Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1996-os évfolyam

1996/2/ Jan van Rijckenborgh –a hermetikus és modern rózsakeresztes – III.

Pentagram > 1996-os évfolyam

FELHÍVÁS AZ ÁLTALÁNOS BELSŐ MEGÚJULÁSRA

Jan van Rijckenborgh a harmincas években tartott beszédeiben megkísérli világossá tenni, hogy a Szerzet kiáltványait közvetlenül magára az emberre kell vonatkoztatni. Az emberben végbemenő általános reformációra szólít fel, mert csak ez vezethet a társadalom megváltozásához is.
Azt mondja még a Fama-hoz írt előszavában: „Mi arra az útra akarunk irányulni, melyet a régi könyvek mutatnak. A Confessio Fraternitatis adja számunkra a programot – a hitvallást. A Fama Fraternitatis-ban a jelölt rátér a program kivitelezésére. C.R.C. alkémiai menyegzőjében bemutatják a beavatás ösvényének teljes folyamatát, miután a célt, a hívást, a Fámát személyes módon kivitelezték. Végül itt van a rózsakeresztesek Christianopolis c. műve, melyben egy új társadalom szerkezetét írják le, melyet a testvéri munka által kell felépíteni.”
Megállapíthatjuk tehát, hogy Rijckenborgh a régi Szerzet kiáltványainak sokkal mélyebb értelmet tulajdonított, mint a felületes szemlélő hinné. Olyasvalamit talált bennük, ami őt magát is felkavarta. A Szerzet világgal közölt egykori üzenete, mely általános megújulásra szólított fel, mindenekelőtt magában az emberben végbemenő alapvető megváltozásra utalt.
Az 1940-45 közötti háborús években, amikor a megszálló hatalom az Iskolát bezáratta és a további munkát megtiltotta, Rijckenborgh a Corpus Hermeticum-ban, a manicheus és a gnosztikus iratokban, a katárok történetében mélyült el. Ezen iratok számos tanítását megtalálta a rózsakeresztes kiáltványok lefátyolozott, jelképes nyelvezetében is. Arra a meggyőződésre jutott továbbá, hogy Hermész tanai Paracelsus műveiben egészen sajátos módon tértek vissza; megállapította, hogy Paracelsust a rózsakeresztesek nagyon tisztelték. Az is világossá vált számára, hogy a kiáltványok szerzőinek ismerniük kellett a Corpus Hermeticumot, s hogy könyvtárukban még számos egyéb gnosztikus-ezoterikus irodalomnak is kellett lennie.


A HÁBORÚ UTÁN MEGJELENIK A DEI GLORIA INTACTA

Közvetlenül a második világháború után látott napvilágot a Dei Gloria Intacta (Isten dicsősége érinthetetlen) című könyve ezzel az alcímmel: „A szent Rózsakereszt keresztény beavatási rejtélyei az új korszak számára”. A mű a belső utat hétszeres ösvénynek ábrázolja. Itt persze nem egy másik – úgynevezett „beavatott” – általi beavatásról van szó. Az önbeavatás gyakorlati útja ez, amely az önismeret alapján tökéletes életmegújuláshoz vezet. Ahogy a gnosztikusok és hermetikusok mondták: „Aki önmagát ismeri, az ismeri a Mindenséget.”
A Dei Gloria Intacta – előszavában a klasszikus Fámából vett idézettel – két később megjelenő hatalmas mű előkészületének tekinthető. Ezek egyike a Corpus Hermeticum-hoz fűzött értelmező megjegyzések négy kötetre rúgó kiadása, a másik pedig egy nagyszerű kétkötetes mű: a C.R.C. alkémiai menyegzőjében ábrázolt beavatási út részletes magyarázata, melynek segítségével az út az olvasónak is feltárul.
A Dei Gloria Intacta-val Rijckenborgh azt bizonyítja, hogy hosszú előkészület után lépésről lépésre elhatolt a Szerzet titkaihoz, és megkapta hozzájuk a kulcsot.


