Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2000-es évfolyam

2000/4/ Választás öröm és kötelesség között – és a halhatatlanság útja

Pentagram > 2000-es évfolyam

HÉRAKLÉSZ, AZ ÓKORI GÖRÖG HŐS MA IS ÉPPOLY HÍRES, MINT A MAGA IDEJÉBEN. OROSZLÁNBŐRBE ÖLTÖZVE ÉS OLAJFABUZOGÁNNYAL FELFEGYVERKEZVE FOLYTATJA CSODÁS KALANDJAIT A FILMEKBEN, TELEVÍZIÓBAN ÉS A KÉPESKÖNYVEKBEN. VAJON A RENDKÍVÜLI HELYZETEK TETSZENEK BENNE, MELYEKBE MINDANNYISZOR BELEKERÜL, VAGY PEDIG ÜGYESSÉGE ÉS A SZOKÁSOSON FELÜLI EREJE?

Héraklész – a rómaiaknak Herkules – fontos szerepet játszik a görög mitológiában. A föld legerősebb emberének tekintették. Midőn elérte a felnőtt kort, találkozott Örömmel és Kötelességgel, két szép nővel; s egyik is, másik is kérve kérte, tartson vele. Öröm ezt mondja neki: „A nevem Öröm. A legtöbb emberi lény szeret engem. Lásd, milyen széles és könnyű az én utam, és milyen sima a te lábaidnak! Kövesd ezt, és nem fogsz szűkölködni sem ételben, sem italban; sem szép ruhákban, sem puha ágyakban, sem az élet összes örömeiben. Teljességgel mentes leszel a szenvedéstől és védve minden veszélytől. Gyere velem!” Kötelesség pedig így szólt: „A nevem Kötelesség. Kikerülni senki sem mer, de kevés ember szeret. A valóság az, hogy az én utam göröngyös, tövises, és sem kényelmet, sem örömet nem ígérek közben. Sok fáradozással jár, és szenvedéssel sújt, közben azonban a bátorsággal elviselt fájdalom örömmé és büszkeséggé válik. Aki engem követ, dicsőséget és békét nyer ezen a földön, és végül születési jogot is az istenek között.”


A VILÁG LEGNAGYOBB EREJE

Effajta elképzelések közvetítették az élet ismeretét és egy magasabb tudat eszményét a korabeli emberek számára. Héraklész egy pillanatig sem tétovázott, a kötelesség útját választotta. Abban a pillanatban, hogy elutasítja Örömöt, végleg leszámol lénye alacsony rendű nézeteivel, melyek mindig arra törekszenek, hogy bebörtönözzék és elpusztítsák a magasabb nézeteket. E folyamat „Héraklész tizenkét munkájaként” ismeretes.
Úgy mondják, hogy ő a legfelsőbb istennek, Zeusznak egyik fia volt, jóllehet egyszersmind halandó is. Származása folytán olyan erővel rendelkezett, ami túlhaladta minden földi emberét, továbbá olyan intelligenciával, amely hatásos módon, hamar cselekvésre késztette. A halhatatlanság útján végzett tizenkét „munkája” ezen istenfiú növekedésére utal, egészen az isteni állapotig. Mai anyagias korunkban a Héraklész által követett út éppoly időszerű, mint a távoli múltban.
A hős születését kísérő szokatlan és izgalmas események magas származására utalnak. Zeusz, az istenek atyja, Alkméné királynőhöz az éppen távol lévő férje alakjában közeledett. Úgy mondják, ez az egyesülés három éjen át tartott. Héraklészt tehát úgy tekinthetjük, mint egy isteni hatás és az anyaföld bensőleg egyesült működésének koronáját. Zeusz büszkén jelenti be, hogy fia végül egész Görögország felett uralkodni fog. Ám Héra, Zeusz hitvese nem fogadja el ezt a helyzetet, megpróbálja már születésekor elfojtani ezt az új elvet. Két kígyó tekeredik az alvó újszülött Héraklész köré, aki azonban felébredvén megragadja és megfojtja azokat.


