Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1994-es évfolyam

1994/5/ Vergilius és Aeneas

Pentagram > 1994-es évfolyam

PUBLIUS VERGILIUS MARO EGY OLYAN POLITIKUSOKBÓL, TUDÓSOKBÓL ÉS KÖLTÔKBÔL KIVÁLASZTOTT KÖRHÖZ TARTOZOTT, AMELY CSÚCSPONTJÁRA JUTTATTA A RÓMAI CIVILIZÁCIÓT. A KÖR VEZÉRE ÉS KÖZPONTI ALAKJA AUGUSTUS CSÁSZÁR VOLT, AKI BARÁTAIVAL EGYÜTT TALPRAÁLLÍTOTT EGY POLGÁRHÁBORÚ SÚJTOTTA, SZÉTZILÁLT ÁLLAMOT. MINDENKI BENNE REMÉNYKEDETT, MINT AZ ÁLLAM MEGMENTÔJÉBEN. VERGILIUS NEKI AJÁNLOTTA EPIKUS KÖLTEMÉNYÉT, AZ AENEIST. A RÉSZBEN TÖRTÉNETI, RÉSZBEN MÍTIKUS SZEMÉLYISÉG, AENEAS - TRÓJAI HADVEZÉR, A RÓMAIAK ÔSE - BEMUTATÁSÁVAL VERGILIUS AUGUSTUS KIVÁLÓ TULAJDONSÁGAIT AKARTA HANGSÚLYOZNI.

Vergilius etruszk volt. Krisztus elôtt 70-ben született Manuaban, Itália északi részén, azon a területen, ahol a kelta és az etruszk kultúra élô egységbe olvadt. E két népet mély és szoros kapcsolatok fűzték össze a vallás területén. A keltáknál mind a nôi, mind a férfi vezetôk a druidák, az etruszkoknál pedig a locomosok voltak. (A locomos szóból származik a latin lux, a fény szó.) A rómaiak "magus-nak", varázslónak hívták a druidákat. Vergilius anyjának neve Magia volt. Magia elôre megálmodta gyermekének magas hivatását. Vergilius édesapja pedig fazekas, "figulus" volt.


A "FIGURA" SZÓ KETTÔS JELENTÉSE

Vergilius - mint apja - szintén "figurákat" készített, de nem anyagból való, hanem költôi figurákat. A latin "figere" ige agyagból való formázást jelent, de értenek rajta verselést is. A "figura" szót így kétféleképpen értelmezhetjük: szó szerinti és elvont formában is. Vergilius nem átlagos, mindennapi költô volt, hanem "vates". A vatesek a druidák közösségén belül formáltak egy olyan csoportot, amely mágiával és tudománnyal foglalkozott. Közöttük élt és dolgozott Vergilius. Egyszerű, tiszta életvitele folytán "parthenos"-nak, tisztának nevezték. Váteszi minôségben ez látnokot, prófétát jelentett. A római népnek új nyelven beszélt, és forradalmi látásmódot közvetített.


MIKOR JÖN EL A MEGVÁLTÓ?

Lukács evangéliumában ezt olvashatjuk: "És lôn azokban a napokban, Augustus császártól parancsolat adatik ki, hogy mind az egész föld összeírattassék...

Felméne pedig József is Galileába, Názáret városából Judeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik ... hogy beírattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül és várandós vala. És lôn, hogy mikor ott valának, betelének az ô szülésének napjai. És szülé az ô elsôszülött fiát."

Pásztorénekeinek elején Vergilius örömhírt közöl a világgal: a világ Megváltója és megszabadítója nemsokára megszületikVergilius leghôbb vágya e megváltó szolgálata, de az emberiség ekkor még csak az új korszak hajnalát élte. Legnagyszerűbb költôi művében, az Aeneisben ezt a helyzetet mutatja be Vergilius.

Aeneas hôs volt, trójai herceg, Vénusz istennô fia. Öreg apját vállán hordozva, fiát kézenfogva sokakkal együtt menekült el az égô Trójából.

Vergilius ezután Aeneasnak és honfitársainak számos kalandját beszéli el, amelyekben új lakhelyük, a mai Itália megleléséig volt részük.


AZ ÚJ CIVILIZÁCIÓT A VISZÁLY TEREMTI MEG

Paris, Trója királyának fia Vénuszt - a szerelem istennôjét s egyben Aeneas anyját - Juno és Minerva elé helyezve, néki nyújtotta át azt az aranyalmát, amelyen ez a felirat állott: "A legszebbnek". Az alma Eristôl, a viszály istennôjétôl származott. Eris beavatkozásával és Paris választásával szétváltak az eredeti élet alapelvei, és a szeretet dialektikus szintre süllyedt. Eris aranyalmája a Paradicsom almájához hasonlatos, amely a teremtményeket egymástól elválasztotta, és belsô egységüket földi, emberi ismeretekkel megbéklyózta. Ha a dialektikus területen az eredeti szeretet helyreállítására törekszenek, akkor harc keletkezik, mint ebben az esetben a trójai háború. Az alapjaiban megrendült világ tíz évig volt harcok és szenvedések színtere. Trója elpusztult, de romjaiból felvirágzott a római civilizáció. Aki földi eszközökkel próbálja meg az isteni szeretet megvalósítását, az szenvedést, romlást és pusztulást idéz elô, jóllehet ezt egyetlen porcikája sem kívánja. Az ebbôl feltörô zűrzavarra azonban szükség van, hogy fölrázzon, leleplezzen. Csakis a régi, istentelen állapot megértése nyithatja meg az isteni eredet, az aranykor felé vezetô utat.