LEVETKEZVÉN AZ IDŐ ÉS A REJTÉLYEK BURKÁT

C.R.C. küzdelme – ahogy ezt Rijckenborgh oly sokoldalúan ábrázolta – egyidejűleg az ő saját küzdelme is, hogy leleplezze ezt a lényt; küzdelme, hogy ezt az utat az idő pólyáiból mindenki számára kifejtse, szabaddá tegye; hogy a rejtélyek, melyekbe a régi iratok burkolva vannak, feltáruljanak. Rijckenborgh tehát ekkor már birtokolja a belső kulcsot a bölcsességek eme könyveihez, melyek az utat feltárják. Ugyanez a kulcs illik aztán az Alkémiai menyegző rejtélyeinek zárjába is, amiről így ír: „Az alkémiai menyegzőben részletesen, nagyon is pontosan leírják C.R.C. minden beavatását. Világosabban már nem is lehetne. Minden felvilágosítást megadnak, a legcsekélyebb részletek kihagyása nélkül.
Ki volt, vagy inkább ki ez a Rózsakereszt Keresztély ? Az igazi, eredeti ember ősképe. S az új, a valóban keresztény emberé is, aki a Krisztust felszabadította önmagában azzal, hogy a kereszt útját a rózsa erejében bejárta. Kereszt akkor keletkezik, ha két erővonal merőlegesen metszi egymást. Ez teljes változást jelent, erők változását, alkémiai változást, újjászületést. Az emberben lévő rózsát össze kell kapcsolni igazi életterületével, a halhatatlanság térségével. A rózsát meg kell szabadítani a transzfiguráció keresztútja által: ezért beszélünk rózsakeresztről. Ezt a munkát Krisztus erejében, vagyis az egyetemes élet sugárerejében kell elvégezni.”


HA A FÉNYSZIKRA FELLÁNGOL, MEGSZÜLETIK A BELSŐ TUDÁS

A rózsa itt a fényszikra jelképe, a gnosztikusok isteni szikrájáé, amit Rijckenborgh napjaink nyelvén szellemszikra-atomnak vagy szellemmagnak, az emberben lévő isteni életmagnak mond.
Ha ez az isteni mag az emberben hatni kezd, ha a szikra a szívben felragyog, akkor fog a belső tudás, a szív ismerete megszületni. Ez a tudás az isteni ősatomból nyilvánul meg, amely mintegy szellemi magként, vagyis lehetőségként rejtőzik az emberben. Ha ez a mag életre kel, kivirágzik, akkor az élet fájának gyümölcseit termi. Ha a rózsa magja megtermékenyíti a lelket, akkor a lélek halhatatlanná válik, és a test, a személyiség transzfigurál. A mindent felülmúló jóság ismerete szellemi megismerés. Ez megajándékoz minket annak a belső tudásnak a képességével, amely magára az emberre, Isteni rendeltetésére, a benne rejlő Istenre vonatkozik.


AZ OLVASÓT ÖNISMERETRE SARKALLNI

Van Rijckenborgh egyedüli célja, mely arany fonalként vonul végig művein: a komolyan törekvő olvasót önismeretre ösztönözni, arra, hogy a szívben rózsabimbóként, szellemszikraként elrejtett igazi önvalójáról szerezzen ismereteket. A szívben található az ember igaz eredete, mikrokozmoszként – vagy ahogy a Fama nevezi: „nemességként” – elrejtve. A Fama ezzel az eredeti emberre utal, aki a világ úgynevezett ismeretlen feléhez, Isten igazi természetrendjéhez tartozik.
Az embert arra kell ösztökélni, hogy állatemberi állapotából a megváltás ösvényére térjen.
Rijckenborgh részletesen foglalkozik műveiben azzal az úttal, amely a lélek újjászületéséhez vezet: a víztől és szellemtől való újjászületéshez, ahogyan Jézus mondja Nikodémusnak. E művekből ugyanaz az ébresztő és cselekvésre sürgető mondanivaló árad, amely már ifjúkorában is szólásra késztette. Ez az újjászületés szükségszerűsége, amelyről de Hartog beszélt. Mindezt azonban Rijckenborgh már nem burkolja exoterikus köntösbe, mint a kusza, homályos teológiai bibliamagyarázatok. Az evangéliumi út belső, ezoterikus megéléséről beszél: a János-embertől a Jézus-emberig. Ez Rózsakereszt Keresztély útja. Az újjászületés, amellyel az állatemberből szellemember lesz; amelyről fiatalabb éveiben de Hartogot prédikálni hallotta, Rijckenborgh számára nem filozófia, hanem maga a tiszta valóság és szükségszerűség.
A természetszülte embernek – amely földből való, földi – fel kell „öltenie” a szellemembert, mely isteni rózsaként, szellemszikraként benne rejtőzik. Szellemnek, léleknek és testnek ismét egyesülnie kell, igazi egységbe összeforrnia.
A régi gnosztikusok Bythos–Nous–Aletheia hármasát, az isteni szellem mélységét, melyből a valóság megnyilvánul, a Bibliában az isteni elvek jelenítik meg: Szellem, víz és vér; a hermetikus filozófiában a Szellem, lélek és test; a rózsakereszteseknél pedig a higany, kén és só. Ez a transzfiguráció útja, melyet Az alkémiai menyegző lefátyolozott és jelképes módon hét nap alatt lejátszódó eseménysorozatnak mutat be. Ez az ember hétszeres újraalkotása; újjászületés a természetszülte ember régi, énközpontú életének kiszolgáltatása alapján.


