Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1998-as évfolyam

1998/2/ Az esszénusok szerzete

Pentagram > 1998-as évfolyam

AZ ESSZÉNUSOK – VAGY ESSZÉNEK – OLYAN KÖZÖSSÉGET KÉPEZTEK, AMELY KÍVÜL ÁLLT AZ AKKORI IDŐK HIVATALOS VALLÁSÁN. NEVÜKET, MELYNEK JELENTÉSE JÁMBOR VAGY TISZTA, AZ ARAMEUS NYELVBŐL KÖLCSÖNÖZTÉK.
A BIBLIA NEM EMLÍTI ŐKET.

Az esszénusok körülbelül a Krisztus előtti II. századtól a
Kr. u. I. századig az egész hajdani Palesztinát és Felső-Egyiptomot lakták. A keresztény időszámítás kezdetén mintegy négyezren lehettek. A farizeusok után (akik mintegy 6000 főt számláltak) ők képviselték a legnagyobb zsidó vallásközösséget Palesztinában. Az esszénus közösség alapítóját, aki a hagyomány szerint egykor Jeruzsálem templomának papja lehetett, az „Igazság tanítójának” nevezték. Miután nehézségei támadtak elöljáróival, akik mind a farizeusokhoz tartoztak, mélyenszántó viták alakultak ki közöttük Mózes törvényeinek alkalmazásáról. Ez a konfliktus az i. e. II. században érte el csúcspontját, amikor is IV. Antiochus Epiphanes (i. e. 175-163), a Szeleukida király megpróbálta a palesztinai zsidókat saját uralma alá hajtani. A jeruzsálemi templomot Zeusznak, a görög istennek szentelte, a korrupt főpapok pedig tevőlegesen támogatták a király politikáját. Ennek következtében felkelés tört ki, és az „Igazság tanítója” tanítványaival együtt Jeruzsálem elhagyására kényszerült. A sivatagba vonultak, és az esszének közösségét egy ma már ismeretlen helyen szervezték újjá. Nem biztos, hogy a tanító is rögtön ezzel az elvándorló csoporttal távozott, de az sem, hogy esetleg később csatlakozott hozzájuk. Qumránt majdnem 50 évvel később építették.
Az esszénusok jobban tudatában voltak a bibliai hagyományoknak, mint az akkori idők átlag zsidó embere. Tanításukban elsősorban a zsidó kultúra ősrégi elemeit fedezhetjük fel, de ugyanakkor a görög, indiai és a perzsa kultúra nyomait is. Ezeket a hagyományokat lassanként feltörték, később azonban új formákban ugyan, de megint csak megkristályosodtak.


A QUMRÁNI TEKERCSEK

Két olyan történeti forrás létezik, amely az esszénusok szerzetét a gnosztikus irányultságú csoportok láncához sorolja. Az egyik forrást az i. sz. I. századi zsidó-görög filozófus, Philo leírásai képviselik, a másikat a qumráni tekercsekben elbeszélt események.
1947-ben egy pásztorfiú a Holt-tenger északi partján, egy qumráni barlangban egy csomó agyagkorsót fedezett fel, tele bőrből készült könyvtekercsekkel. Később más barlangokban is találtak tekercsekkel teli korsókat, de olyan tekercseket is, melyeket nem korsókban helyeztek el. Kezdetben nem ismerték fel e leletek óriási jelentőségét. Csak évekkel később került sor a tudományos vizsgálatokra. Feltételezhető, hogy a tíz lelőhely eredetileg mintegy ezer írásos dokumentumot rejtett. Ezek egy részét valószínűleg már századokkal ezelőtt felfedezték. Más irattekercsek elporladtak vagy összetöredeztek, és szanaszét szóródtak. Hogy mely töredékek tartoznak össze, arra részben abból a nyelvből lehet következtetni, amelyen íródtak. Ez lehetett héber, arámi vagy görög. Ezen kívül az írásmód, a betűk formái és a felhasznált anyag - bőr vagy papirusz - a kutatás fontos iránymutatói. Ezidáig még csak kilenc olyan irattekercset találtak, melynek szövege világosan összefügg. Sok kézirat az Ószövetségre vonatkozik.