UGYANAZON SZEMÉLYISÉG KÜLÖNBÖZŐ TÉNYEZŐI

Miért ez a féltékenység Héra részéről? A királyság elnyerésében inkább a gyenge és félénk Eurüsztheusznak kedvezett, mint az okos és fortélyos Héraklésznak. A görög mítoszokban néha zavart keltően sok szereplő és név van. Istenek és hősök gyakran egyazon személy különböző nézeteit testesítik meg. Így Eurüsztheuszt az emberi lény gyenge és halandó nézetének tekinthetjük, melynek Héraklész az erőteljes isteni tényezőjét testesíti meg. Eurüsztheusz tizenkét munkát ír elő Héraklész számára – ezek azok a dolgok, amelyeket valamennyi emberi lénynek meg kellene valósítania önmagában. Héraklésznak utat kell törnie az Olümposzhoz, az istenek tartózkodási helyéhez. Feladata, hogy tudatára ébredjen a földi láncokból fakadó akadályoknak, melyeket isteni természetének fokozatosan össze kell törnie. Ez a megszabadító ösvény akkoriban csak keveseknek volt fenntartva. Először egy önálló öntudatot kellett ugyanis kifejleszteni, hogy azután le lehessen mondani róla. Az idő tájt az emberek egy közös mitikus öntudatig jutottak, amelyet anyaistennők irányítottak, mint például Héra.


A VELESZÜLETETT FEJLŐDÉSI TERV

A görög mitológia képet ad róla, miként lesz a kollektív tudatból egyéni tudat. A gondolkodásnak fejlődnie kell, és az intellektusnak a következő szakasz alapjává kell válnia. Héraklész ezt a fejlődést követi, és kalandjai ennek szakaszait példázzák. A földhöz kötő asztrálhatások legyőzéséhez egy isteni hatalom áll rendelkezésére. Így lesz Héra nagy ellenszenvének és féltékenységének céltáblája; Héra ugyanis érzi, hogy Héraklész meg fog menekülni az ő hatalma elől. Életét az emberiség javának szentelve megkapja a birodalmat, ami itt annyit jelent: elnyeri a halhatatlanságot. Így követi azt a fejlődéstervet, amely már születésétől jelen van benne.
Tizennyolcadik évében megöli a némeai oroszlánt, és bőrét köpenyként magára ölti. Ám Héra ravasz, és különféle fortélyokat alkalmaz. Őrületet bocsát rá, aminek következtében Héraklész áldozati állatoknak nézi gyermekeit, és megöli őket. Miután öntudata visszatér, egy sötét helyiségbe zárkózik, hogy jobb belátásra jusson.
Akkor találkozik Örömmel és Kötelességgel, amikor az elszabadult ereje miatti pusztítást látja. Korunkban e szavaknak talán más az értelmük. Míg az „öröm” szó itt inkább mindarra utal, ami a földiséggel kapcsolatos, addig a régi „kötelesség” fogalma az istenek által az emberek számára kijelölt útra vonatkozott.


HÉRAKLÉSZ TIZENKÉT MUNKÁJA

A tizenkét feladat, melyet Héraklész Eurüsztheusz kezéből kap, az állatöv tizenkét körével, a dialektikus élettér hatásköreivel van kapcsolatban, amelyben az emberiség fejlődik. Héraklész ennélfogva minden győzelemkor „ad valamit a legyőzöttnek”. A cselekményből kitűnik, hogy a görög mitológia két, egymástól eltérő élettérrel számol. Miután Héraklész legyőzte és „az őket megillető helyre juttatta vissza” az állatöv erőit, megnyílik előtte az út az Olümposz felé. Az Egyetemes Tan alapján az embert a bolygók, csillagok és csillagzatok sugárzásai irányítják egyénileg és kollektíve is. Ezek a hatások többek között a horoszkópokban tűnnek fel. A mikrokozmosz felépítésének effajta áttekintése pontosan megmutatja, mely hatások jótékonyak vagy zavaróak. Ám vigyázat: mutatja a börtönt, amelybe be vagyunk zárva, de nem mutatja a kivezető ajtót! Valóban, a bolygóknak a születés pillanatában fennálló rendje megfelel a mikrokozmikus égboltnak, az aurikus lény csillagainak. Az állatövi erők igája fölött aratott tizenkétszeres győzelem képezi a Héraklész-mítosz központi témáját.


„ATYÁM, LÁTOM A SZELLEMLÉLEKBEN AZ EGÉSZ VILÁGEGYETEMET ÉS ÖNMAGAM!”

