Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1996-os évfolyam

1996/6/ Babilon vagy Olimposz tornya?

Pentagram > 1996-os évfolyam

HA BÁBEL TORNYÁRÓL BESZÉLÜNK, ÉS A NYELVEK ÖSSZEZAVARODÁSÁRÓL, AMIT AZ ÉPÍTÉSE OKOZOTT, AKKOR OLIMPOSZ TORNYÁT IS MEG KELLENE EMLÍTENÜNK, MELYBEN AZ EGYSÉG ÚJRA HELYREÁLLT.

Rózsakereszt Keresztély alkémiai menyegzője leírja, hogy az új élethez vezető ösvényen lévő jelölt hosszú utazás után hogyan érkezik el Olimposz tornyához. Ez a torony a belső utat jelképezi, melyet egyszer minden embernek be kell – és amit be is tud – járni, hogy a lényében rejlő isteni magot visszavezesse Isten birodalmába. Babilonról azt mondják, hogy teljes mértékben a földi örömök élvezetére rendezkedett be. A Bibliában az áll, hogy az emberek földi anyagból olyan tornyot akartak építeni, melynek az égig kellett volna érnie, és nevet kellett volna szereznie számukra. Éppen ezért Bábel tornya az anyag fölötti hatalomra törekvés jelképe is. A nyelvek ebből eredő összezavarodása a modern hírközlési technikára pillantva ma már mindenki számára felismerhető jelenség. A modern materialista ember azzal büszkélkedik, hogy kizárólag tények alapján tájékozódik. Amikor érzelmekre derül fény, akkor – pl. a politikusok – megpróbálják ezt a saját javukra fordítani, felróván ellenfeleiknek, hogy nem tartják jól kézben a dolgokat. Ők ezzel szemben realisták! Az az okoskodás, melyet követnek, nem más, mint az ember által az „isteni ész” rangjára emelt spekuláció. Nyilvánvalóan ugyanez a nagyzási mánia töltötte el a babiloniakat is, amikor elhatározták, hogy tornyukat téglából (tehát anyagból) építik meg.

Most, hogy már ismerjük az építés mozgatórugóit, nincs mit csodálkozni azon, hogy a torony sohasem készült el. Ezek után azt sem nehéz megérteni, hogy ebből egy nyelvi zűrzavarnak kellett kialakulnia, mert az anyag területén nincsen két, azonos nézetet valló szakértő. Ugyanabból az iskolából nem kerül ki két olyan építész, akinek hasonló elképzelése lenne. Két művész képes ugyanazt a gondolatot homlokegyenest ellentétes formába önteni, és egymást emiatt kritizálni. Előfordul, hogy két, hasonló elveket valló teológus másként értelmezi ugyanazt a hittételt, sőt még egymásnak is esik emiatt. Két ugyanolyan képzettségű orvos esetleg teljesen más gyógyszert ír fel ugyanarra a betegségre.

Világunk ily módon telis-tele van ellentmondásokkal, melyeket a nagyokosok idéznek elő. Az egység hiányát aztán diplomatikusan azzal indokolják, hogy az egyén „egyedülállóságára” hivatkoznak. Ha az emberiség eme sajátos egyedülállóságának eredményei továbbsegítenék őt fejlődésmenetében, akkor érthető lenne ez az okoskodás, és senki sem tiltakozna. A tiltakozások azonban egyre hangosabbak. Most, amikor a modern hírközlési technika jóvoltából minden ember, aki csak kívánja, a legapróbb részletekig „tájékozódhat”, egyre többen kezdenek utánagondolni a dolognak. Kezdik felismerni, hogy a babiloniak földhözragadt viselkedése valójában semmivel sem volt jobb vagy rosszabb a mai gondolkodók „körültekintő” okosságánál. Mindkettő leleplezi az embert a maga minden nyomorúságában és mezítelenségében mint olyan teremtményt, aki elfeledte teremtőjét, és most a sötétségben toporog körbe-körbe, a kiutat keresve. A kiutat azonban saját magán kívül keresi, „Bábel tornyában”, a végtelen „fejlődésmenetben”, melynek őt a halhatatlan élet kapuihoz kéne vezetnie; így hát az összeomlás elkerülhetetlen.

A régi gnosztikusok és a középkori rózsakeresztesek más utat választottak. Elbeszéléseikben nagyon leplezett nyelven mutatnak rá, hogy a felfelé vezető út az emberben van lefektetve. Rózsakereszt Keresztély megmássza Olimposz tornyát, s ezáltal legyőzi földi személyisége minden akadályozó és korlátozó tényezőjét. Egy megújulási folyamaton megy keresztül, melynek révén megszűnik a benne dúló nagy zűrzavar, és újra megtanulja azt a nyelvet beszélni, amellyel minden szívhez megtalálja a bejáratot. Bábel tornyának embere magának való különc, aki különc is akar maradni, s ráadásul uralni akarja a világot. Ebből ered Bábel bukása is. Ezzel szemben Olimposz tornya azt az embert mutatja, aki Istent és felebarátait szeretné szolgálni, és aki egy olyan folyamatban, melyben lényének minden sejtje megújul, mindent maga mögött hagy, amit birtokolni vélt.

Világos tehát, hogy csak ennek a toronynak van örök értéke. Akinek a babiloni életvitelből és zűrzavarból elege van, az keresni kezdi az igazi életet és az erről tanúskodó nyelvet. Egyszer pedig meg fog érkezni a szigetre, melyen Olimposz tornya magasodik, és ott örömmel fogadják majd, mint a tékozlót, aki visszatért atyja házába.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,