Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!1999-es évfolyam

1999/1/ A mikrokozmosz hét tere

Pentagram > 1999-es évfolyam

MINDEN KELETKEZÉS SZELLEMI ESZMÉBŐL, SZELLEMI TERVBŐL JÖN LÉTRE. AMIKOR A SZELLEM ELKEZD HATNI, AKKOR ELŐSZÖR AZ ESZME, AZ ŐSKÉP AZ, MELYET A SZELLEM AKARATA MEGVALÓSULÁSRA, MEGNYILVÁNULÁSRA SARKALL. EME ŐSKÉP KÖRÉ VONJA ÖSSZE A SZELLEM AZ ŐSANYAGOT, S ELŐKÉSZÍTI ARRA, HOGY E FÁZIS BEFEJEZÉSE UTÁN AZ ŐSKÉP MEGNYILVÁNULÁSI ESZKÖZÉÜL SZOLGÁLHASSON.

Ha a Szent Szellem hatásáról akarunk beszélni az emberi mikrokozmosz megalkotásával összefüggésben, akkor az imént tett megállapításra építve arra kell gondolnunk, hogy ebben a csodálatos teremtésfolyamatban az alak nélküli eszme, az emberi őskép tudatosan vezető erőként tevékenykedik, ahogyan azt tervében a Teremtő előre látta.

Hogy ezt a valóságot közelebb vigyük az Önök tudatához, tekintsünk példaként egy magszemet. Ez a magszem minden szükségeset tartalmaz ahhoz, hogy a növény egész létét kibontakoztassa és beteljesítse. Minden tényező jelen van benne a formához, táplálkozáshoz, növekedéshez, védelemhez, megtermékenyüléshez, virágzáshoz és magképződéshez. Ez annyit jelent, hogy a mag keletkezésekor a növény ősképe tökéletes fejlődéstervként már le van fektetve az ősmintában, sőt azt is mondhatnánk, hogy a növény eljövendő fejlődése a mag keletkezésekor elutasíthatatlan feladatként hozzárendelődik. Isten akarata alkotó, sürgető és formaadó erőként tudatosan hat a növény ősképében, magjában.


AZ EGYETEMES TAN
KÉZZELFOGHATÓ VALÓSÁG

Ha ezt a példát általánosítjuk, belátván, hogy minden keletkezésnek ugyanez az alapja -„A Föld és a Menny földrajza egymással összefügg”, Buffon 1745 Párizs -
akkor egyértelművé válik, hogy minden teremtmény legbensőbb lényében, szívében el van rejtve az istenterv mindent átölelő bölcsessége. Akkor megértjük, hogy az, amit szokványosan Egyetemes Tannak vagy Isten tervének nevezünk, nem homályos képzelgés, hanem az egyetlen, konkrét valóság, mely minden teremtményben feladatként, megbízatásként elutasíthatatlanul a beteljesedésre ösztönöz. Ez minden teremtményre igaz, tehát ránk is! Mielőtt azzal folytatnánk, hogy megfigyeljük az isteni ember keletkezésfolyamatainak alakot kölcsönző tényezőket, emlékeztetünk rá, hogy az egész látható világegyetem, mindaz, ami alakot öltött vagy alakot fog ölteni, a négy éter, a négy szent eledel által nyilvánul meg.

Ha itt a „láthatóról” beszélünk, akkor figyelembe kell vennie, hogy ezen nemcsak az anyagi szem, hanem a lélek, valamint a Szellem észlelése számára láthatót is értjük. Az anyagi szem számára láthatatlan dolgok szintén éterekből állnak, s őket is éterek éltetik.


