Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1996-os évfolyam

1996/2/ Két film a buddhizmusról

Pentagram > 1996-os évfolyam

II. „Az élő Buddha”

A FILMBEN ELHANGZIK, HOGY HA MÁR NEM LESZ EMBER, AKINEK A FELÉBREDÉSHEZ SZÜKSÉGE LENNE KARMAPA (AZ ÉLŐ BUDDHA) SEGÍTSÉGÉRE, AKKOR KARMAPA NEM ÖLT TESTET TÖBBÉ.

Tehát: segítség a felébredéshez. Buddha valóban segíteni akarta az embert e múló világból való szabadulásában, a tudatlanság álmából való felébredésében.
E film láttán azonban a néző nem feltétlenül érzi magát közelebb a szabaduláshoz, mivel még annak mibenlétéről sem hull le a lepel. Ellenkezőleg: vég nélküli körforgást lát, melynek fogságából szabadulni hiú ábránd csupán. A körforgás kettős: van egyrészt a természet vallásos ceremóniákba ágyazott körforgása, másrészt az újratestesülések körforgása. A tibeti felföld nomádjai ezzel teljes összhangban élnek. Így pl. a yaknak – az állatnak, melytől létezésük függ – mindenét felhasználják: náluk nincs hulladék. Minden cselekedetet imák kísérnek, mindenütt imamalmok forognak.
Száztizenegyezer ima az ára például annak, hogy a család, melyben a Karmapa ismét megtestesül, az első fiú és hat lány után végre megkapja a hőn óhajtott második fiút, a Karmapát.
A Lhasaba vivő több ezer kilométeres úton ezerszámra vetik magukat földre a zarándokok, hogy csökkentsék a gyűlöletet, a gerjedelmet és a tévelygést.
De vajon megszabadulnak-e ezáltal?
A 17. Karmapa – újraszületett Buddha – elődeihez hasonlóan tudatosan mehet át egyik megtestesüléséből a másikba.
Miután megtalálják és azonosítják, megkezdik kiképzését. A beiktatási szertartást énekek, zene és meditációk kísérik. Az ifjú megáldja a tömeget, sírba utasít egy veszélyes, kőben lakó démont, s újrafakaszt egy elapadt forrást.


EONOKON ÁT SEMMI VÁLTOZÁS?

A korábbi Karmapák mind szerzetesek tanítói voltak. De hogy mit is tanítottak, azt már nem tudja meg a néző. Némelyikük évtizedekre befalaztatta magát, hogy meditáljon. Hogy miről, az titok marad. A Karmapa évszázadok óta azonos önmagával. Ébredésnek vajmi kevés nyoma látszik; imamalom, meditáció, áldásosztás viszont van számolatlanul.
A film cselekménye – egyébként tényleges folyamatok leírása – az új Karmapa keresésének pontosan előírt szertartásaira és intézkedéseire épül. Elődje levelet hagyott hátra, melyben az áll, hogy hol és melyik családban születik újra. A levelet értelmezik, s balsikerek és sok fáradozás után egy expedíció végül megtalálja és azonosítja a 17. Karmapát, akinek születését csodás jelenségek – pl. a környéket betöltő gyönyörű zene – kísérték. A vidéket álmában a dalai láma is felismeri.
Mindezek láttán ilyen kérdések merülhetnek fel a nézőben: miért kell a lámáknak az új Karmapa után kutatniuk? Miért kell földi jelek szerint tájékozódniuk, ha egyszer van közöttük „látó”? Miért nem tudja az új Karmapa saját magától, hogy kicsoda, és miért nem ismerteti fel magát, ha egyszer olyan tudata van, melyet a halál nem szakít meg? Miért nem emlékszik a helyekre, ahol korábbi ittlétei során időzött?
Azt lehetne válaszolni: ő akarja, hogy keressék, azért, hogy követőiben nőjön a vágyakozás. Feltehetnénk, hogy tudata az anyagtestbe merülve átmenetileg elhomályosult. De miért engedi, hogy az emberek a megváltást ceremóniáktól reméljék? Miért hagyja magát ceremóniák fűzőjébe szorítani, hogy a hagyomány és a vének előírásai szabják meg lépteit? Vajon segédkezhet-e ily módon a felébredésben?
Hogy miért nyűgözi le a nyugati embert ez a körforgás? Nos, civilizációnk tönkreteszi a világot és saját magát is. A felhívás: „vissza a természethez” és a hagyományos valláshoz, kiúttal kecsegtet. Mintha a nyughatatlan világnak békét hozhatna, ha az ember összhangban él a természettel és egy olyan hagyományos vallási rendszerrel, mely az életnek értelmet ad. Egy ilyen élet megszüntethetné a félelmet és a bizonytalanságot, feledtetné az emberek technikai önhittségét és uralkodási törekvését. Csillapíthatná továbbá a tudás iránti sóvárgást és a rejtőzködés utáni vágyat. Legalább is így remélik. S vajon nem részesítendő-e feltétlen előnyben együttérzésünk minden lénnyel, egységünk a természettel, szemben a kizsákmányolásával és pusztításával, mely a nyugati létformától elválaszthatatlan? Hasonló értékek élnek a Hopi-indiánoknál is, akikkel – mint a filmben láthatjuk – a 16. Karmapa felvette a kapcsolatot. Igen, ezek az értékek és indítékok tényleg kívánatosnak látszanak.


A RÉGI ÉLET KIHÚNYÁSA

De vajon elegendő-e mindez ahhoz, hogy csillapítsa az ember legbensőbb sóvárgását? Megfelel-e az ember rendeltetésének, ha életét természeti körforgások és vallási ceremóniák teszik ki? Nem az lenne-e inkább a cél, hogy ezektől megszabadulván minden földit eleresszünk – vagyis felébredjünk?
Az ember önhitt törekvése, hogy a természet fölé kerekedjék, s a nyomában járó általános pusztulás – látnivalóan nem a szabadulás útját egyengeti. De vajon nem hat-e még az elbizakodottság mögött is a szabadság, a felébredés utáni vágy? Nem annak felismerése jelentené-e az ébredést, hogy célunk, vagyis igazi lényünk megvalósítása nem lehet sem a körforgás, sem az önhatalmú pusztítás? Hogy a cél a Szellem világa, melynek rendjéből ismét részesülnünk kell? Buddha nirvánának nevezte a saját magunktól és a természettől, az anyagi és finomanyagi élet kerekétől való eloldozást. Ha az ember ebben kihúny, s az őbenne hatékonnyá válhat, akkor a természet is új rendbe illeszkedik.
Elvileg lehetséges, hogy a természet és a vallás filmbéli körforgása a lámák számára alkalmas kiindulópont a szellemi világ és a nirvána, tehát a felébredés megtapasztalásához. A szabadulásnak azonban mind az útja, mind a célja rejtve marad a néző előtt.
Persze az sem zárható ki, hogy a lámák törekvése mindössze a helyzet fenntartása. Lehetséges, hogy a Karmapa tudata csak a finomanyagi világokra terjed ki, s ezen az alapon mentes a reinkarnáció kényszerétől. Ha így van, csak remélhetjük, hogy egyszer egy Karmapa – talán már a tizenhetedik – Buddhához hasonlóan széttöri a finomanyagi világok, a mágia és a ceremóniák bilincseit, s szabadságot, végleges feloldozást nyer a Szellem birodalmában. Akkor mindenkit, aki még a természet fogságában van, felébredéshez segíthetne.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,