Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1996-os évfolyam

1996/4/ Géntechnológia

Pentagram > 1996-os évfolyam

"ADJ NEKEM SASSZÁRNYAT, ÉS FELREPÜLÖK A NAPHOZ!” – MONDTA EGYSZER A VERÉB A TÜNDÉRNEK, AMINT EGYMÁS MELLETT ÜLTEK EGY VIRÁGZÓ ALMAFA ÁGÁN. A TÜNDÉR TELJESÍTETTE A KÍVÁNSÁGÁT, A VEREBET AZONBAN LEHÚZTÁK A SÚLYOS SZÁRNYAK, S LEZUHANT. A TÜNDÉR BÓLINTOTT: „AMI A SAST A MAGASBA RÖPÍTI, AZ TÉGED LEHÚZ. EZÉRT HÁT MARADJ MEG ANNÁL, AMI NÉKED RENDELTETETT, ÉS ÉLJ VELE A LEHETŐ LEGJOBBAN!”
(ISMERETLEN SZERZŐ)

Az ember a kezdetektől fogva nagy hévvel igyekszik javítani életfeltételein. Alapvető hiányérzetét megpróbálja minden eszközzel elfojtani, és ezt az érzést a lehető leghatékonyabb külső vívmányokkal feledtetni. Ellenállhatatlan alkotási vágy hajtja, hogy maga körül mindent megváltoztasson, s megpróbál túlnőni a számára felállított határokon. Értelmi képességével sikerült is eljutnia a teremtés legkisebb építőkövéig, az atomig, melynek elhasításával új energiaforráshoz jutott. E forrást annak ellenére igénybe veszi, hogy működése minden természetterületre nézve káros következményekkel jár. Az atom felfedezése után kézenfekvő, hogy most megkísérli az élet alapjait jelentő gének manipulálását is. A természetbirodalmunk biológiai rendszerébe való beavatkozást összességében a géntechnológia elnevezéssel illetik.


AZ ÉLET KUTATÁSA

Az „élet” kutatása során az ember egészen közel férkőzött az anyagot és az élőlények sejtjeit élettel felruházó erő titkához. Betekintése az utóbbi években a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatokba is megnőtt, miközben megismerte az örökletes képességek hordozóit, a kromoszómákat. Ezek dezoxiribonukleinsav molekulákból, röviden DNS-ekből állnak. Valamennyi természetbirodalom élőlényeiben a DNS az örökletes információk alapja. Ez a spirális kettősfonat alakú óriás fehérjemolekula génekből tevődik össze. Számtalan kutatás foglalkozott és foglalkozik még ma is annak kiderítésével, hogy melyik tulajdonságért melyik gén a felelős. Tüzetesen vizsgálják az ember érzelmi és szellemi képességeiért felelős géneket, valamint azokat is, amelyek az öregedés folyamatát befolyásolják.

Az emberi gének dupla spirálja egymáshoz fűzve körülbelül egy méter hosszú lenne, és mintegy 3 milliárd kémiai kötésből áll. A kutatónak igen nehéz a feladata: e kötésekből kell kihámoznia a rejtett kódot. Négy alapvető szerves kötés létezik, amely meghatározza a gének elhelyezkedését a megfelelő információ képviselése érdekében. Ha a kutató sikeresen fejti meg a kódot, akkor beavatkozhat a rendszerbe: megsemmisítheti, kombinálhatja ill. meg is változtathatja az információrészleteket. Akár újra teremtheti vagy átalakíthatja az „életet”. Az elmúlt évek folyamán a genetikusok örökletes betegségekért felelős gének százait azonosították. Ez vezetett pl. ahhoz, hogy a születés előtti diagnosztika keretében felmerült a kérdés, melyik betegség igazolhatja a művi terhesség-megszakítást, és melyik nem.
Minden materialista szemléletű tudóst elbűvöl a gondolat, hogy genetikailag úgy változtasson meg régóta meglévő örökletes tulajdonságokat, hogy csaknem tetszés szerinti, eddig soha nem látott új jellemzőkhöz jusson.