A VÉGZET EREJE MEGMUTATKOZIK

Aeneas messze vezeti népét Kisázsiából. A kimerítô tengeri utazás után feltűnik Hesperia, a megígért föld, a nyugat, az est országa. Hányszor kapott már a Nyugat Keletrôl impulzusokat? És mily kevésszer értette meg ezeket az értékes hatásokat, amelyek tapasztalatokkal gazdagíthatják az embert, és képesek megérlelni ôt a belátásra!

Miért vállalkozott Aeneas erre a veszélyes vándorlásra? Miért háborúzott még Itáliában is, a megígért földön? Életét a végzet irányítja, amelyet isteni rendként tisztel. A tôle követelt teljes engedelmességben nem ismeri még fel a megszabadító erôt, és a hôsiesség régi elvének börtönében folytatja küzdelmét a sötétben. Nem látja még a fényt, amely elhozza a megértést és a belsô szabadságot, önállóságot, s mely végül új embert teremt.

Az eposz utolsó jelenetében Aeneas Turnusszal, nagy ellenségével találkozik, aki megsebesülvén kéri ôt, hogy hagyja meg életét. Aeneas azonban szenvedélytôl fűtve cselekszik, mint egy megvadult bika. E döntô pillanatban vérengzô természete vezérli. Kegyetlen fájdalmában a pusztulás ôrületétôl elvakultan megöli védtelen ellenfelét, anélkül, hogy bármit is tudni vagy érteni akarna. E ponton a személyiségkultúra teljes összeomlásának vagyunk tanúi. Vergilius ezzel a földi ember valódi természetére mutat rá. Ecce homo!

De mi akkor az élet értelme?

VALÓBAN EZ LENNE MINDEN?

Vergilius e művében kiteregeti az Augustus által annyira csodált istenek és hôsök világának dolgait. A császárt, akit Vergilius barátként tisztelt, ezáltal fordulóponthoz vezeti: maga az uralkodó teszi föl a kérdést, hogy "valóban ez lenne minden?"

Aeneas megjárja az alvilágot, ahol Sybilla, a jósnô, a Sybilla-könyvek ôrzôje vezeti. E könyvekben a korszakok története van lefektetve, így a Megváltó eljövetele is.

Sybilla megmutatja Aeneas-nak a jövôt. Aeneas látja Marcellusnak, Augustus utódjelöltjének sírját. A jövô az elmúlás. Augustusnak, aki fenség a saját kegyelmébôl, aki a római civilizáció virágkorának megteremtôje és védelmezôje, nem lehet örököse. Önmagában elsô és utolsó, a végsôkig kiművelt hatalmas földi Én. Róma története megmutatja, hová vezet, ha nem hajlunk meg Krisztus születésének relytélye elôtt: a végsô pont a hatalmi téboly.


A LÁTSZATVILÁG ELFOGLALJA A BÖLCSESSÉG HELYÉT

Az Aeneis ezért úgy zeng az elbódult római civilizáció kellôs közepén, mint a megszabadulásra való hatalmas hívás, mely egészen csontig hatol. Az Aeneis sziklaként töri meg a római történelem tajtékzó hullámzását, semmi kétséget sem hagyva látszatcsillogásának igazi mivolta felôl.

Galliában (Franciaország) a római hadak katonai hatalma kegyetlenül megsemmisíti a druidák kultúráját. A külsôdleges látszatvilág lép a szellemi bölcsesség helyébe. Vajon nem esünk-e magunk is áldozatul még mindig e szép látszatvilágnak? Az Aeneis üzenetének összetörô ereje van. Az olvasót leginkább az zavarja, hogy a történet nem jól végzôdik. Éppen ebbôl fakad viszont az Aeneis forradalmi jelentôsége. Hiszen az ígéret földje valóban nem ezen a világon található. Aeneas hatalmas harcok árán megalapozza a római civilizációt, de mint emberi lény megreked. Éppen ezáltal válik azok elôfutárává, akik megértek a megszabadulásra.

Vergiliust költeményei az utolsó korszak úttörôjévé avatják. Ezért szerepel Dante Isteni Színjátékában úgy, mint az emberi lelkek átvezetôje a poklon, egészen a küszöbig, ahol a megszabadulás útja kezdôdik.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,