A GNÓZIS AZ EMBERT IGAZI VALÓJÁRA ALAKÍTJA

Az e dolgok felőli teljes tudatlanság az emberiség legnagyobb tragédiája. Rijckenborgh munkásságának alapgondolata ezért az, hogy a transzfigurálásra hivatott – de természetszülte állapotában megrekedt – embernek szét kell tépnie a gonoszság és tudatlanság kényszerzubbonyát. Ez a felfogás Hermész szavait igazolja: „Ha azután a Gnózis az egész tudatot megvilágosítja, akkor a lélek újra lángra lobban és felemelkedik, mialatt a természetszülte testtől eloldozza magát. Így alakítja át a Gnózis az egész embert igazi énjévé.”
A rózsakereszt és a hermetizmus szoros rokonsága Az alkémiai menyegző ismert részletéből is kiviláglik:
Hermész az ősforrás.
Miután az emberi nemet
oly nagyon megrontották,
isteni határozatra
és a művészet támogatásával
gyógyírként török fel itt.
Aki teheti, igyon belőlem.
Aki akarja, tisztuljon meg bennem.
Aki meri, vesse magát a mélységeimbe.
Igyatok hát testvérek, és éljetek!
Rijckenborgh hidat ver a rózsakeresztesek szándéka és a hermetikus ősforrás között. Az alkémiai menyegző magyarázataiban ezt írja: „Ki volt, illetve ki ez a Hermész? Nem más, mint a megnyilatkozó Szellem, aki minden embert táplálni, frissíteni akar. Ezért akarunk mi is erről az ősforrásról tanúskodni, s ezért térünk vissza mindegyre a régi hermetikus könyvek tanulmányozásához.”


HERMÉSZ AZ ŐSFORRÁS

Hermész tehát mitikus alak, ugyanakkor a nagy példakép is, akinek egyetemes bölcsességereje korszakokon át mit sem veszített sugárzó bőségéből. Hogy Rijckenborgh sorról sorra áttanulmányozta a Corpus Hermeticum-ot is, arról a magyarázatokkal ellátott négykötetes műve tanúskodik: Az egyiptomi ős-Gnózis és hívása az örök jelenben. A hangsúlyt ő is az ősforrásra, az ős-Gnózisra helyezte, mely az eredeti tudományra, az örök bölcsességre utal. Ez lényegében minden időben változatlan, pontosabban mindig ugyanazt a bölcsességet szándékozik elhozni nekünk. Örök hívásról van tehát szó, olyan hívásról, amely ma is időszerű. Jan van Rijckenborgh azt akarta elérni, hogy ez a hívás erőteljesen csendüljön fel, ugyanabban az értelemben, ahogy a rózsakeresztes testvérek a Fama-t hagyták örökül. Ám Rijckenborgh a mai idők hátteréről beszélt. Továbbment azon az egyetemes úton, amelyen minden időkben ugyanazt a lényeges bölcsességet hordták ki a világba.
Cikkünk alapján legyen szabad Jan van Rijckenborghot minden mai rózsakeresztes-gnosztikus példaképének tekintenünk. Műveiben a Krisztus-központú gnosztikus rózsakereszt hitvallását közvetítette, ahogyan az a XVII. század elején a rózsakeresztes kiáltványokban is megjelent.
A.H. van den Brul

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,