GÉNTECHNOLÓGIA - ŐSRÉGI ÁLOM?

Igencsak régi keletű a gondolat, hogy az ember tetszése szerint átformálhatja a teremtést, s ezzel mintegy maga is teremtővé válhat. Ezoterikus forrásokból tudjuk, hogy már az atlantiszi papok beavatkoztak a növények és az állatok genetikai tervébe mágikus technikáik segítségével. Kevéssel ezután azonban az atlantiszi civilizáció megsemmisült. A tudomány nyilvánvalóan akkor éri el a tetőpontját, amikor az adott kultúra végnapjai közelednek. „Genesis revisited, is modern science catching up with ancient knowledge?” (Újból teremtünk: a modern tudomány utoléri az ősi tudást?) c. könyvében Z. Zitchin professzor megállapítja, hogy a génekről szerzett számos ismeret szerepel az Irakban kiásott ősi agyagtáblákon. Erről a felfedezésről azonban alig hoztak még nyilvánosságra valamit.

Sokak szemében a géntechnológia jelenti az egyetemes gyógyszert, amelyre a tudomány oly sóvárogva vágyakozik. Meggyőződésük, hogy az ínségben lévő emberiségnek minden bizonnyal ez a csodaszer fogja elhozni a megváltást. A géntechnológia és a kapcsolódó tudományágak elvi célkitűzései a következők:
–az összes betegség és rendellenesség meggyógyítása;
–az öregedés folyamatának lassítása vagy megakadályozása;
–kitűnő minőségű, minden természeti hatásnak ellenálló nagy mennyiségű élelmiszer olcsó előállítása;
–az intelligencia megnövelése az agyműködés célirányos befolyásolásával.
Mindezekből jól kivehető a törekvés ősi vakvágánya: az ember olyanná akar lenni, mint Isten, s az isteni világ mellé saját paradicsomot akar teremteni magának. Ez a luciferi eszme manapság egyetlen tudományterületen sem mutatkozik még meg oly nyilvánvalóan, mint éppen a géntechnológiában. Bizonyos megoldatlan problémák hatására (mint például az évezredeken át sugárzó radioaktív hulladék tárolása) az atomtudomány immár óvatosabb lett. A géntudósok berkeiben ezzel szemben még a kezdeti lelkesedés hangulata dívik. Jóllehet még igen hosszú utat kell megtenniük kitűzött céljaik megvalósításáig, jó néhány sikeres kísérletet már maguk mögött tudhatnak, és az eddigi eredmények alapján feljogosítva érzik magukat, hogy teljes bizakodással tekintsenek a közeli jövőre. Ugyanakkor azonban a génmanipulációs tevékenység mellékhatásait – különösen a finomanyagi területeken – nem ismerik fel mindig azonnal. Így aztán számos géntechnikai eredményt sietve kedvezőnek könyvelnek el anélkül, hogy a hosszú távú következményekről ill. kölcsönhatásokról a legcsekélyebb sejtelmük is lenne.

Ámde dialektikus életterületünkön mindig minden az ellenkezőjére vált át, és szellemtudományi szempontból az emberiség előreláthatatlan kimenetelű veszélyeket idéz elő, amikor az élet alapjaiba beavatkozik. A kritikusok ezzel kapcsolatban Goethe bűvészinasról szóló történetét emlegetik, melynek „hőse” gazdája távollétében mindenféle szellemeket idézett meg – tombolásukat azonban már képtelen volt megfékezni.


GÉNTERVEZÉS ÉS A „NOVEL FOOD”

