Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2001-es évfolyam

2001/1/ Azonos-e az éteri vagy a tisztánlátás a szellemi látással?

Pentagram > 2001-es évfolyam

A LÁTÁSRÓL BESZÉLVE AZ ELSŐ DOLOG, AMI ESZÜNKBE JUT, A SZEMHASZNÁLAT. AZ IS NYILVÁNVALÓ, HOGY A LÁTÁSHOZ FÉNYRE VAN SZÜKSÉGÜNK. A KÖZNYELVBEN AZONBAN KÜLÖNBÖZŐ SZÓFORDULATOK ÉRZÉKELTETIK, HOGY A LÁTÁSNAK MÁSFÉLE ÉRTELME IS VAN. AMIKOR VALAKI AZT MONDJA: „NEM LÁTJA A LÉNYEGET”, OLYANKOR A „LÁTNI” AZ „ÉRTENI” KIFEJEZÉSNEK FELEL MEG. „NEM ÉRTI, HOVÁ AKARUNK KILYUKADNI.”

A szemünkkel látunk. De mindenkivel előfordult már életében legalább egyszer, hogy „az orra után ment”. Ha mondjuk elmegyünk bevásárolni a másik nem valamely képviselőjével, rájövünk, hogy nem ugyanazt látjuk. Azt ugyanis, hogy mire figyelünk fel, az érdeklődési körünk határozza meg. S az észlelés nemcsak látásból, hanem hallásból, szaglásból, ízlelésből, tapintásból és tudomásul vételből is áll. Ha valaki egy hangversenyen hall egy hamis hangot, akkor érzékeli a hibát. Azt is meg tudja állapítani, hogy a zenész szívvel-lélekkel játszik-e vagy sem. A megfigyelés ennek folytán tapasztalattá válik. Továbbá ott van a belelátás, mikor az illető úgy képes megvizsgálni valamit, hogy szinte behatol annak lényébe, keresztüllát rajta, bizonyságot tesz róla. A próféta például belelát a jövőbe. A belelátás általában inkább már a vallással és misztikával kapcsolatos.
A megfigyelés is az érzékelés egy fajtája, de nem azonos a látással. Ha például valaki megfigyel egy másik embert, akkor látja, hogy az illető miként viselkedik egy-egy helyzetben. Megbirkózik-e a munkájával járó stresszel? Hogyan viselkedik társaságban? Alkalmas-e a beosztására? Vannak-e vezetői képességei?
Ez azt mutatja, hogy a „látást” sokféleképpen értelmezhetjük. Emellett a nézés és a látás az agy fejlettségétől és a szív közreműködésétől is függ. Tapasztalata és belátása következtében a felnőtt máshogy látja a dolgokat, mint a gyermek, és fordítva, a gyermek – nyitottságának köszönhetően – gyakran mélyebben és tisztábban észleli a dolgokat a felnőttnél.


EGYSZERRE ÉSZLELNI A KÜL- ÉS BELVILÁGOT

Az orvosi szakkönyvek részletesen leírják az anyagi szem működését. A fizikai szemen kívül olyan szervek is léteznek, amelyek az úgynevezett finomabb létsíkok észlelésére alkalmasak. Az éteri látással például a fizikai testben és körülötte végbemenő életfolyamatok figyelhetők meg. Az étertest egy finomanyagi eszköz, amely áthatja és körülveszi a Föld, valamint az emberek, állatok és növények fizikai testét. Aki éteri látással rendelkezik, az megfigyelheti mondjuk azt, hogy hogyan szívódnak fel az éltető nedvek a növénybe, hogyan keringenek, táplálva azt, majd hogyan térnek vissza a gyökérzetbe. Ezalatt az illető a növénynek mintegy a holisztikus képét (egészét) látja. Színét és fonákját, belsejét és külsejét egyidejűleg észleli.
A „tisztánlátás” viszont a Föld, az emberek és az állatok asztrális testére vonatkozik. Ez a test nagyobb, mint az étertest, ezt minden oldalról körülveszi és áthatja. A tisztánlátó azonban nem mindig képes észlelni az ebben a testben végbemenő folyamatokat és az itt áramló erőt. Összpontosítania kell rá, de az is előfordulhat, hogy ez a tisztánlátás váratlanul jön elő. A „tisztánlátóknak” gyakran eltérő a véleményük arról, mit is látnak. Ez különösen a jövendölésekre vonatkozik. Ráadásul azt, amit látnak, gyakran csak részben, vagy egyáltalán nem értik. A látó ezt sem tudja befolyásolni.
Az asztrális síkon minden mozgásban van. A „forma” állandóan változó rezgésmintákból áll össze. Ezért nehéz helyes következtetést levonni – a hétköznapi és személyes esetekben talán nem annyira, de a mikrokozmosz, kozmosz és makrokozmosz folyamatait illetően egészen bizonyosan. Csak egy beavatott juthat tiszta észleletekhez ezen a síkon, de még ő is tudja, hogy tévedhet. Ezért nagyon óvatosan von le következtetéseket, megállapításaihoz pedig többnyire hozzáfűzi: „Már amennyire felfedetett a számomra.”