MINDEN ÉLŐ A SZENT SZELLEMBŐL FAKAD ÉS ÁLTALA LÉTEZIK

Ez a négy éter együttesen képezi az ősanyag harmadik tagozódását. Az erőt (vagy a szellemet), mely ezt kiváltja, Szent Szellemnek nevezzük.
Minden térbeli megnyilvánulás a Szent Szellemből keletkezik tehát, s általa létezik közvetett vagy közvetlen, isteni vagy istenellenes értelemben. Ha egy lényiség otthonában lakván az isteni életből táplálkozik, akkor otthonát isteni értelemben lakhatja, és táplálékával is ebben az értelemben, az isteni tervnek megfelelően élhet. De mindkettővel vissza is élhet, aminek aztán viselnie kell a következményeit.

Ez egyértelművé teszi számunkra, hogy bár minden lény Istenből ered, még messze nem minden élet isteni. Ezért aztán számtalan elfajulás is létezik, mely az előbb említett belső életmegbízatás elutasításakor lép fel. Ha Ön ezzel a kulccsal ítéli meg az életjelenségeket, akkor sohasem fog tévedni.
Ismeretes, hogy a földi kozmosz hét gömbből áll, s ezek mindegyike újabb hét nézettel bír. A négy szent eledel ezen gömbök mindegyikén bizonyos hatást fejt ki. Maga a hét gömb is ezekből az eledelekből épül fel.

Mivel a mikrokozmosz szerkezete szoros rokonságot mutat a földkozmosszal, az ember hét életteréről is beszélhetünk. A négy szent eledel ezek mindegyikében bizonyos megnyilvánulásra törekszik az egésznek a szolgálatában.

Figyelembe kell venni, hogy a szent eledelek sosem elkülönülten hatnak, hanem mindig négyszeres összefüggésükben, egy egyszerű vagy összetett cél érdekében. Először azt a hatást szeretnénk megvizsgálni, mely a mikrokozmosznak mind a hét terében érvényesül annak érdekében, hogy az igazi embert képessé tegye a megnyilvánulásra Isten akarata és törvénye szerint, tehát belső életmegbízatásának megfelelően.


AZ ŐSANYAG KONCENTRÁCIÓJA

Az első élettérben láthatjuk, hogyan sarkall a szellem az ősanyag összpontosulására. Alakot öltésről ebben az élettérben még nem lehet beszélni. Az előkészítésnek ebben az első fázisában az alakot öltés még korai, ezért káros, tehát istenellenes lenne. Ebben az első élettérben csak az ősanyag össze-vonásáról van szó. Ezen élettér tudatmagjának az a feladata, hogy ennek a „masszának” jelleget, saját rezgést kölcsönözzön.

Jól meg kell érteni azonban, hogy nem egy esetlen, nehézkes masszáról, egyfajta alapanyag-gyűjteményről van szó. Azt mondhatjuk, hogy ezen élettér elsődleges tulajdonsága, fő tényezője a kémiai éter. A kémiai éter által fejlődnek ki a beépülési folyamatok az anyag és erő számára. Ezenkívül megkezdődik ezek bevezetése egy élettérbe, melyben az alapvető ötlet, a végleges alak már halvány képként csillan fel


MINDEN ÖTLET MEGVALÓSULHAT

A második élettérben láthatjuk, hogyan fejlődik ki az ősanyag első élettérben megkapott összpontosulása alapján az akaratlagos kiterjedés és elkülönülés képessége. A második étertér tudatmagja képes a már meglévő koncentrált anyagnak minden szükséges rezgést és árnyalatot kölcsönözni. Az első anyagtér jellegzetes egysége a második élettérben határtalan sokféleséggé alakul át.

Mindezeknek az értelmét abban ismerjük fel, hogy míg az első tér anyagával csak egyetlen célra lehet törekedni, a második tér anyagával a lehetőségek határtalan sokféleségében a hatalom mindenhatósággá lesz. Vele minden ötletet meg lehet valósítani. Kifejlődik tehát annak lehetősége, hogy az isteni terv keretében minden szükséges alak megnyilvánulhasson. Mivel azonban a második tér is az előkészület tere, még ott sem kerül sor a formamegnyilvánulásra.