A élelmiszer-manipuláció olyan kutatási terület, mely már mai életünket is erősen befolyásolja. Megdöbbentő, hogy mily kevéssé ismeretesek e tevékenység - s ugyanígy a sugárkezelt élelmiszerek - lehetséges egészségügyi és környezeti káros velejárói. Ezek kölcsönhatásairól és esetleges később megmutatkozó káros következményeiről gyakorlatilag semmit sem tudnak. Legfeljebb találgatni lehet, hogy milyen hatással lesznek az élelmiszerek génmanipulált mikroorganizmusai az emberre és környezetére. Azokat a genetikailag megváltoztatott élelmiszereket, amelyek időközben a „Novel Food” (= új élelem) néven váltak ismertté, jelenleg világszerte vizsgálják, és közülük egyes termékeket máris piacra dobtak. Ezek az élelmiszerek sem kifejezetten engedélyezve, sem kifejezetten tiltva nincsenek, egyszerűen csak kereskednek velük. Még a megfelelő szabványokat sem alakították ki, bár már hosszas tárgyalások folytak róla. A „Novel Food” termékek gyorsabban növekednek, hosszabb ideig eltarthatók, ízletesebbek és jobban ellenállnak a kártevőknek. 1994-ben az USA-ban piacra dobtak pl. egy olyan paradicsomfajtát, amely hetekig frissen marad génjei átszabásának köszönhetően. A burgonyát már oly mértékben átalakították, hogy ellenanyag termelésével saját maga képes kártevői ellen védekezni. A különféle sajtok pedig gyorsabban érnek, ha megváltoztatott génállományú baktériumokat adagolnak hozzájuk. Rengeteg gyümölcs és zöldségfajta létezik már, amely teljesen eltér az eredetitől: pl. vanília ízű tartós banán, vagy kék és fekete rózsa. Mi több, az állati, sőt emberi gének kutatása és alakítása is nagy erőkkel folyik. Állati géneket ültetnek be a növényekbe, így pl. halak, juhok vagy sertések génjeit a rizsbe, kukoricába és az uborkába, baromfi géneket a burgonyába. Az emberi gének serkentik a növekedést, ezért ezeket emberi fogyasztásra szánt halakba ültetik, amitől aztán kétszer gyorsabban nőnek a duplájára. Bizonyos gének hozzáadásával gyümölcs ízt lehet elérni a joghurtokban egyetlen szem gyümölcs nélkül. Az élelmiszereken való gátlástalan mesterkedés már eddig is sokaknak okozott kellemetlenséget és szenvedést különféle betegségek kiváltásával. Elég, ha csak az allergiát említjük. Az ebben szenvedőkre nehéz idők várnak. Emberek milliói kínlódnak élelmiszerallergiában. Nemrégiben még könnyedén el lehetett kerülni a nemkívánatos élelmiszereket, a választás azonban egyre nehezebbé válik a génkombinatorika miatt. Az ekképpen átalakított termékek váratlan viselkedése sincs kizárva. Így kezdett pl. ösztrogén-szerű anyagokat (női nemi hormont) termelni egy olyan zöldbabpalánta, amelyet genetikailag érzéketlenné tettek egy növényvédőszerre.

A vegetáriusok számos országban tiltakoztak már az állati gének növényi táplálékba való ültetésének beláthatatlan kockázata ellen. A kölni „Catalyse” környezetvédő intézet a következő felhívást tette közzé: „A fogyasztó kiszámíthatatlan veszélyeknek van kitéve. Senki sem ismeri ezen élelmiszerek egészségünkre kifejtett hosszú távú hatását, sem azt, hogy a mikroorganizmusok ilyen átalakítása milyen következményekkel jár az ember emésztőrendszerére nézve.”


AZ EREDETI TEREMTŐ IMPULZUS MÉG MINDIG ÉL AZ EMBERBEN

Mi az oka, hogy a tudomány oly nagy erőbedobással kutatja a gének titkát? E kérdés egyenesen elvezet a lét alapjait firtató kérdésekhez. Az eredeti ember az isteni erők helytelen alkalmazásával kiesett a hatodik kozmikus terület dicsőségéből, és a maga teremtette életforma síkjára süllyedt. Az ember valaha aktív, teremtő szerepet töltött be a hetedik kozmikus területen; képességei révén felélesztette és formával látta el az ősanyagot, tökéletes összhangban az isteni őseszmével, amely minden valódi létezés alapjául szolgál. Mihelyt azonban elszakadt ettől az eszmétől, isteni képességeit elveszítve a kettős világ labirintusába süllyedt. Az ember azóta is a bukott, zavaros világban tévelyeg, s korszakok óta hajdani, csodás lehetőségeiről álmodik. Meddig fog még tartani ez az álom? Mikor eszmél rá végre az ember a két természetrend létezésének igazságára? Mikor hagy fel végre azzal, hogy problémáira a dialektikus világ külsőségeinek keretein belül keresi a választ?


