Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2002-es évfolyam

2002/2/ Új megszabadító impulzus az egész emberiség számára

Pentagram > 2002-es évfolyam

Az előző beszédekben saját helyzetünket és a Szellemi Iskola felépítését magyaráztuk el. Felvázoltuk, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Mindannyian az iskola élő testében tartózkodunk, és így élhetünk az általa nyújtott lehetőségekkel.

Ha Önök csatlakoznak hozzá, akkor ez a döntés fogja meghatározni életük hátralévő részét. Ezért kell Önöknek dönteniük, és nem az Iskolának. A Szellemi Iskola csak a lehetőségeket mutathatja meg Önöknek, valamint összekötheti Önöket az Élő Test erejével. Keresésre ösztönözhetjük Önöket, és ennek a keresésnek irányt adhatunk. De az elhatározásoknak és a cselekedeteknek teljes mértékben Önöktől kell kiindulniuk.
Olyan korban élünk, amelyben csak úgy tornyosulnak az akadályok. Ezzel a helyzettel kell mindőnknek együtt élnie, ez a kiindulópont mindannyiunk számára. Ugyanakkor viszont mégis a nagy kegyelem korában élünk. Ha nem létezne ez a nagy kegyelem és segítség, akkor senkit sem lehetne megmenteni. Az eddigi beszédekben körvonalaztuk azokat az akadályokat is, amelyekkel nap mint nap szemben találjuk magunkat. Ezek néha olyan hatalmasnak és leküzdhetetlennek tűnnek, hogy azt hihetnénk: hiábavaló minden törekvés, hogy kiszabaduljunk a dialektikából.
Ezért szeretnénk ezen a szolgálaton részletesen beszélni azokról a megszabadító lehetőségekről, amelyeket – mindenekelőtt korunkban – nekünk ajándékoznak. Melyek ezek a lehetőségek, és hogyan jöttek létre? Ezek jelen vannak az élő testben, mert mindazok teremtik és tartják fenn őket, akik ebben az élő testben megszabadulásra törekszenek. Önök is betagozódhatnak ebbe a láncba, abban az esetben persze, ha tanulók lesznek, és a rózsakeresztes ösvényt akarják követni. Ahhoz, hogy valakit összekössenek az Élő Testtel, nincs más lehetőség, mint az illető részéről megnyilvánuló aktív törekvés a megújulásra.
Talán most úgy vélik, hogy Önök mint fiatalemberek és közöttünk mint idősebb generációbéliek között ég és föld a különbség, s hogy nekünk sokkal egyszerűbb természetünket megtagadni, és ezért az iskola által mutatott utat is könnyebben járhatjuk. Ilyesmiről azonban egyáltalán nincs szó. Mi ugyanúgy emberek vagyunk, mint Önök. Mi – fiatalok és idősek – itt állunk egymás mellett. Ha Önök pontosan odafigyelnek, fel fogják ismerni, hogy a különbségek semmi esetre sem olyan nagyok. Van egy anyagtestünk – éppen úgy, mint Önöknek; birtokolunk egy szellemszikra-atomot a mikrokozmoszunkban – éppúgy, mint Önök; és nekünk ugyanúgy, mint Önöknek – lehetőséggel kell megajándékoznunk szellemszikra-atomunkat, hogy megnyilatkozhasson.

Egy tanuló mindent megtehet mindennapi életében, ha a szellemszikra-atom megnyilvánulását teszi az első helyre. Ezért mindent kerülnie kell, ami a szellemszikra-atom megnyilvánulását akadályozná vagy meggátolná. Mert ha ezt a lehetőséget valaki elvesztegeti, akkor már csupán egy természeti lény és semmi több. Ha aztán az anyagtest meghal, akkor minden, ami egy élet alatt felépült, elvész. Semmi sem marad belőle.
Mégis teljesen más a helyzet, ha valakiben a Másik, a rózsa, a szellemszikra megnyilvánulhat. Akkor ennek a rózsának a hordozója egy Rózsakereszt Krisztián lesz. Utazásokra indul, és megismeri az előttünk haladó és a modern, ifjú gnosztikus szerzet megnyilvánulásait. Miért? Hogy mindent halljon, mindent tudjon, mindent, ami szükséges, befogadjon, annak érdekében, hogy egyszer maga ünnepelhesse mikrokozmoszában az új léleknek és Isten Szellemének az alkímiai menyegzőjét. Ez az égi ember születésének pillanata.
Miért Rózsakareszt Krisztiánról nevezzük el magunkat? Mert korunkban a megmentő művet az ő nevében és az ő jegyében valósítják meg. Valószínűleg tudnak egyet s mást a középkorról, és elődeinkről, a katárokról. A szerzetláncban ez volt az utolsó nagy szerzet. Amikor a katárok művüket véghezvitték, és üldözőik kiirtották őket, akkor ők már beléptek az új életterületre, az ő valódi hazájukba. Ezáltal egy szellemi vákuum keletkezett. A katárok impulzusa közvetlenül nem tudott már erővel hatni. Ehhez egy új impulzusra, az isteni erő egy új megnyilvánulására volt szükség.
Egy ilyen impulzus adatott meg Rózsakereszt Krisztián néven a középkor végén. A Fama Fraternitatis, a klasszikus rózsakeresztesek irata bemutatja azt az utat, amelyen Rózsakereszt Krisztián járt, azért, hogy figyelmeztesse az európai embert, és segítsen neki. Minden bizonnyal megéri a fáradságot, hogy elolvassuk ezt a történetet!

