolt életvitelével valóban be is akarták járni. Miután az inkvizíció eretnek mozgalomnak bélyegezve kiirtotta a katár mozgalmat, nevük a tisztaság és a valós megtapasztaláson alapuló belső kereszténység jelképévé vált az utókor számára. Emlékük sokáig fennmaradt a középkori Európában és a szellemi utat keresők számára a Grál-elbeszélésekben élt tovább. A korabeli minnesängerek, a trubadúrok misztikus képekben énekelték meg az isteni szeretetet. Tovább»

Kereszt

A kereszt az emberiség legősibb jelképeinek egyike. A tájékozódás jele, a négy égirány, a keresztút, a döntés jelképe. A fent és a lent közti világ jelképe, ahol az ember áll kitárt karjaival. A kereszténység jelképe, a keresztre feszítés, a Krisztus-dráma kifejezése, melynek betetőzése az emberben az új lélek feltámadása. Tovább»

Máni - maniheizmus

Máni az isteni küldött, a Fény apostolaként hirdette és tanította azt a belső utat, melyet a gnosztikus bölcsességtan minden időkben más más köntösben ugyan, de ugyanazzal céllal közvetített az embereknek: a bennünk lakozó isteni szikrát, a fény magját életre kell kelteni és az ember teljes újjászületésével felemelni az eredeti hazájába, Isten birodalmába. Máni közössége hatalmas hatósugarú körben tanúskodott erről az útról, és a maniheizmus számtalan ember számára vált a gnosztikus bölcsesség egyetemessége eleven jelképévé. Keresztény, perzsa, buddhista de még kínai gondolatkörben is elterjedtek a tanai és a maniheus bölcsesség mindenhol az adott nép nyelvén és jelképrendszerén keresztül szólalt meg. Tovább»

Megvilágosodás

A megvilágosodást a szellemi úton gyakran a cél eléréséhez kötik, de valójában ez egy köztes állapot. A legmagasabb cél ugyanis nem az egyén beteljesülése, hanem annak az abszolút átváltozásnak, újjászületésnek a megvalósítása, amely alkalmassá tesz az emberiségért végzett megváltó munkára. Ennek a teljes újjászületésnek a feltétele azonban egy olyan belső állapot elérése, mely közvetlen kapcsolatot jelent a nem ebből a világból való isteni valósággal. A megvilágosodás, vagy megérkezés felemelkedést jelent az eredeti, tökéletes, szellem-lélek állapotba. Túljutni ennek a világnak a tükröződésein, túl e világ legmagasabb szellemi területein, és elhatolni az „abszolút más” valóságba. A korábbi korszakoknak ez volt a legmagasabb beavatása. Aki azonban el akarja érni Krisztus misztériumát, annak tovább kell haladnia a teljes átváltozás folyamatában, és szerkezetileg új emberré kell válnia. Hasonlóan Parzifalhoz, akire még hosszú út várt, miután egyszer részt vehetett a Grál várban a Grál misztériumában. Nem tudott még segíteni a Halászkirálynak, nem tudta még kimondani a megváltó igét, és miután elűzték ezért, számtalan kalandon át ért csak meg arra, hogy elnyerje a királyságot. Tovább»

Mikrokozmosz

Mikrokozmosz az ember, mint minutus mundus, azaz kis világ, egy rendkívül összetett, gömb alakú életrendszer, amelyben belülről kifelé haladva megkülönböztethetjük a személyiséget, a megnyilvánulási teret, az aurikus lényt és egy hétséges, mágneses szellemteret. A mikrokozmosz égboltja jelenít meg minden olyan erőt, értéket és kötöttséget, amely a mikrokozmoszban régebben megnyilvánult különböző személyiségek élete következtében bekerült a rendszerbe. Ezek közösen alkotják mikrokozmikus égboltunk fényeit, csillagait. E fények tulajdonképpen vonzó-taszító hatású fókuszok, erőközpontok, amelyek jellegükhöz igazítva meghatározzák a mágneses szellemtér természetét, vagyis az erők és anyagok fajtáját, amiket ez a légkörből magához vonzva felvesz a mikrokozmoszba és ezzel a személyiségbe. A megnyilvánulási térség vagy lélegzőtér az az erőtér, amelyben a személyiség élete lezajlik. Ez az aurikus lényt és a személyiséget összekötő kapocs, amelyben a személyiség fenntartását szolgáló erő- és anyagcsere lezajlik. Tovább»

Pelikán

A saját vérével a fiókáit etető Pelikán ősrégi Krisztus-szimbólum. A Pelikán itt Krisztus szeretetáldozatára utal, ahogy Krisztus is a vérét áldozza az emberiségnek. Hét vagy három fiókája a Hétszellemet vagy az isteni háromságot jelképezi. Az ember szívében benne rejlik az atya-anya és fiú hármassága, illetve az egész teremtés. Krisztus vére, mint szereteterő kardként hatol a világ szívébe, elválasztva a romlottat a romolhatatlantól, és élteti, erővel látja el az eredeti, romolhatatlan lelket az emberben. Ha ez az isteni elv megelevenedik az emberben, akkor maga is szolgálni akar, vérét áldozni a világnak. A Pelikán gyermekei így válnak maguk is Krisztus követőivé, valódi keresztényekké az Egyetemes Szerzet szolgálatában. Tovább»