A SZENVEDÉSTŐL VALÓ SZABADULÁS ÁLOM MARAD

Vajon képes-e megszabadulni szenvedéseitől az emberiség a génsebészet révén? Kétségtelen, hogy e tudományág hasznára is lehet az emberiségnek – pl. a cukorbaj kezelésére szolgáló inzulin előállításával –, mindamellett veszélykeltő lehetőségei is tagadhatatlanok. Különösen az olyan visszaélések esetében kiszámíthatatlan a kockázat, amelyeket önfenntartásra és önmegerősítésre irányuló emberek követnek el.
Amíg az emberiség kénytelen ebben a mulandó természetben élni, addig érvényes a következő megállapítás: „Minden eszköz és módszer, amellyel az ember a betegeken próbál segíteni, kivétel nélkül a földi természetbirodalom anyagán és erején alapul. Mindegy, hogy szerves, éteri avagy elemi kémiai szereket alkalmaz, és hogy segédeszközökkel vagy közvetlenül személyesen közvetíti-e őket. A természet, és minden, ami a természetből való, a létért folytatott küzdelem során mindig saját fenntartására fog törekedni. Hatalmas erővel és bámulatos intelligenciával szüntelenül új lehetőségek után kutatunk, hogy megzabolázhassuk a földi életet veszélyeztető erők dagadó árját... Minden idők álma, az egészséges ember, aki veszélyeztetés nélkül élhet ebben a természetben, ennek ellenére álom marad.”

A természet folyton megnyilvánítja korlátait. A tudományos szakirodalom már leplezetlen aggodalommal közli, hogy egyes betegségek kórokozói a legújabb védekező módszereknek is ellenállnak. Különösen a baktériumok és a vírusok terjedése vált ellenőrizhetetlenné. Szinte naponta hallunk új kórokozókról és betegségekről.

Ez a problémakör teljes terjedelmében érthetővé válik, ha az Egyetemes Tanhoz fordulunk felvilágosításért. Ez azt tanítja, hogy a vírusok és baktériumok érzelmek és gondolatok anyagi megnyilvánulásai, az ember szakadatlan gondolati és érzelmi kisugárzásának megkristályosodott formái. Mindez a karma törvényének egy nézete, amit semmilyen emberi manipuláció sem hatálytalaníthat. Ellenkezőleg: minden ilyen irányú törekvés csak újabb, még erősebb helyreigazító energiákat hív életre.


AZ EMBER SOHA NEM JUT TOVÁBB, AMIKOR MÁR NEM TUDJA, HOVÁ MEGY (Goethe)

Bizton kijelenthetjük, hogy a géntechnológia az atomtudományhoz hasonlóan nem egyéb, mint az eredeti, isteni teremtőhatalom felújított földi utánzata. Ez a tudomány egy ösztönös válasz a tökéletes világ és a tökéletes ember utáni vágyakozásra. Ám az isteni természetrend sajátságai sohasem valósulhatnak meg a bukott, mulandó világban. Csak akkor fog megszűnni minden szenvedés és halál, amikor elengedjük ezt a világot, és az újonnan felébredt lélek vezetésével visszatérünk az istenterv ősi elgondolásához. Akkor az isteni világban nem lesz leküzdendő betegség, sem táplálkozási probléma, valamint öregedés és halál sem.

Ami az embernek valójában hiányzik, az az egyetemes gyógyszer. Ez pedig az alapvetően megváltoztató és az embert szerkezetileg megújító Krisztus-erő, amely az utolsó sejtig és atomig elhatol, és képes a világot és emberiséget tartósan megváltoztatni. Csakis ezzel lehet legyőzni az oly tökéletlen földi természetet, melynek tökéletesítése a legzseniálisabb tudományos módszereknek is ellenáll.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,