Dönts a tapasztalatod alapján

Könyvajánló > A lélek okulására

Az anyagvilág tulajdonságai egy pillanatra sem állandók. Szün­telenül viszályban állnak egymással és összeegyeztethetetlenek. Légy óvatos tehát ó lélek, állj el ezektől a látszatoktól, melyekkel nem szabad kapcsolatban maradnod.

Te, lélek, egyszerű vagy - azok sokfélék. Te nem csalsz - azok csalnak. Te igazán élsz - azok nem rendelkeznek valódi élettel. Te olyan vagy, mint önmagad - azok begubóznak és be­öltözködnek, káprázatok, állhatatlanok, mulandók.

Légy figyelmes, vigyázz magadra, nehogy a rabszolgájukká tegyenek és eltereljenek a célodtól. El ne hanyagold, ó lélek, igaz mivoltodat, mely egyszerűség, igazság és nagy méltóság. Ne bízz az anyag-dolgokban, melyek többszörösek, csalókák, hűtlenek és elutasítják egymást - különben eltévedsz és elpusztulsz.

Meddig hagyod, hogy az érzéki világ csillapítatlan vágyai befolyásoljanak, melyek egyik észlelettől a másikhoz menekülnek, a forrótól a hideghez, majd a hidegtől vissza a meleghez, az éhségtől a jóllakottsághoz, s a teltségtől az éhséghez?

Ameddig az anyagtól függsz, addig a kielégítetlen vágy a sorsod. Mihelyt birtokolsz, azonnal az elveszítés lehetőségének a kínja gyötör. Ha pedig elveszik tőled, akkor a kínt az aggodalom váltja fel, és a veszteség sajnálata.

Told félre tehát, ó lélek, ami ezt a kínt és aggodalmat okozza. Ne sajnáld ilyenmód elhagyni az aggályt, a gondot, a félelmet és a fájdalmat, ami a kielégítetlen vágyak következménye, s többé ne bosszankodj, hogy megbékélhess, hogy félelemtől mentessé és vidámmá válj.

Aki a nyugalom helyett a csillapíthatatlan vágyakat választja, bolond az. A bolond tévutakon bolyong és a vesztébe rohan.

Lent az anyagvilág, ó lélek: a csillapítatlan vágy, a szorongás, a megszégyenülés és az elszomorodás helye. Fent a szellem és a nyugalom világa, melyhez félelem nem férhet hozzá.

Ott nagy a méltóság és az öröm. Mindkét világot láttad, mindkettőben éltél. Döntsél a tapasztalatod alapján. Bármelyik világon lakhatsz. Egyik sem utasít el, sem nem fog elhanyagolni téged. Az ember számára azonban lehetetlen egyidőben a csillapítatlan vágyak kínját és a nyugalmat is élvezni, fennköltnek, ugyanakkor korcsnak lenni, egyszerre örülni meg bosszankodni is. Mindkét világ szeretetét ugyanaz az ember nem egyesítheti magában. Ez lehetetlen.