Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1998-as évfolyam

1998/1/ A gnosztikus tapasztalatok történelmileg nem magyarázhatók

Pentagram > 1998-as évfolyam

JÉZUS KORÁIG SOK REJTÉLYISKOLA LÉTEZETT, PÉLDÁUL A RÉGI GÖRÖGORSZÁGBAN ELEUSISBEN ÉS DELPHIBEN, AHOL ORFEUSZT ÉS APOLLÓT TISZTELTÉK A REJTÉLYEK ŐRZŐIKÉNT; PERZSIÁBAN, AHOL ZARATHUSTRA GONDOLATAI KELTEK ÉLETRE; EGYIPTOMBAN ÉS ELŐÁZSIÁBAN, AHOL A MISZTÉRIUMISKOLÁK ATTIS ÉS OZIRISZ NEVÉHEZ FŰZŐDTEK; ÉS MINDENEKELŐTT A RÉGI IZRAELBEN IS. AZ ERRE VONATKOZÓ UTALÁSOK AZ ÓSZÖVETSÉGBEN MINDIG OTT TALÁLHATÓK, AHOL NAZARÉNUSOKRÓL, ISTENNEK SZENTELT EMBEREKRŐL VAN SZÓ, MINT PÉLDÁUL SÁMSON VAGY GEDEON. SŐT A PRÓFÉTÁKNAK IS KAPCSOLATBAN KELLETT ÁLLNIUK A REJTÉLYTUDÁSSAL, HISZEN ŐK GYAKRAN UTALTAK ARRA, HOGY A KÜLSŐ SZERTARTÁSOKAT BELSŐ FOLYAMATKÉNT KELL FELFOGNI, MELYEKNEK AZ EMBERT VAGY A NÉPET ISTENNEL KELL ÖSSZEKÖTNIÜK.

Akkoriban tudott dolog volt, hogy az emberiségnek át kell haladnia az anyag mélypontján, hogy újra egyesülhessen Istennel. Akit beavattak a rejtélyekbe, az a beavatási eljárás révén hozzájutott a misztériumokban rejlő ismerethez. Ennek során olyan emberek léptek fel közvetítőként, akik tudatosan az isteni erő és az isteni törvények belső világában éltek. Hogy ezeket az ismereteket milyen jelképekkel fejezték ki, az másodlagos.
Jézus koráig a misztériumok titkosak voltak. Jézus nyilvánosságra hozta tanításában, hogy a földi elv tudatos halála által lehetségessé válik az emberben rejlő isteninek a feltámadása. Aki életét elveszíti az Evangéliumért, vagyis a Szellemért, az megmenti azt. A folyamatot, amelyet addig csak a misztériumiskolák falai között vittek véghez, Jézus a saját életével példázta a nyilvánosság előtt. Énközpontúságát a gondolkodás, érzés és akarás tekintetében egyaránt feladta, ami által az ember valódi, isteni lénye hatásossá vált benne, és „feltámadt”.
Az emberiség fejlődésmenete elérte azt a pontot, amikor a rejtélyek nyilvánosságra hozatala lehetségessé és szükségessé vált. Lehetőség nyílt a belső elhalás és feltámadás eme folyamatának önálló és saját felelősségű megtapasztalására. Ez azt jelenti, hogy onnantól kezdve az igaz önvaló felébresztése tudatos folyamatban mehet végbe. A rejtélyek így nyilvánosságra kerültek, és nem csak a kiválasztottak egy kis csoportjának álltak rendelkezésére. Ezenkívül az akkori embereknek a misztériumokat teljes tudatossággal kellett megtapasztalniuk, ezért is omolhattak le a beavatóhelyek falai. Mindenhol Jézus cselekedetei által vált lehetségessé, hogy a mindaddig titkos rejtélytudás nyilvánossá és tudatossá váljon. Ami pedig akkor történelmi áramlatként a Földközi-tenger egész térségében megjelent, az nem más, mint a Gnózis.

