Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2000-es évfolyam

2000/5/ Vajon rátalál-e majd a Világosságra?

Pentagram > 2000-es évfolyam

MEGSZÜLETIK EGY GYERMEK, EGY EMBER: RÉSZBEN SZÜLEI VÉR-ÖRÖKSÉGÉBŐL, RÉSZBEN PEDIG VALAMI EGYÉBBŐL, AMIT A LEGKEVÉSBÉ SEM ISMERÜNK! EGY EMBERI LÉNY, AKINEK AZTÁN BE KELL JÁRNIA FÖLDI ÚTJÁT, HOGY TAPASZTALATOKAT SZEREZZEN. EZ A LÉNY HASONLÍTHAT UGYAN SZÜLEIHEZ, ÁM TAPASZTALATI HÁTTERE MIATT MÉGIS TELJESEN SAJÁTOS ÉLETUTAT FOG BEJÁRNI.

Megtalálja-e majd ez a lény a Világossághoz vezető gnosztikus utat? S hogyan lehet ebben őt segíteni? Hogyan tudják ebben a fiatal lélekben megóvni a keresés vágyát olyanok, akik még maguk is a sötétségben élnek?
Kényszer alkalmazása elképzelhetetlen, mert a Gnózis útja a szabad választáson alapul. Csak azáltal tud bárki valamit is átadni másnak a fényből, ha maga is vágyódik és törekszik rá. Mert ha nem állunk állandóan készen a fény befogadására, hogyan is adhatnánk azt tovább?
Milyen csodálatos a szívszentély felépítése! Az a szerepe, hogy teljesen és hétséges módon reagáljon a hétszirmú lélekrózsára, a mikrokozmosz középpontjára, mely a születéstől kezdve együttműködik a biológiai szívvel. Ha a szív még nem keményedett meg, akkor megvan a lehetősége, hogy az ember a lélek vezetésére bízza magát, ezzel is növelve annak erejét.


MIT JELENT A „SZÍV MEGKEMÉNYEDÉSE”?

Amikor egy gyermek megszületik, nevelésén és irányításán keresztül kezdetét veszi a szülők lélekminőségének megnyilvánulása. Az első évek bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Ekkor épül fel az éter- vagy élettest. Ezt a folyamatot a szülők éteri sugárzásai vezetik, akik lélekminőségükkel nagyon is közvetlen módon befolyásolják a fiatal élet fejlődését.
Ha a szülők szíve valóban nyitott a fény gnosztikus érintésére, és törekednek is erre, valamint életüket a halhatatlan lélek vezetésére bízzák, akkor a szülők vére – amely egyébként döntő jelentőséggel bír a zsenge élettest felépítésében – nemcsak a gyermek szívét fogja a Világosság számára megnyitni, hanem annak főszentélye is előkészülhet egy esetleges lélekújjászületésre. Ak-kor az élettest éterei nemcsak a vért és az idegközeget formálják, hanem azokat az érzékszerveket is, amelyek a főszentély irányítása alatt állnak.
Csak miután az első hét évben felépült az élettest, akkor kezdődhet el valójában a gyermek saját, önálló élete. Nagyon fontos tehát mindkét szülő befolyása a gyermek első életéveiben, mert így lehet őt a jóra vezetni, ám éppúgy rossz irányba is!
Ha a gyermek erőteljes és jól irányuló étertesttel kezdheti el saját életét, és a Gnózis számára nyitottan, spontán módon, belső késztetésből fog az egyetlen célra irányulni, akkor ez a cél szikrázó fényként fogja megvilágítani lényét. Lehet azonban, hogy a fejlődésben lévő fiatal inkább az anyagra és a társadalomra fog irányulni, hogy mihamarabb részt vehessen a létért folytatott küzdelemben. Vagy az egyik, vagy a másik megmutatkozik majd a gyermek életében, és szinte bélyegként fog beleégni első életéveibe.


SZABAD KEZET KAP-E A KARMA?

Ha az élettest megszületik, a következő helyzet állhat elő: vagy megnyilvánul a gyermek lelke, és ez a második, amúgy igen nehéz életszakaszban – amelyben az asztrál- vagy vágytest születése végbemegy – erőteljes támaszt nyújt neki és vezeti őt, vagy a lelket már betokosította a szülők véröröksége. Utóbbi esetben a karma szabad kezet kap, és lehorgonyoz az asztráltestben.
„Hasonló hasonlót vonz”. Ez azt is jelenti, hogy a szülők gyermekeikben olyan lényt vonzanak életükbe, aki hozzájuk tartozik, akit tovább kell kísérniük és vezetniük.
Sajnos, leginkább csak a fizikai test születési és fejlődési folyamatai közismertek. Ám az azt követő szakaszok is legalább annyira fontosak. Az első hét évben megy végbe az étertest megszületésének előkészítése. Ez a test gondoskodik aztán az anyagtest közvetlen életfunkcióiról. Az első években a gyermek nem rendelkezik saját irányítóeszközzel, hanem spontán módon növekszik szülei éterszférájában. Ha a szülők – jóllehet gyakran tudtukon kívül – helytelen éteráramlatokkal töltik meg gyermekük fejlődési terét, akkor az ebből adódó nehézségeket később a fiatal embernek saját magának kell feldolgoznia és feloldania. Ha azonban a szülők tudatában vannak ezeknek a hatásoknak, akkor az ilyen befolyásokat képesek elhárítani, szükség esetén elterelni. Ehhez mindenekelőtt tiszta belátásra és a megszabadító gnosztikus út tényleges megélésére van szükség. Ha ez sikerül nekik, akkor a gyermek éterteste a helyes módon fejlődik.