GONDOLATOLVASÁS ÉS AZ ÉRZÉSEK „LÁTÁSA”

Az átlagos látnok nem képes tudatosan használni adottságát: az vagy jelentkezik, vagy nem. A gyerekek életük első éveiben általában tisztánlátók. De melyik szülő ismeri ezt föl? Számos állat is érzékeli az asztrális mozgást. A kutya például megugathat egy olyan „jelenséget”, melyet rajta kívül senki sem érzékel, emellett „olvas” gazdája gondolataiban, érzelmeiben is.
Az éteri látás sok természeti népnél ma is előfordul, de az egyéniesedett, anyagias emberből gyakorlatilag kihalt. Az ilyen képesség gyakran a mikrokozmosz korábbi megtestesüléseiben lezajlott fejlődés eredménye. Az egyetemes bölcsesség utal rá, hogy az isteni gondviselés egy adott pillanattól kezdve elzárja az effajta képességeket az ember elől, hogy az illető inkább az éppen előtte álló feladatra összpontosíthassa a figyelmét.
Fontos megértenünk, hogy az éteri és tisztánlátás a dialektikus élet határain belül marad. A tiszta szellemi látás csak azután fejlődhet ki, miután a mikrokozmosz mágneses égboltja megújult. A hermetikus filozófiában ezt a képességet „pimanderi tudatnak” nevezik. Ezt a tudatot nem a hetedik kozmikus terület élteti, hanem a hatodik kozmikus területről származó gyógyító és megújító erők.


A NEGYEDIK DIMENZIÓ MÁR JELEN VAN*

„Az ember három kiterjedést ismer: hosszúságot, szélességet és magasságot. E három dimenzió segítségével tapasztaljuk meg életterünket. Bármilyen nagynak képzeljük is ezt a háromdimenziós teret, mindig lesznek határai, korlátai, és mindig fogságot jelent. Azt, hogy e fogságot nem tudatosan bár, de érzékeljük, például onnan vehetjük észre, hogy – mivel Földünket háromdimenziós szempontból már teljesen ismerni véljük – a tudomány más bolygók felfedezésére törekszik. Az evolúciónak az emberiségre gyakorolt fékezhetetlen nyomása következtében a három dimenzió túl szűkké, túl nyomasztóvá válik. A tudomány erre a nyomásra háromdimenziós módon reagál, megpróbálva a lehető legjobban kitágítani a háromdimenziós teret.
Világos, hogy a szóban forgó nehézségek azonnal megszűnnének, ha létezne egy negyedik dimenzió, és ezt a tudomány valóságként tapasztalhatná meg. Márpedig ez a negyedik dimenzió létezik! Ez az a dimenzió, amelyet a tökéletesen átjárhatónak nevezhetünk. Mi a mindenhol-jelenlét valóságának szeretnénk nevezni. Ez az a dimenzió, amely teljes mértékben nélkülözi az idő, a távolság, a múlt, jelen és jövő, a most és majd fogalmát.
Ha az emberiség birtokolná ezt a negyedik dimenziót, akkor egyáltalán nem lenne szüksége elutazni mondjuk a Holdra, Marsra, Vénuszra vagy Merkúrra, mert pl. a Holdról való elmélkedés a negyedik dimenzióban azt jelentené, hogy ott vagyunk a Holdon. Röviden azt mondhatjuk, hogy a negyedik dimenzió a mindenütt-jelenlét képessége.
A három dimenzióban tudatos ember számára nagyon furcsa elképzelni ezt a képességet. Pedig a negyedik dimenzió csak az ötödik, hatodik és hetedik dimenzióhoz vezető ajtó. Ez a hét dimenzió szolgál a hét nézetű atom alapjául is. Ezért aztán az emberi lény, mivel atomokból épül fel, alapvetően mindenütt-jelenvaló, csakhogy ennek nincs tudatában, mivel tudata és jelenlegi képességei háromdimenziósak.
A mindenütt-jelenvaló tudat azzal a lehetőséggel ajándékozza meg az embert, hogy tudatilag bárhol lehet, ahol csak akar, anélkül hogy helyéről elmozdulna. Az intuíció az ehhez vezető kapu. Az új látás pedig a negyedik dimenzió megvalósításának a kezdete.”
(Catharose de Petri: Az élő Ige)