Jellege miatt azt mondják, hogy a második térben elsősorban az életéter hat. Az ötlet azonban, mely ezen fejlődés alapja, már egyértelműbben fénylik ebben a térben. Míg az első térben csupán az ötlet, a szellemi őskép halovány megnyilvánulásáról beszélhetünk, a második térben ugyanez az ötlet már színt is kap. Építőanyagok és életerők összekapcsolódása zajlik ugyanis le; a fellépő életerő gyenge fényárt hív elő, mely színként jelenik meg a belső tagolódás ezen sokféleségében.


TEVÉKENYSÉG
A HARMADIK TÉRBEN

A harmadik térben erre egy különös hatás veszi kezdetét, mely a harmadik tudati mag vezetésével alakul ki. Gondoljunk egy szubsztanciára, mely kivehetően különbözik az őt körülvevő anyagtól, s különleges rezgéssel rendelkezik. Ez az első élettér. Képzeljük el továbbá, hogy ez a szubsztancia jellegzetes alaprezgésén belül rezgések sokaságát hozza létre. Ez a második élettér. Képzeljük csak el, hogy egy ilyen szubsztancián belül gömb alakban egy bizonyos vágyakozás van jelen. Bár még nem tudja kifejezni magát, már jelen van, s tudatosan tapasztal. Amint mondani szokták: mint amikor valakit felemészt a vágyakozás – ami annyit jelent, hogy egy belső égés, egy belső tűz emészti.

A mikrokozmikus teremtésterv alapjául szolgáló ötlet a teremtmény egységét képezte az első élettérben. A második élettérben kifejlődött azon lehetőségek gazdagsága, melyeket ez az egység tartalmaz. A harmadik élettérben nyilatkozik meg ez a leendő életgazdagság; növekvő melegség, izzás, égés és fény révén jelenik meg. Ismerjük a vágyakozást, mely sóvárgás; megragadás a birtoklás érdekében; sóvárgás, mely célként csak önmagát ismeri.
Az életmeleg, csendes vágyakozás azonban, mely a harmadik élettérben fejlődik ki, sóvárgásmentes vágyakozás. Minden atomból kiáramlik, s Isten tekintete előtt csak csendes égést, szent ragyogást ismer.


AZ ERŐ TŰZKÉNT JELENIK MEG

Ezért mondjuk, hogy a harmadik élettérben elsődlegesen a fényéter hat. Az is érthető, hogy ez az élettér különösen veszélyes lehet, mivel itt az ötletet elárasztó és megvalósulásra sarkalló erő tűzként, teremtő energiaként érvényesül. Képzeljük el, hogy ez a vágyakozás sóvárgássá lesz, hogy ez a szent lángolás szentségtelen tűzzé válik! A második élettér sokrétűsége ekkor formák emberalatti sokaságává esne szét, melyekben további alakok és helyzetek végtelen sora, ördögi sóvárgás jönne létre.

A negyedik élettérben egy új tulajdonság fejlődik ki. Korábban említettük, hogy az ötlet, az őskép belső megbízatásként és hajszoló erőként el van rejtve az összevont ősanyagban, s hogy ez a belső megbízatás tudatos hatékonyságban beteljesedésre ösztönöz. Az alkotó tudat, mely a harmadik tér szent ébredése során az ősanyag-összpontosulás gazdagságában tűzként, fényként nyilvánul meg, a negyedik mezőben összekapcsolódik az isteni bölcsességgel. Ezen tér tudati magjától vezérelve eggyé válik az isteni terv bölcsességével. Az egész alkotási teret átizzítja az isteni bölcsesség, ott van a gömb minden részecskéjében. A tudati mag megérti minden egyes részecske, minden rezgésárnyalat célját, belső megbízatását. Az emberré válás egésze így Isten kezét fogva megy végbe. Maga Isten tökéletesen tükröződik ebben az állapotban. Isten megpillantja magát teremtményében, a leendő emberben. Ebben a térben ezért a visszatükröző éter az uralkodó.