Pentagram

Az ötszög. A lelkileg újjászületett ember jelképe, aki fölött Betlehem csillaga ragyog. A csillag öt ága szoros kapcsolatban van egymással. Ezek a megújult ember világító pontjai: a fej, a két kéz és a két láb csakrái. Tovább»

Rózsa

A szellemszikra-atom misztikus jelölése; ősatomnak és Krisztus-atomnak is mondják. Ez körülbelül a jobb szívpitvar legmagasabb pontjával esik egybe, és a mikrokozmosz mértani középpontja. Ez az isteni, eredeti életnek egy ösz-szezsugorodott maradványa. A Szív Rózsája, amit arany magnak, Jézus magvának vagy a lótuszvirág gyön-gyének is neveznek, egy teljesen új mikrokozmosz csírája, az isteni mag, amit a kegyelem ígéreteként őriztek meg a bukott emberben, hogy egyszer eljöhessen a pillanat, amikor emlékeztethetik eredetére, hogy az Atya háza utáni vágyakozás töltse el. Ekkor kialakul annak a le-hetősége, hogy a Szellemi Nap Vi-lágossága, a Gnózis Világossága a szunnyadó rózsabimbót felébressze, és a tanuló pozitív reagálása és ki-tartó, belátó irányulása következté-ben az ember istenterv szerinti re-generálódásának kegyes folyamata kezdetét vehesse. Tovább»

Rózsakereszt

A rózsakereszt az önmagát feláldozó ember szívében, a kereszt függőleges és vízszintes gerendájának metszéspontjában megszülető Isten jelképe. Tovább»

Szfinx

Egy adott pillanatban idegen hangot hall a szívéből mindenki, akit az őserő csapásai eléggé megnyitottak. Ez a szfinx hangja, aki a sivatag homokjában csaknem teljesen elsüllyedt már, s most megváltásért esedezik. A szfinx misztériuma az ilyen embert életének háromszoros misztériuma elé állítja: Honnan jöttem, hol van az eredetem? Ki vagyok én a legmélyebb lényemben? Hová tartok, mi a rendeltetésem a teremtésben? Ezekre a rejtélyekre a válaszokat csak annak világosságában lehet felismerni, amit a belső megszabadulás útján kapunk. A szfinx e belső tudás őre, az isteni eredet ősemlékezete az állatemberben. Tovább»

Újjászületés

Az újjászületés a régi lény elmúlásából keletkező újra utal. A bukott természet aláhanyatlásából az isteni feltámadása a transzfiguráció, az újjászületés legmagasabb foka. Az a folyamat, amit az evangélium víztől és lélektől való újjászületésnek nevez; újjászületés víztől és Szellemtől; azaz szellem, lélek és test szerinti megújulás. Alkímiai átváltozási és megújulási folyamat, amelyben a halandót a halhatatlan váltja fel. Ennek során minden szentségtelent – mindent, ami nem Istentől való – lebontanak. Az alkímiai terminológiában: értéktelen fémek átváltoztatása arannyá. Tovább»

Vízöntő

Az Aquarius-csillagév folyamán a Föld a Vízöntő állatövi jegyének befolyási körzetébe lépett, ami többek között azt hozza magával, hogy egy gyorsan fokozódó erejű sugárzás kezd megnyilatkozni, ami mindenbe kijavítóan avatkozik be, ami nem működik együtt Isten nagy, kozmikus tervével. Tehát az ítélet ideje elkezdődött, ami azt jelenti, hogy ez a sugárhatás az ember feltámadását vagy bukását okozza. Minden attól függ, hogy tudata rokonszenvesen vagy ellenszenvesen viselkedik-e az Egyetemes Logosz megmentési tervével szemben. Tovább»

Zodiákus

Az állatöv 12 csillagjegye, a zodiákus a világmindenséget mozgató erőket jelképezi. Ezek az erők világunk történéseit meghatározzák és irányítják: a makrokozmosz eseményeit, és a mikrokozmosz, az emberi kis világ sorsát egyaránt. Amíg az ember megelégszik azzal, amit ez a világ nyújtani tud, addig az asztrológia segítségével többé-kevésbe képes ezt befolyásolni, de amint szabadságra vágyik, az állatöv 12 erejét börtönőrként ismeri fel. Amint elindul azonban valaki a belső úton, melyen az ember felszabadíthatja a benne szunnyadó, de nem ebből a világból való isteni erőt, a zodiákus erői visszahúzódnak. A feltámadást önmagában megvalósító ember új eget (új zodiákust) és új földet (újjászületett testet) lát, tapasztal meg, és ez a 12 új erő a benne lévő 12 apostol, akik az üdvöt az egész világnak, mind a 12 alapvető karaktert megtestesítő embertípusnak elviszik.
Tovább»