Fölmerül azonban a kérdés, hogy miként keletkezhetett a Gnózis ilyen hirtelen. Minden előkészület nélkül jelent ugyanis meg, mintha a semmiből lépett volna a világba, és már megjelenésekor teljesen kibontakozva fejtette ki hatását. Ugyanakkor minden akkori kultúra és vallásos hagyomány befolyásai észlelhetők voltak benne. Kitüntetett volt-e ezek közül valamelyik? Talán Perzsiából, Izraelből, Görögországból vagy Egyiptomból származott a Gnózis? Elfogadható választ találunk ezekre a kérdésekre, ha abból indulunk ki, hogy a történelmi Gnózis nem más, mint a nyilvánosságra hozott rejtélytudás. Így érthetővé válik, hogy miért jelent meg oly hirtelen és már kezdetben oly tökéletesen. Minthogy pedig ősidők óta minden országban és kultúrában léteztek misztériumiskolák, a Gnózis is kezdettől fogva a legkülönbözőbb köntösökben lépett fel: zsidó, görög, perzsa változatban, és így tovább.


EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB A CÉLHOZ

Értelmetlen tehát azt kérdezni, hogy honnan származhatott a Gnózis elsődlegesen, hiszen a különböző rejtélyiskolák sok-sok egymástól független forrása táplálta a Gnózis egyetlen nagy áramlatát. Újra felmerül tehát a kérdés, hogy néhány gnosztikus áramlatban miért van szó olyan világmegváltókról, akiket nem Jézusnak hívnak, mások pedig éppen Jézust tekintik meghatározónak, akivel kezdetét vette a világnak a Szellem általi, az Atya egyszülött Fia általi megváltása. A Nag Hammadiban talált írások némelyikében például találkozhatunk perzsa vagy egyiptomi nevű világmegváltókkal, de számos helyen nevezik Jézusnak a megváltót. Erre szintén könnyű a magyarázat: Azon misztériumiskolák hierofánsai, melyeknek Jézus idejében nyílottak meg a kapui, felismerték, hogy Jézusban maga a bölcsesség nyilvánult meg, és hogy az emberiség egy újabb lépést tehet rendeltetése felé vezető úján. E hierofánsok közül egyesek mégis megmaradtak ezen első ember eredeti elnevezésénél. Néhány Nag Hammadi szövegrész például Sethről beszél, Ádám fiáról. Mások pedig lépést tartottak a korral, és Jézus nevét illesztették be rendszerükbe. Mi szerepe is lehetne azonban egyáltalán annak, hogy az igazi ember prototípusa, aki a Szellem erejében a megváltás útján halad, milyen nevet visel? Hiszen ő mindig ugyanaz az eredeti ember!


A GNÓZIS MINT AZ ISTENI KÖZVETLEN FELISMERÉSE

Vannak, akik azt állítják, hogy a történelmi Gnózis az akkori Földközi-tenger térségében élő emberek különleges pszichikai és szellemi felfogásából keletkezett. Akkoriban összeomlott minden szellemi és társadalmi hagyomány, és az emberek egyfajta szellemi és lelki vákuumban éltek. Addigi biztonságuk semmivé foszlott, a társadalmi rendszerek, az általánosan elismert értékek és normák nem jelentettek már kapaszkodót. Az emberek – akárcsak manapság – elkerülhetetlen zűrzavarral találták szemben magukat. Ekkor „kitalálták” a világon kívüli felsőbb hatalmakat és támasztékokat, s ezekbe menekültek, hogy egyáltalán képesek legyenek tovább létezni. A Gnózis ilyen értelmezői számára a gnosztikusok „szisztémái” csupán az emberi szellem reakciói bizonyos környezeti és pszichikai viszonyokra, objektív valóságtartalom nélkül.
A gnosztikusok által leírt tapasztalatok azonban semmiképpen sem kötődnek társadalmi viszonyokhoz. Mindezek belülről jönnek. Ilyen tapasztalatokhoz akkor juthat az ember, ha a benne szunnyadó valódi szellemi lény felébred, és szembesíti őt világával, mely mulandó és istentelen, legyen bár rendezett vagy rendezetlen. Valószínű azonban, hogy ezek a tapasztalatok inkább akkor következnek be, amikor minden régi rend megdől, nem pedig akkor, amikor az ember teljes összhangban van környezetével.