Tát ezt kérdi Hermésztől:
„Azt mondd meg még nekem: hogyan űzi ki a sötétség tizenkét ostorát, a tizenkétszeres büntetést tíz erő? Hogyan történik ez, Triszmegisztosz?”
A válasz így hangzik:
„A sátorház, melyet elhagytunk, a tizenkét elemből álló állatövből készült: egyetlen természet, de sokrétű jelenség az emberek tévelygő gondolatai miatt. E büntetések között – fiam – vannak csoportosan fellépők. Például az elhamarkodás és a meggondolatlanság elválaszthatatlan a haragtól. Az ember önmaga nem képes megkülönböztetni őket. Érthető és logikus, hogy együtt menekülnek a tíz erő elől. Ugyanis ez a tíz erő eszközli ki a lélek megszületését.
Az élet és a világosság egyesült. Így születik meg az egység száma a szellemből. Éppígy érthető, hogy az egység tartalmazza a tízséget és a tízség az egységet.”
E magyarázatok után Tát hozzáteszi: „Atyám, a szellemlélekben látom az egész mindenséget, és önmagamat is!”
Hermész pedig összegez: „Ez tehát az újjászületés, fiam: erről nem lehet háromdimenziós elképzelést alkotni. Ezt te most az újjászületésről szóló beszéd miatt ismered és tapasztalod, amelyet kizárólag a te számodra jegyeztem fel, hogy ne hagyjuk a tömeg kezébe kerülni, hanem csakis azok kapják meg, akiket Isten erre kiválasztott.”

E titkos közlemény meggondolásához gondolatainknak az eddigieknél magasabbra kell szállniuk, mert a kozmoszból most bevonulunk a makrokozmoszba. Ez elengedhetetlen lesz Tát kérdése miatt: „A tizenkét erénytelenséget, a tizenkét rossz tulajdonságot hogyan űzi ki tíz erő?”
Hermész erre közli, hogy a jelenleg általunk lakott személyiség, amely most mi magunk vagyunk, nemcsak a földtől való, földi, hanem ugyanakkor a Zodiákusból, az állatövből is. Aki folytatott már asztrológiai tanulmányokat, az tudja, hogy naprendszerünk, minden bolygójával és holdjával az állatöv tizenkét jegyén belül mozog, rendszerünket ez a tizenkét erő fogja körül, s mindez egyetlen összefüggő rendszert képez. Ez az állatövrendszer mozgatja, irányítja életünket, s ez az állapot meghatározza a személyiségünket. A sátorház – ez a személyiség, amelyben lakunk – az állatöv tizenkét hatásának kegyelméből él. Ha alaposan meggondolja az olvasó, ha tüzetesen megvizsgálta, például asztrológiai tanulmányokkal és ezek alkalmazásával, akkor belátja és világosan tudja, hogy az egész állatövképződmény egyetlen asztrális rendszert képez, amelyből élnie és léteznie kell minden ebben lakó lénynek, bármelyik bolygón tartózkodjék is. Emiatt ez a rendszer – minden benne lévővel és tartozékával együtt – az úgynevezett haláltermészettel, a nem-állandóval, nem sztatikussal azonos, amelyben az egymást folyamatosan megszüntető ellentétek erői lépnek fel. Ennek bizonyítékát persze asztrológia nélkül is, de az asztronómia segítségével is kétségtelenül megállapíthatják, ha megfigyelik az ebben a haláltermészetben szabványt képező kikelet, virulás és hanyatlás folyamatát. Az állatövbe való bezártság, életterületünk zártsága, amelybe – mint Jakob Böhme mondja – „Isten az emberiséget bezárta, hogy az ebben alakot öltött gonosz ne terjedjen szét az egész világmindenségre”, számunkra világosan észlelhető.
Hermész szó szerint azt mondja, hogy a tizenkét rossz tulajdonság közvetlenül az állatövi hatásokból magyarázható. „Az állatöv tizenkét elemből áll. Egyetlen természet, de megjelenésében sokrétű.” Ez azt jelenti, hogy valamelyik állatövi jegy, a Zodiákus valamely hatása alatt születünk. Egyik nézete tehát alapvetően benne áll az életünkben, a többi áramlat pedig ehhez csatlakozik. Egységük együttműködik az ember csábításán. Abszolút egységet képeznek, és itt korlátlanok. A tizenkét rossz tulajdonság tehát nagyon is alapvetően le van rögzítve bennünk.