Az Európa lakóinak megmentésére irányuló új terv szellemi sarokkövét abban a pillanatban fektették le, amikor Rózsakereszt Krisztián hallatott magáról.
Ez az impulzus ma is erővel bír, és még évszázadokkal utánunk is hatásos lesz. Ennek a jegyében és ezzel az erővel dolgoznak korunk modern rózsakeresztesei, hogy megnyilvánulhasson az igazi emberi élet.
Rózsakereszt Krisztián azonban nem csupán az isteni világosság és erő Sanctus Spiritus házának nevezett új gyújtópontját hozta létre, hanem egyúttal belépett személyiségének transzmutációs, majd végül transzfigurációs folyamatába is. Így 1459-ben, a középkor és az újkor határán megünnepelhette alkímiai menyegzőjét, vagyis az új léleknek a szellemmel való egyesülését, az új ember feltámadását. Ezzel az új emberiség prototípusa megalkotta úttörő művét. Sanctus Spiritus – a Szent Szellem – házát az első megszabadított mikrokozmoszok népesítették be.
És e munkaterület nyugalmában és csendjében Európában most megkezdődhetett az inspiráló megszabadító mű. A Fámából talán tudják, hogy több mint egy évszázadig tartott, míg az új impulzus megnyilvánult. Ez a XVII. században történt. A rózsakeresztesek, akik Németországban Johann Valentin Andreae köré sereglettek, gondolataikkal és írásaikkal a nyilvánosság elé léptek. Ezek az emberek Sanctus Spiritus házát, az új asztrális területet keresték, s miután felfedezték, ezt a világgal is közölni akarták.
A fogadtatás lenyűgöző volt, de a megvalósításnak még nem jött el az ideje. A klasszikus rózsakeresztesek, akik a Szent Szellem akkoriban időszerű házából kiindulva dolgoztak, amilyen széles körben csak lehetséges volt, terjesztették Rózsakereszt Krisztián gondolatait és műveit, és így egyre több ember szembesült azokkal. Az ezáltal inspiráltak továbbadták a fáklyát a szabadkőműveseknek és néhány későbbi rózsakeresztes rendnek. Eszméik Leibnizet és Goethét is befolyásolták. A nyugati ezoterikusok ezért még ma is úgy ismerik a Rózsakereszt Szerzetét, mint a nyugat legmagasabb beavatottjainak a rendjét.
Később Blavatsky asszony Távol-Keletről egy másik impulzust hozott Európába, és megalapította a Teozófiai Társaságot. Ez az impulzus sem maradt azonban annyiban, mert a Teozófiai Társaságban is körbejártak a rózsakeresztes eszmék. És nem volt ez másként dr. Rudolf Steiner Antropozófiai Társaságában sem – gondoljanak csak a Rózsakeresztről szóló beszédeire és írásaira. Max Heindel antropozófiából kiinduló mozgalma már Rózsakereszt Krisztiánról vette a nevét.
Tudják, hogy iskolánk is a megnyilvánulásoknak ebből a sorából keletkezett. A Lectorium Rosicrucianumban a katárok óta először nemcsak a transzmutáció folyamatához tértek vissza ismét, hanem a transzfigurációhoz is. A Lectorium Rosicrucianum alapítói – köztük nagymestereink, Jan van Rijckenborgh és Catharose de Petri – nemcsak részesültek az új asztrális térben, Sanctus Spiritus házában, hanem megbízást is kaptak a háromszoros isteni templom újbóli felépítésére.
Ezt a templomot össze kellett kapcsolni az anyagi megnyilvánulás azon területével, amelyben a dialektikus emberiség él, hogy a mennyei ember transzfigurációját és fejlődését lehetővé tegyék, és bizonyságot tegyenek róla. Ezért a mi Szellemi Iskolánk és a mi csoportunk itt az első nagy mozgalom, amely az Európában megnyilvánuló új szellemi fejlődés zászlaja alatt – tehát Rózsakereszt Krisztián nevében – úton van.
Az összeköttetés a katárok szerzetével csak akkor jöhetett létre, amikor Rózsakereszt Krisztián jegyében és hatására egy új erőtér épült fel korszakunkban. Mi most ebben az erőtérben állunk.
Rózsakereszt Krisztián impulzusához nagy erők és misztériumok társulnak, mindenekelőtt segítő erők, amelyekkel legyőzhetjük korunk nagy ellenállásait. Ezért ajándékozták nekünk őket. Ezek az erők hatnak abban a munkában, amit az emberiség szolgálatában végzünk és végeztünk. Felismerik-e most már, miért jelenthetjük ki teljes biztonsággal, hogy minden ellenállás legyőzhető, ha megértjük a tervet, ha hajlandók vagyunk részt venni benne, és annak értelmében akarunk cselekedni? Senki sem túl gyenge közülünk, ha ma megragadja a segítő kezet, és megteszi azt, amit meg kell tenni. Ezáltal megnyitjuk magunkat annak, ami holnap válik szükségessé, de egyúttal – lépésről lépésre – Sanctus Spiritus házának ereje és segítsége előtt is.