A GNÓZIS NEM A HAGYOMÁNYOKBÓL FAKAD

A gnosztikus tapasztalatok semmiképpen sem magyarázhatók történelmi, pszichológiai vagy kulturális körülmények alapján. Az a magyarázat is túl rövidre fogott lenne, mely szerint a Gnózis a hagyományos rejtélybölcsességből keletkezhetett. A Gnózis mindig az isteni világosság közvetlen megtapasztalása. Ha a történelmi Gnózis egyáltalán visszavezethető a rejtélybölcsességre, akkor csak abban az értelemben, hogy átvette a misztériumiskolák mindenkori jelképrendszerét, és hogy a gnosztikusok ebbe öltöztették tapasztalataikat. A misztériumiskolák mintegy rendelkezésre bocsátották a köntöst, amelybe az ilyen tapasztalatokat lehetett öltöztetni, és az erőt, amelynek révén elő lehetett idézni őket. Ellenben magukat a tapasztalatokat mindig újra meg lehet és meg is kell szerezni. Nem úgy van tehát, hogy a gnosztikusok egyszerűen csak átvették a rejtélytudást, akár egy új hitet, aztán nyilvánosságra hozták. Ez nem adna magyarázatot a Gnózis tartalmára. A Gnózis lényegét így csupán a rejtélybölcsesség tartalmára vonatkoztatnánk. Akkor pedig megkérdezhetnénk, hogy honnan származik a rejtélybölcsesség tartalma? Ugyanolyan helyzetben lennénk tehát, mint a biológus, amikor az életet akarja megmagyarázni. Néhányan, akik ezzel nem tudnak zöld ágra vergődni, megragadják azt a kibúvót, hogy az élet ugye más bolygókról jött a Földre. Ezzel azonban csupán távoli területekre helyezik át a földi élet keletkezését, de a magyarázattal továbbra is adósak maradnak. Éppen így járnánk, ha a gnosztikus tapasztalatokat a rejtélybölcsességre vezetnénk vissza. Csakhogy a gnosztikusok eredeti tapasztalatokat szereztek, ismeretük első kézből származott!

Mindig is van rá lehetőség, hogy egy ember megtapasztalja az istenit, hiszen az ott szunnyad a lényében. E tapasztalatokat ma is éppúgy megszerezheti, mint akkoriban, teljesen függetlenül az időtől, történelmi eseményektől és kulturális áramlatoktól. Ezenkívül ezek a tapasztalatok nem tetszés szerintiek, nem spekulációk és nem kitalálások. Megmutatják az embernek valódi lényét, és azon világ lényegét, ahol ő is élt valaha, és ahová vissza kell találnia. Megmutatják a megváltás útját is, amely a mulandóság világából a múlhatatlanságba vezet.


A LÉLEK TAPASZTALATAI MINDIG UGYANAZOK

Ezek a tapasztalatok az egyetemes igazságot tartalmazzák. Ez az igazság akkor mutatkozott meg a hierofánsoknak és tanítványaiknak, amikor a misztériumokat – a nyilvánosság elől rejtve – véghezvitték. Megmutatkozott Jézusnak, a Krisztusnak, aki ezt nyilvánosan tanítani kezdte és saját életével igazolta. Tapasztalatait megerősítették azok a gnosztikusok, akik vagy közvetlen tanítványai voltak, mint az apostolok, vagy más iskolákból származtak. Őket pedig igazolják mindazok, akik a Jézus utáni évszázadokban és a jelenben Jézus útján, a Gnózis útján járnak. Így tehát a Gnózis nemcsak a múltbéli emberiség egy különleges pszichológiai pillanatában, az emberiség különös érettségének időszakában lépett színre, hanem ma is jelentkezik mindenkinek az életében, akiben elérkezett az ehhez szükséges különleges lélektani pillanat.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,

AionHill webáruház fejlesztés - Magento hoszting