A SZENT SZELLEMHEZ KÖZELEDNI

A tiszta szellemi avagy mindenütt-jelenvaló látást azok kapják majd meg, akik a transzmutáció és transzfiguráció útját akarják járni. Erről a „látásról” az anyagember számára csak kevés tárul fel, mert meghaladja a közönséges érzékszervi észlelést. A földi tudat nem képes felfogni. E képesség akkor jelenik meg, amikor a lélek elérte azt a szintet, amelyen Isten szelleme megközelítheti, egybeolvadhat vele, taníthatja és megvilágosíthatja. Akkor a lélek belsőleg „láthatja” és tapasztalhatja a szellemi sugallatokat.
Ezt a látást hívják a „harmadik szem látásának”. A Buddha-ábrázolásokon ezt a képességet gyakran a fejtetőn lévő félkörrel jelképezik: ez a koronacsakra, amely a tobozmiriggyel áll kapcsolatban. Gyakran díszítik szemekkel, a mindenütt-jelenvaló látást jelezve. A csakrák tulajdonképpen tölcsér alakúak, de Buddhánál a koronacsakra félgömbként jelenik meg, lánggal a tetején, mely azt jelzi, hogy ez a képesség a szellem és a lélek tobozmirigyben végbemenő egyesülése révén jön létre. A hermészi bölcseletben ezt a lángot Pimandernek nevezik. Pimander, azaz a szellemi látás olyan ütemben kap erőre, ahogy a transzfiguráció folyamata előrehalad.


A NEGYEDIK DIMENZIÓ ÉRZÉKELÉSE

A negyedik dimenzióban való érzékelést mindenütt-jelenlévő tudatnak nevezik, mert amit általa észlelünk, az teljesen, minden nézetében látható, és teljességként tapasztalható. A teljes mikro- és makrokozmikus élet úgynevezett felfogását „a negyedik dimenzióbeli látásnak” avagy a „tökéletes átlátás” képességének nevezik. Az ezen a szinten való érzékelés során a látnok számára az okoz nehézséget, hogy amit lát, az azonnal teljes jelentőségében megmutatkozik neki, s ezáltal úgy elárasztja a nézetek sokasága, hogy azt sem tudja, hol kezdje a magyarázatot.
Ez az oka annak, hogy oly sok nagy szellem küzdött azzal, hogyan is öntse pontos szavakba a látottakat. A közvetített kép persze sohasem lehet teljes. Jakob Böhme ezt így fejezi ki: „Az isteni világosság kihuny a szavakban.” Ráadásul az olvasó vagy hallgató rendszerint még nem emelkedett a látásnak erre a szintjére. Így aztán az isteni üzenet hirdetői időnként nagyon szomorúak és csalódottak voltak, amikor nem sikerült olyan szavakkal kifejezniük azt, amit láttak, amelyek fellebbentették volna az igazságkeresők szeme elől a káprázat fátylát. Újabb és újabb kifejezésekkel és jelképekkel próbálták mások számára érthetővé tenni azt, amit ők maguk oly tisztán láttak.
Az Újszövetség azt, amikor valaki megkapja a mindenütt-jelenvalóság tudatát, Krisztus újra eljövetelének nevezi. „Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higgyétek. [...] Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higgyétek.” (Máté 24: 23, 26)
Krisztus újra eljövetelét tehát nem kívül kell keresnünk, hanem önmagunkban. A Krisztus-erő ugyanis az egyén mikrokozmikus egén megjelenő világosságerőként válik hatékonnyá, amikor pedig eljön az ideje, akkor a kozmoszban, Földünkön is megjelenik majd.


A VILÁGOSSÁG ÉS A SÖTÉTSÉG KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

Az emberi lény két kiindulási pont között ingadozik. Egyfelől ő egy még meg nem született Isten, és ez arra ösztönzi, hogy keresse isteni eredetét; másfelől viszont földi személyiség, amelyet a Föld táplál. Ez a kétféle jelleg összezavarja. Egyik pillanatban úgy érzi, hogy Isten szelleme vonzza, a másikban meg visszasüllyed az anyagba. E két erő közt húzódik az ösvény azok számára, akik most tanulják, hogyan lehet különbséget tenni a világosság és a sötétség között. Nekik megnyílik ez az út.
Az első lépés megtétele a lényeg, amely a mindenütt-jelenvalóság tudatához és a hozzá tartozó látáshoz vezet. Ez az új, szellemi látás sokak számára valósággá válhat a közeljövőben.

*A holisztikus világkép, melyet a tudomány új felfedezések és számítások alapján épített ki, nagyszámú, eddig ismeretlen dimenziót feltételez. A kvantumelmélet például legalább 10 millió dimenziót említ! Mégis úgy tűnik, hogy ez az összes dimenzió még mindig belefér a fentebb leírt „negyedik dimenzióba”. (A szerk.)

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,