Szürke alapon:

Kérdés: Az iskola azt mondja, hogy ne fűzzünk reményt a természethez. De mi történik, ha minden természetbe vetett hitünket feladjuk? Hiszen akkor rettenetes lesz az élet, és cselekvésképtelenné válunk.

Válasz: Önök a földi természet részét képezik, életterületük a Föld. Amennyire lehetséges, gondoskodniuk kell róla, és fenn kell tartaniuk. A természet az Önök számára az örökkévalóság gyakorlóiskolája. Egy szokványos iskolában sem fűzik azonban összes reményüket magához az iskolába-járáshoz, hanem a végeredményhez, ahhoz, amit az iskola befejezése után tesznek. Ebben az értelemben is mondja a Szellemi Iskola, hogy ne ragaszkodjanak a természethez. Irányuljanak az ösvényre, amely mögötte rejlik. Akkor életüknek semmiképp nem kell kellemetlennek lennie. Minden szükséges dologban szabadon cselekedhetnek. Ez a természet a kiindulópontjuk, és ennek nem szabad és nem kell elhanyagolttá válnia. Reményüket viszont már csak azért se vessék ebbe a természetbe, mert az változásoknak van alávetve, és nincs benne állandóság. Éljenek, cselekedjenek, szerezzenek tapasztalatokat, hibázzanak akár, de engedjenek meg maguknak örömöket is, mert ez is hozzátartozik ehhez a természethez. Ez a természet nagyszerű, de gondoljanak mindig magasabb életcéljukra, s akkor az úgynevezett élet nem fog a nehezükre esni.

Kérdés: Hogyan lássunk hozzá az újjáépítési folyamathoz, alulról kezdve, a megkristályosodott anyagi testből kiindulva, ha maga a tudat is a fizikai testre korlátozódik és ki van zárva minden mennyei jelenlétből?

Válasz: A folyamat kezdete belátást követel. Az építés négyzete a kiindulópont. Ha felismerik, hogy a világ: harc, akkor nem nehéz elhatározni, hogy nem veszünk részt tovább benne. Ez az első sarokpont. A küzdelmet azonban csak akkor hagyják abba, amikor valóban megtapasztalták, hogy az embernek egy magasabb cél elérésére kell törekednie. Ez az, ami után kutatnak és amire irányulnak. Ez az egyértelmű irányulás – a magasztos életcélra történő, lehetőleg folyamatos irányulás. Olyan ez, mint amikor két egymást szerető ember mindig megkérdezi a másikat, hogy mit szól ahhoz, amit tenni szándékozik. Harmadszor, felismerik annak a szükségességét, hogy energiáikat nem szabad a dialektika ingajátékára pazarolniuk. Mindenben, amit cselekszenek, egyensúlyt és harmóniát keresnek. Negyedszer pedig: rájönnek, hogy nincsenek többé egyedül, hogy nem is lehetnek többé egyedül. Vannak mások is, akik ugyanazon igyekeznek, és velük együtt sokkal erősebbek. Ha ez a létalapjuk, akkor megtapasztalják, hogy életük magasabb szintre emelkedik. A világosságra irányulnak, másoknak meghagyván az ő saját értékeiket. Cselekedeteiket magas céljukkal összhangban irányítják, együttműködve a többiekkel, hogy a célt gyorsabban elérjék, és egymást kölcsönösen támogassák. Másképpen szólva: megpróbálják gondolataikat, érzéseiket és cselekedeteiket összhangba hozni Istennek a világra és emberiségre vonatkozó tervével. Akkor kitörnek az önmaguk által épített börtönből, és közelednek a belső szabadsághoz. Ez az a kezdet, amely biztosan a jó véghez vezet.

Kérdés: Mit jelent komolyan felkészülni egy konferenciára?

Válasz: Egy konferenciára történő felkészülés már napokkal korábban elkezdődik. Úgy rendezik ügyeiket, hogy semmi se akadályozza Önöket abban, hogy elmenjenek a konferenciára. Ez pedig úgy történhet, hogy a konferenciára irányulnak, gondolataikban úgyszólván már ott vannak. De mindenekelőtt gondolataikat és érzéseiket kell minden gátló tényezőtől és nehézségtől megszabadítani. Bizonyára láttak már olyat, aki az egész konferencia alatt személyes kis ügyeivel foglalkozott, és azokról beszélt. Az ilyenek saját maguk előtt torlaszolják el az utat, és csak töredékét fogadják be mindannak, amit a konferencia alatt megbeszélnek. A többi számára nem jut helyük.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,