KÉT TEST ÁLL RENDELKEZÉSRE

Ez az első szakasz akkor fejeződik be, amikor megjelennek az első valódi fogak. A gyermek ekkorra készen áll rá, hogy levesse a szülőktől kapott éterköpenyt, amely élettestét eddig körülfogta. Ezzel újabb kívülről jövő benyomások számára válik elérhetővé. Két test, két jármű áll rendelkezésére. Most kezdődik az az időszak, amelyben a nevelők az élettestre és az emlékezőképességre hathatnak, és amelyben a gyermeknek meg kell ismernie a dolgok célját és lényegét. Itt mutatkozik meg, milyen előnyös egy gyermek számára, ha első életszakaszát egy Jan van Rijckenborgh Iskolában töltheti, amilyen pl. Hollandiában működik.
Amilyen nagy gondoskodással kísérték a szülők gyermekük anyagtestének születését és fejlődését, ugyanolyan odaadást kell most szentelniük a megszülető asztráltest előkészítésének is. Ez azt jelenti, hogy különbséget kell tenni a jó és a rossz asztrális befolyások között. Az asztrálerő az elsődleges építőanyag. Az emberi életterületen ez az építőanyag a végtelenül hosszú, istentelen életvitel következtében nagyon elszennyeződött. Napjainkban számos környezetvédelmi mozgalom próbálja felhívni a figyelmet a látható, anyagi életterületünk elszennyeződésére. Ez a fajta szennyezettség azonban eltörpül az asztrálterületéhez képest, ami ráadásul a létért folytatott küzdelem miatt napról-napra fokozódik. Mivel az ember foglya ennek az ördögi körnek, képtelen kilépni a romlási folyamatból. Az önámítás világában kell tehát a fiatal embernek egy olyan asztráltestet létrehoznia, amely a lehető legkevésbé eshet foglyul az ámításnak, és amely inkább más értékek felé fordul. Ezért van olyan hatalmas jelentősége a szülői házból kapott ’örökségnek’.
Miután a fiatal személyiségnek már két összetevője – az anyagtest és az élettest is – kifejlődött és önállóan működik, nagyobb önállóság keletkezik. Ebben is rejlik azonban veszély. Az eddigi életszakasz spontán szülőkre-irányulását felváltja a spontán irányulás mindarra, amit az asztrális világ kínál. A szülőknek ebben a szakaszban minden erejükkel azon kell lenniük, hogy lehetőleg tiszta asztráltest alakuljon ki. Ha ezt megfelelően készítik elő, megszülethet a vágytest, amely az embert cselekvésre készteti. Ez a szakasz a 14. életév táján veszi kezdetét, manapság már ennél korábban is. Ez nagyon veszélyes időszak, mert fontos, hogy a személyiség ne essen a vágyak prédájául.
Az asztráltest épülésekor ésszerű odafigyelni arra, milyen közegben mozog a gyermek; tehát az iskolára, a barátokra és barátnőkre, a zenére, a könyvekre, filmekre, a tévézésre és a kábítószerre. Különböző helyzetek adódhatnak, amelyektől a szülőknek és a nevelőknek, amennyire csak lehetséges, meg kell óvniuk gyermekeiket mindaddig, amíg azok maguk képesek nem lesznek tudatosan választani. A szülőknek otthonukban mindent meg kell tenniük a lehető legtisztább éteri légkör megteremtéséért: nem erőltetéssel, fanatikusan vagy kioktatóan, hanem egyszerűen és tisztességes törekvéssel.
Ha ez sikerül, akkor a felnövekvő fiatal úgy léphet be ebbe a szakaszba, hogy a vágytest a lehető legkevesebb problémát okozza majd számára. Ekkor megmutatkoznak a korai években a szülőktől kapott életszemlélet értékei. Eddig a szülők legjobb tudásuk szerint együttműködtek a gyermek harmonikus fejlődésében. Mostantól azonban meg kell próbálniuk közösen együttműködve, barátként kezelni az ifjút, hogy annak gondolkodási képessége is a helyes módon alakulhasson ki. Mert e képessége nélkül a gyermek még nem kész, még nem tökéletes, és ez gyakran nagyon megnehezíti az addigi helyes útirány megtartását is. Egy pozitív és biztonságot nyújtó barátság, amely minden körülmények között ugyanolyan marad, amely sziklaként áll a hullámverés közepette, jelentősen megkönnyítheti ezt az időszakot a fiatalok életében.


