Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1996-os évfolyam

1996/2/ Ha mindenemet a szegényeknek adom is...

Pentagram > 1996-os évfolyam

CSAKNEM NAPONTA HALLUNK GYERMEKEK ELHANYAGOLTSÁGÁRÓL, MENEKÜLTEKRŐL, SZEGÉNYSÉGRŐL, HAJLÉKTALANSÁGRÓL. E KÖZLEMÉNYEK NEM HAGYJÁK HIDEGEN AZ ÉRZŐ EMBERT. MÉLY HATÁST GYAKOROL RÁ EMBERTÁRSAINAK NYOMORÚSÁGA, KÜLÖNÖSEN HA GYERMEKEKRŐL VAN SZÓ.

Aki magasabb, szellemi életre irányul, képtelen kibújni az ilyen hírek hatása alól. Felteszi a kérdést, hogy vajon mit tudna tenni embertársaiért, hogyan tudná ínségüket csillapítani anélkül, hogy ő maga belülről belerokkanna. Talán eszébe jutnak Pál szavai:
„És ha vagyonomat mind felétetném is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi hasznom abból.” (1Kor. 13:3).
Mindennek az igazi szereteten kell alapulnia. Ha cselekedeteink az isteni szeretetből fakadnak, akkor pozitívan járulhatunk hozzá a teremtéshez. De ki képes erre?
A komoly keresőben újra meg újra megfogan a kétség, hogy ismer-e, netán birtokol-e egyáltalán szikrányit is ebből a szeretetből. És: ugyan elegendő-e a megszabadító ösvényről elmélkedni? S vajon ellátja-e őt majd lélekkel az isteni szeretet? Elegendő alap-e a munkához, ha a kapcsolat az új létterülettel helyreállt? S mi történik, ha hátat fordít azoknak, akiknek szükségük van a segítségére és támogatására?


A HUMANITÁST FELÜLMÚLÓ SEGÍTSÉG

Aki mélyebben elgondolkodik Pál szavain, megállapíthatja, hogy itt nem az ínségben szenvedő emberekről van szó. Sokkal inkább olyasvalamire céloznak, ami meghaladja az emberi gondolkodást és cselekvést. Olyan segítségre tehát, amely sokkal több, mint a humanitás. Pál ahhoz az emberhez fordul, aki megpróbálja a rejtélyeket feltárni. Azokhoz, akik mélyebb bepillantást szeretnének nyerni a világba, melynek ők is részesei. Akik az életfolyamatok mélyebb összefüggéseit szeretnék megismerni és megérteni. Ezek távolról sem zárkózott vagy közömbös emberek: fájdalmat okoz nekik mások szenvedése, mialatt ők maguk földi mércével mérve egészen jól állnak.
Aki az „élet” alapjait feszegeti, bizonyára már sok fájdalmas tapasztalatot tud maga mögött. Ennek során megállapította, hogy saját erőből csak igen keveset érhet el, s hogy ereje és anyagi lehetőségei igencsak szűkösek. Talán érez valami megnyugvás-félét, amikor valamicskét hozzájárul az általános fejlődéshez, a korlátok azonban hamarosan feltűnnek a láthatáron. További lehetőségei már nincsenek. Itt-ott talán szolgálhat ugyan néhány jótanáccsal, de a szenvedés okát nem tudja feltárni. Mások szenvedése többé nem hagyja nyugton, ezért kénytelen tovább keresni. Felismeri, hogy minden fáradozása ellenére a siker mégis elmarad.
Ez az a pillanat, amikor Pál megszólítja: „És ha mindenemet a szegényeknek adnám is, és a testemet tűzre vetném is, szeretet pedig nem lenne énbennem, semmi hasznom nem lenne abból.”


KI NE SEGÍTENE EMBERTÁRSAIN?

Pál szavai arra vonatkoznak, ami a belső megszabadulás útjára lépő emberben lejátszódik. Ha az ilyen ember nincs kapcsolatban az isteni szeretettel, akkor nála semmiféle belső változásról nem lehet szó. És ha az isteni szeretet híján fel is áldozná magát embertársaiért, ez akkor sem lenne megszabadító a mikrokozmosz számára. Csakis a természetlélek Krisztus-léleknek való önátadása szabadítja fel az erőt, amely által a mikrokozmosz megtisztul. Ez az erő ugyanakkor minden más teremtmény javát is szolgálja. És erről van szó! Mert – Jakob Böhme szavaival – e „lezárt világ” minden lakóját egyazon sors köti. Így minden megszabadító cselekedet végül is azért történik, hogy megmutassa másoknak a belső megszabaduláshoz vezető utat, s hogy segítsen is azt megtalálni. Hogy a haláltermészet fogságából a többi teremtmény is megszabadulhasson, és egy magasabb életterülethez felemelkedhessen.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,