Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2003-as évfolyam

2003/2/ Ki adott formát az ürességnek?

Pentagram > 2003-as évfolyam


„A létnek, az anyaginak megvan az előnye, de a tulajdonképpeni haszon a nemlétezőtől, az anyagtalantól függ.”

Lao Ce



Minden láthatót a finomanyagi szférák láthatatlan erői hoznak létre és befolyásolnak. Sugaraikkal ezek az erők töltik ki a dolgok közti látszólag üres teret. Hatásuk nélkül semmi sem jöhet létre és maradhat fenn.

Így az emberi személyiség is függ azoktól a láthatatlan erőktől, melyek az őt körülvevő, „légzőtérnek” nevezett térben tartózkodnak. Ezt az embert körülvevő teret egy hétszeres, gömb alakú képződmény, a mikrokozmosz aurikus lénye övezi, melyben tizenkét elektromágneses erő működik. Ezek az erők a kozmosz Állatövével vannak kapcsolatban. Az aurikus lény és a légzőtér határán van elraktározva energetikai gyújtópontok formájában ennek a mikrokozmosznak az eddigi összes megtestesülésében felgyülemlett karmája. Ez hozza létre a személyiséget, minden jellemző tulajdonságával együtt.

Mágneses képességével az aurikus lény a kozmikus térből felveszi az egyéni létformájának megfelelő erőket, illetve eltaszítja a számára nem kívánatosakat. A felvett erők elérik a tobozmirigyet, s a tizenkét pár agyideg reagál erre. Ily módon van a személyiség mikrokozmosza karmájához kötve.

Azonban nemcsak ehhez az egyéni karmához! A tizenkét állatövi jegy által kisugárzott erőkre az egész emberiség karmája is hatást gyakorol. Mindaz, amit az ember valaha is gondolt, érzett és tett, befolyásolta az eredeti kozmikus energiák jellegét. Ily módon hatalmas erőösszpontosulások alakultak ki, melyek az embert és a környező természetet megváltoztatták, és még mindig változtatják.

Mivel a pineális, a tobozmirigy, a kozmikus és mikrokozmikus állatövből táplálkozik, az eredeti isteninek a hatósugara ezen energiaösszpontosulások miatt egyre jobban beszűkül, mintegy tokba zárul, míg végül csupán egyetlen, azonban még mindig isteni eredetű atommá húzódik össze.

Ezt az eredeti isteni élet utolsó maradékának nevezik, amely a mikrokozmosz magját képezi, a kerék középpontját képező kerékagyhoz hasonlóan, mely körül a kerék forog. Ez a mag lappangó állapotban van, tehát a mesék Csipkerózsikájához vagy Hófehérkéjéhez hasonlóan „szunnyad”. Addig van tétlenségre ítélve, amíg megtestesülései során a mikrokozmosz össze nem gyűjt annyi jó és rossz tapasztalatot, hogy az éppen hozzá kapcsolódó személyiség végre kutatni kezdi létének okát és értelmét. Mint ahogy az amerikai Isaac Bashevis Singer egyik regényfigurája teszi fel a kérdést: „Ki az, aki élettel látott el engem?”

Ha a kétségbeesésnek ez a hangja megszólal, akkor a szívben lévő kis atom hallatott magáról, egy impulzust bocsátott ki. És az elgyötört személyiségnek szabad volt valamicskét tapasztalnia egy másik valóságból. Ebben a döntő pillanatban egy új nyitottság rejlik, mégpedig annak a lehetősége, hogy tapasztaljunk valamit, hogy egy szikrányit felfogjunk a másik, a nem földi életből. Ez pedig elegendő lehet ahhoz, hogy az igaz élet már régóta tartó keresésének új lendületet adjunk.

Ekkor kitörhet egy darabka a kis szikrát körülvevő páncélból, és ez a szívet kibillenti nyugalmából, nagy nyugtalanságot keltvén! Mert bár érzékeli a belső unszolást, ezt még nem az örökkévalóság hívásaként érti. Ez a nyugtalanság keresésre ösztönzi az embert. Magasabb, tágabb tudatállapotra törekszik, ide-oda utazik, hogy új benyomások érjék, és örül, ha a régmúlt idők kultúrájában felismeri saját törekvésének nyomait. Így olykor-olykor valami új dologra bukkan, mely azonban éppoly gyakran ki is csúszik az ujjai közül. Keres és küzd, mígnem ereje alábbhagy, és életlángja kihuny. Mikrokozmoszára ekkor egy új lehetőség vár, és a bölcsőben felsírva útjára indul az új személyiség. Ezúttal azonban jobban fel van vértezve, felkészültebb és valamivel tudatosabb. Ez az ember ismét bebarangolja a világot, hogy végül valahol és valamikor lelke legmélyén újból megérintsék. Ekkor képes a kormányrudat megfordítani, és világossá válik számára, hogy ő az a váza, melyről Lao Ce beszél; a váza, amely csak akkor hoz hasznot, ha kiürítették belőle mindazt, ami nem tartozik bele, hogy feltöltődhessen az örökkévalóság erejével


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,