AZ ÉNLÉNY ALAKOT ÖLT

Testileg is nagy változások mennek végbe ebben az időszakban. A titokzatos tímuszmirigy működése megváltozik. A test saját asztrális vért (fényétert) kezd termelni, ami által meglazul a szülőkhöz és a családhoz kapcsoló vérkötelék, és ezzel az én-ember alakot ölt. Mindent maga akar kikutatni, mindenről saját véleményt akar kialakítani. Ezt a folyamatot a szülőknek és nevelőknek a legnagyobb türelemmel kell végigkísérniük.
Ebben az időszakban ugyanis – a 14. és a 21. év között –, amikor a vágytermészet még kormányzás és korlátok nélkül érvényesül, a fiatalnak minden együttérzésünkre szüksége van. Belső erőből kell ugyanis legyőznie a nehézségeket, míg teljesen fel nem nő. Körülbelül 21 éves korban születik meg a gondolattest, miáltal az ember saját kezébe veheti a gyeplőt.

MÁS SZEMMEL NÉZNI

Ebben a szakaszban bizonyos tapasztalatkincsre tesz szert a fiatal. Korlátai saját típusától és mikrokozmikus tapasztalataitól függenek, s ezek minden egyes gyermeknél teljesen eltérőek. Ezért olyan fontos, hogy megértsük a gyermeket, és tanácsadóként, barátként álljunk mellette. A tiltásnak semmi értelme sincsen. Ellenkezőleg: csak nyílt és köntörfalazás nélküli magyarázatokkal – az összefüggésekről, hogy milyen folyamatok és milyen következményekkel zajlanak – segíthetnek lerakni az alapot, melyen aztán a fiatal élet szilárdan nyugodhat. Ilyen alapokon állva sok feszültség és gond elkerülhető.
Így tanulja meg a fiatal a világot más szemmel nézni. Megtanulja értékelni a világban elfoglalt helyét, és lassan alábbhagy benne a pénz, a pozíció és a hatalom iránti késztetés is. Később pedig azt is megérti, hogy a másik nem iránti vágya teljesen normális és természetes dolog. Egészséges, sportos élet, a szabadság élvezete, és mindaz, ami a fiatalsággal jár – a barátokkal-barátnőkkel közös munka, csevegés, szórakozás, pihenés – ezek mind olyan szempontok, amelyeknek nagy jelentőségük van a harmonikus fejlődésben. Amint megtanulja helyes arányukban látni a dolgokat, képes lesz tartani az irányt az együttélés kavargó vizű tengerén. Mint „Isten kormányosa” biztos kikötőt találhat. Akkor a lényében ható alsóbbrendű vágyai ellen nem egyedül kell felvennie a harcot, és éppoly kevéssé kell kiszolgáltatnia magát a gátlástalanul rázúduló vágyáradatnak. Megtanulja felismerni a dolgokat, és azokat az őket megillető helyre tenni – önmagában.


A GYERMEKEK NEMZETKÖZI JOGAI

A Nemzetközi Gyermekév előestjén a lengyel kormány a gyermekek jogairól szóló törvénytervezetet nyújtott be az ENSZ-hez. Ennek kellett volna az 1959-es önkéntes nyilatkozat helyébe lépni. Jó tíz év vitába került, míg a törvényt 1989. november 20-án végül elfogadták. Azóta a 180 független tagország több mint kétharmada írta alá. Lényege, hogy a gyermekeket ugyanazon jogok illetik meg, mint a felnőtteket. Ez a következőket jelenti:
·az élelemhez, egészségügyi ellátáshoz, tanuláshoz, játéklehetőséghez és szociális biztonsághoz való jog;
·a hátrányos megkülönböztetés, rossz bánásmód, elhanyagolás,kínzás, gyermekkereskedelem, gyerekmunka, szexuális zaklatás és kábítószerrel való visszaélés elleni jogi védelem;
·a vallásszabadsághoz, szólásszabadsághoz és tájékozódáshoz való jog;
·a szellemi és testi fogyatékos gyermekek, család nélküli, örökbe fogadott, nevelőintézeti és börtönben élő gyermekek, valamint fegyveres konfliktusok áldozatai vagy menekültjei gyermekeinek ellátásáról szóló jog.
Ami az egyiknek joga, az a másiknak kötelessége. Az aláíró felek kötelezik magukat, hogy a gyermekek jogait az adott ország hatályos jogszabályainak keretein belül biztosítják, és a felmerülő ügyekről az ENSZ-et folyamatosan tájékoztatják.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,