AZ ESSZÉNUSOK ÉLETE ÉS TANÍTÁSA

Az esszénusok tanításának magja azon szövetségen nyugodott, melyet Isten kötött Izrael népével a Sínai-hegyen. Ez a tan Mózesnek lett kinyilvánítva, és Mózes öt könyvében, a Pentateuchban, a Tórában írták le. Mivel azonban ezt a szövetséget nem az ő felfogásuk szerint tartották be, az esszénusok kivonultak Jeruzsálemből, és megújították a Jehovával való szövetséget. Számukra Izrael népének üdvössége - ahogy ez a Tórában megnyilatkozott - teljes egészében a Szent földdel volt összekötve. A Tóra az esszénusok joggyakorlatához is alapul szolgált. Rendkívül lelkiismeretesen betartották a törvényeket. Minthogy ezek nagyon szigorúak voltak, aligha lehetett túl egyszerű megfelelni a követelményeiknek. Sokan lemorzsolódtak, egyeseket elküldtek, mert nem tudták betartani az életmódra vonatkozó szabályokat, mások pedig maguktól mentek el.
A közösség életmód-szabályait leíró könyvtekercs tartalmazza azon büntetőintézkedések felsorolását, melyeket a szabályok megszegése esetén lehetett alkalmazni. Például: „Aki egy összejövetel során háromnál többször elszunnyad, az tíz napra kizáratik.” Vagy: „Aki ostoba módon jó hangosan nevet, harminc napra legyen megbüntetve.” (Közösségi szabályok 1.
QS VII, 11/14.)
Az esszénusok a tisztasági előírásaikat is a Tórából kölcsönözték. Ilyen volt például az alámerítkezés mint tisztálkodási szertartás. Erre a tisztálkodásra naponta legalább kétszer sort kellett keríteni, a közös étkezések előtt. Az étkezéseken a közösségnek kizárólag azok a tagjai vehettek részt, akik legalább egy év Tóra-tanulmányt követően letették az előírt vizsgákat. Ezután három év próbaidő következett, melynek leteltével a tagoknak meg kellett fogadniuk, hogy az esszénusok titkait soha sem fogják elárulni.
Aki a közösség teljes érékű tagjává vált, annak minden vagyonát a közösségre kellett ruháznia, de azt továbbra is maga kezelhette. Terméshozamából vagy egyéb jövedelméből egy tizedet a közösségi étkezésekre kellett beadnia, egy további tizedet pedig szociális célokra. Ezek az életmódi szabályok arra irányultak, hogy segítsék a tagokat alantas természetük uralásában.
Qumránt (akkoriban Chirbet Qumran, ma egy romos domb a Holt-tenger északnyugati partján) i. sz. 68-ban a római légiók megsemmisítették. Az épületegyüttes azelőtt valószínűleg művészeti akadémiaként vagy szellemi menedékhelyként működött. A közösség tagjai néhány hétig, hónapig vagy évig maradhattak ott, hogy elmélyedjenek az irodalmi hagyományokban. Qumránban írtak is könyvtekercseket, méghozzá nem is keveset. Éppúgy, mint a 2-3 kilométerrel délebbre fekvő Ain Fesjcha-ban, itt is találtak íróhelyiségeket. A bőr és a papirusz kezeléséhez szükséges kémiai anyagokat a Holt-tengerből nyerték. Messzebb csatornákat találtak, melyek friss ivóvizet vezettek a hegyekből Qumránba és Ain Fesjcha-ba. Az itt élők datolyapálmát és fügekaktuszt neveltek, és zöldséget termesztettek. Qumránban olyan épületek is voltak, melyekben kézművesek és kiskereskedők űzték foglalkozásukat.


AZ ESSZÉNEK MESSIÁS-VÁRÁSA

Az esszénusok azonban nemcsak az Ószövetség törvényzetét tanulmányozták, hanem a Prófétákat és a Zsoltárokat is. Qumránban az Ószövetség majd minden könyvét lemásolták, mivel ezek az írások a tagok abbéli meggyőződését erősítették, hogy ők az isteni ígéret örökösei. A Biblia saját múltjukat, szenvedéseiket és harcaikat mutatta be, de ugyanakkor táplálta ama bizonyosságukat is, hogy a Megváltó el fog jönni. Újra meg újra színre léptek olyan esszén látnokok, akik nemcsak a csoport jövőjéről, hanem az eljövendő Messiásról is beszéltek. Ebből merítették erejüket, és ezáltal kaptak új lendületet. Vélhetően a zsidó Messiás-gondolat fejlődéséhez is nagy mértékben hozzájárultak. Eme gondolat elevenen tartása, valamint jámborságuk abból a meggyőződésből eredt, hogy egy tiszta helyet kell előkészíteniük a Messiás születésére.
Az esszénusokat erős vágyakozás hatotta át a megváltás és egy új világ iránt. Életvitelüket magas mércéhez szabták, hogy előkészítsék testüket és lelküket a Messiás eljövetelére. Világnézetük arra enged következtetni, hogy az emberi életterületet dialektikusnak tartották. A qumráni közösség tanítása nemcsak az Ószövetségből származó elemeket tartalmazott, hanem ó-iráni elképzeléseket (Zarathustra tanítását) is a jó és rossz közötti harcról. Ám ezt a dualisztikus látásmódot nem egy az egyben vették át, hanem azzá a tantétellé fejlesztették tovább, hogy Izrael istene a világ teremtője, és ő uralkodik népének sorsa fölött. Itt kitűnik, hogy az esszénusok a jó és rossz, fény és sötétség közötti ellentmondás fölé helyezték Istenüket.
Az esszénusok úgy tekintettek korszakukra, mint a tisztulás és a vizsga időszakára, melyben nagy ellenszegülések lépnek majd fel, s amelyben az igazság és hazugság, fény és sötétség is egyre tisztábban felismerhetővé válik. Választaniuk kellett: aki az üdv közösségéhez akart tartozni, annak be kellett tartania az életmód-szabályokat, vagyis meg kellett tisztulnia és állhatatosnak kellett lennie. Az esszénusok számára világos volt, hogy csak Isten kegyelme vezetheti őket a fényhez. 1947 óta az esszénusok küldetése újra időszerű: Készítsd elő magadat a Megváltó eljövetelére! Vágyakozásod irányuljon az üdvhozóra! Teljesítsd megbízatásodat! Ez a lényege az esszénus tannak.