A MEGNYILVÁNULÁSI TÉR KÉSZEN ÁLL

A magzati előkészületek befejeződtek, elkezdődhet tehát a megnyilvánulás; de nem a negyedik térben, ahol a visszatükröző éter túlsúlya miatt még nincs meg a kellő egyensúly. A megnyilvánulás az ötödik térben következik be. Ezt a teret a királyi birodalomnak nevezik. Az ötödik mezőbe felvétetnek az összes korábbi tér, az előkészület tereinek az erői. Az így elért tökéletes egyensúlyban nyilatkozik meg az isteni alak. A mennyei ember megszületett, Mahatma szeretetteljesen sugárzik az isteni fényben. Így a Szent Szellem műve első fokon elnyerte koronáját.

Az ötödik tér mennyei embere aztán a hatodik térben léleklénnyé emeltetik: Isten alaklényéből Isten fénylényévé válik. A hetedik térben pedig a mennyei embert szellemlénnyé emelik, Isten erőlényévé vagy szeretetlényévé.

A mikrokozmoszok világító gömbként lebegnek a sötétségben.

Ekkor valóban ember az ember, Manasz, illetve Mahat (Lo-gosz). Ekkor szellemként, lélekként és testként ölt benne alakot az ötlet, az őskép, melyet Isten szent megbízatásként helyezett beléje.

Pillantást vethettünk tehát a mikrokozmosz hét terére, a valódi ember fejlődésmenetére. Eközben mélyen belénk vésődik annak megértése, hogy ez a fejlődés kegyelem, olyan keletkezés, mely számunkra és velünk megy végbe, egy keletkezés, melyben csak az alkotó akarata a meghatározó.


AZ EMBER BELSŐ MEGBÍZATÁSÁNAK KIBONTAKOZÁSA

Ha a keletkezés ezen hatalmas, gyönyörűséges tervét áttekintjük, ellenállhatatlanul lenyűgöz bennünket azon igazság megértése, hogy csak egy Isten létezik, hogy ő minden mindenben, s hogy mi semmik sem vagyunk, ha nem Őbenne vagyunk. Akkor ismét megértjük, hogy emberiségfejlődésünk az egyetemes teremtésterv részeként nem egyéb, mint belső növekedés és kibontakozás Isten törvényszerűsége, egy belső megbízatás szerint.

Újra és újra megértjük, hogy a megbeszélt hatalmas, kozmikus teremtésfolyamat fényében a dialektikus én „középpontba állítása” szánalmas rögeszme. Aztán világosan belátjuk, hogy dialektikus életünk a belső megbízatás elutasítása, megtagadása, azé a megbízatásé, mely elutasíthatatlanul meghatározza helyünket és célunkat a nagy isteni tervben. Felismerjük, hogy megszegjük az isteni törvényt, mely belső megbízatásunkat tartalmazza. Majd megértjük, hogy a központi kozmikus tudatmaggal szembeni engedelmesség megtagadása által burjánzássá, rákos daganattá válunk az Isten-testben, melynek sejtjei vagyunk.

Ilyen betegség esetén csak egyetlen eszköz van: könyörtelenül ráhelyezni a kést a burjánzásra, és határozottan kivágni. Ezen cselekedetünk és rendíthetetlen kitartásunk mértéke szerint képesek a Szent Szellem erői a bennünk nyugvó isteni megbízatást általunk és velünk megvalósítani.

A transzfigurációs folyamat lényegében az igazi ember eredeti fejlődésmenetének tökéletes megismétlése. Ha ez a valóság, az újjászületési folyamat konkrét módja a bemutatottak szerint minden gyönyörűségében közelebb került hozzánk és világosabban áll szemünk előtt, akkor megújuló értelemben, belső örömmel, hálával és határozottsággal mondjuk ki és erősítjük meg mindennapi életünkben:

„Jesus mihi omnia!

A Jézus-ember létrejötte
mindenem!”

J. van Rijckenborgh

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,