Ezért beszélnek kétféle születésről, a természetbenszületésről és a szellemi születésről: valamint lélekszületésről és szellemszületésről, tehát kétszerszületésről. A tizenkét rossz tulajdonság bennünk van mindkét nézetével, a pozitív és negatív nézetekkel, a jó és a gonosz szempontokkal, s emiatt súlyos karmát alakíthatnak ki, úgyhogy az embert a saját természetének bűnterhe görnyeszti. Ami még nem tökéletes, azt a tökéletlenség képes magának megtartani, az a tökéletlenség rabja marad.
E hatások és eredményeik ismerete mindig is az emberiség tudásához tartozott. Bármilyen messze pillantanak vissza az emberiség történelmére, az állatöv mibenléte és hatása ismeretes volt.
(Jan van Rijckenborgh: Az Egyiptomi ős-Gnózis. IV. kötet, XXII. fejezet. Rozekruis Pers, Haarlem, 1985.)


TELJES MEGTISZTULÁS

Az egyik legnevezetesebb erőpróba a teljes mikrokozmikus rendszer megtisztításának próbája. Egy napon Héraklésznak Aigeiasz istállóját kell megtisztítania, ahol évek alatt gyűlt fel a szenny. Olyan fantasztikus mértékű a piszok, hogy önnön erejével senki nem képes végrehajtani ezt a feladatot. Héraklész két folyó vizét vezeti be, s az istállók igen hamar ismét csodálatosan tiszták lettek. E két folyót a gerincoszlop mentén haladó két idegpályának vehetjük. Egy másik változat csak egy folyóról beszél. Ez a kép azt juttatja eszünkbe, hogy Héraklész az isteni energiaáramlást, az élő vizet használta fel feladata teljesítéséhez. Valóban, csakis egy ilyen erő segítségével lehet semlegesíteni és eltávolítani a felgyülemlett szennyet.
Egy másik feladat a Heszperidák kertjének három aranyalmájával kapcsolatos. Ez a kert Héráé és a Heszperidáké: Atlasz lányaié. Egy soha nem alvó, száz fejű sárkány őrzi a kincset. Héraklész egy nyílvesszővel leteríti a sárkányt, majd megkéri Atlaszt, legyen segítségére, ugyanis nem tudja leszedni az aranyalmákat. Ekkor Atlasz átteszi a világot Héraklész vállára, és megszerzi az almákat. Hirtelen nyert szabadsága mámorában el is akarja vinni az almákat Eurüsztheusznak. Egy fortély segítségével, mely fiatal értelmének gyümölcse, Héraklész rábírja Atlaszt, hogy vegye vissza terhét. Ily módon megszabadulva a világ visszahúzó terhétől, az aranyalmák által örökre megfiatalodva, az Olümposzra vezető útján maga mögött hagyhatja a világot.


A BEBÖRTÖNZÖTTSÉG VÉGE

A legnehezebb feladat az utolsó, és Kerberoszra, a háromfejű kutyára vonatkozik. Ő az alvilágon uralkodik, és a rab lelket, Perszephonét fenyegeti. Hatalmának megtöréséhez fel kell hozni a fényre. Athéné és Hermész kíséretében Héraklész leszáll az alvilágba. Az utazás hosszú, veszélyes, kimerítő és reménytelenségbe hajló. Athéné, a védelmezője azonban megvigasztalja és megerősíti Héraklészt. Kharon pedig, a révész, aki a halottakat viszi át a Styx-en, végül elvezeti őt Hádészhoz, a halottak birodalmának uralkodójához. Az megengedi Héraklésznak, hogy elfogja Kerberoszt – de azzal a feltétellel, ha semmilyen fegyvert nem használ! A hős arra gondol, hogy nem fogja tudni végrehajtani ezt az utolsó feladatot. Emberfölötti erejével azonban sikerül kiparancsolnia a szörnyeteget odújából, és láncra verve odadobni Eurüsztheusz lábai elé. Alsóbbrendű énje – Eurüsztheusz – ekkor beismeri vereségét, és Héraklész végre megszabadul.

Héraklész, miután tizenkét próbáját sikerrel kiállta, győzött az alacsonyrendű természeten. Földi élete vége: tűz általi halál. Féltékeny felesége, Déianeira egy méregbe mártott inget adott neki abbéli hitében, hogy ezzel a varázserejű mesterkedéssel visszanyeri szerelmét. Amint Héraklész magára ölti azt, amit „Nesszosz ingeként” ismerünk, az a bőréhez ragad, és égeti tagjait. Ebben a halálos csatában egy máglya épül, melyre önként lép fel, hogy földi külsejétől megszabaduljon. Tűzben ég el oroszlánbőrével és buzogányával együtt.
Az Olümposzon Zeusz így kiált örömében: „Ami halhatatlan volt Héraklészben, most megszabadult a haláltól. Rövidesen köszöntöm őt ezen az áldott helyen.”


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,