Napjaink igazságkeresője számára e tannak sok értékes kapcsolódási pontja van, feltéve, hogy nem a külvilág szabványait alkalmazza, hanem megszabadul az időhöz kötött elképzeléseitől és minden korlátozottságától. A XX. századi embert nem a testi tisztaság folyamata elé állítják, hanem a belső megszabadulás ösvénye elé, amely a transzfiguráció folyamatába torkollik.

A HIMNUSZ-TEKERCSEKBŐL (RQH)
Minden a Te akaratod szerint lett,
és Nálad nélkül
semmi sem támadt!
Mindezt
a Te megértésedből ismertem fel,
mert csodálatos titkokra
nyitottad meg fülemet!
Én csak egy agyagképződmény vagyok,
egy vízzel készült gyuromány,
a szégyen mintaképe
és az utálat forrása,
vétkek izzó kemencéje,
a bűn tárháza,
a tévedés szelleme,
aki belátás híján eltorzult
és megrettent az igaz ítélettől.
Hogy tudnám mindezt elmondani,
ha nem ismertem volna fel?
És hogyan hirdethetném,
ha nem mondanám el?
(1 QH I, 20-23)
Nálad van, ó ismeretek Istene
az igazságosság minden műve
és az igazság határozata,
embergyermekeidnél viszont
bűnszolgáltatás
és az ámítás művei!
(1 QH I, 26-27)
Te ültetted szívükbe azt,
hogy megnyissák
minden értelmes dolog
megismerésének forrását.
(1 QH II, 18)
Dicsérlek Téged, Uram!
Mert megváltottad lelkemet
a pusztulástól
és a pokol mélységeitől,
felemeltél engem az örökkévalóság magasságaiba.
(1 QH III, 19-20)
Téged dicsérlek, ó Uram!
Mert megvilágosítottad orcámat
a Te szövetséged számára
... Téged akarlak keresni,
és oly bizonyosan,
mint ahogy a hajnalpír
a tökéletes világosság előjele,
már meg is jelentél nekem.
(1 QH IV, 5-6)


Az En-Gedi kút Qumránban
A KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOKBÓL

...Istent keresni...
A jót cselekedni
és az Őelőtte helyeset,
ahogy Mózes
és valamennyi szolgája,
a próféták által parancsolta.
Szeretni mindent,
amit Ő kiválaszt,
és gyűlölni mindent,
amit Ő elvet.
24 Az esszénusok szerzete Az esszénusok szerzete 25
Távol tartani magunkat
minden gonosztól,
és ragaszkodni
a Jó minden művéhez.
A hűséget, igazságosságot és igazságot gyakorolni a földön,
nem együtt járni a vétkes szívvel
a megátalkodottságban,
és az erkölcstelenség szemével,
hogy merő gonoszságot míveljünk.
Minden készségünkkel
arra törekedni,
hogy Isten törvényeit betöltsük
az Ő kegyelemszövetségében.
(QS I, 1-8)
Valaki pedig az egység rendjébe belép,
kössön szövetséget Isten előtt,
és cselekedjen aszerint,
amiket Ő parancsolt,
és ne térjen el Tőle
a Belial uralma alatti
semmiféle ijedelem, félelem
és szükség miatt se.
(1 QS I, 16-18)
Senki se legyen alacsonyabb,
mint a rangja,
de ne is emelje magát
sorsának helye fölé.
Mindenki valódi egységben,
szíves alázattal,
szeretetteljes összetartozásban
és igaz gondolatokkal
viseltessen felebarátja iránt
a szentelés gyülekezetében, és mint az örökkévaló közösség fia.
Valaki pedig ezt elutasítja,
mert... szívének
megátalkodottságában akar élni,
az ne jusson be
igazságának egységébe.
(1 QS II, 23-26)

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,