Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2003-as évfolyam

2003/2/ Mi a bűn?

Pentagram > 2003-as évfolyam


„Jézus Krisztus személye a Krisztus-elv

tökéletes megvalósulását fejezi ki. Ez az elv minden bűntől mentes. A bűn először elválasztja az embert Istentől, majd felebarátjától, végül az egymással viaskodó népek kardjait feni.”


A.H. de Hartog professzor (1869-1938)



Az eredeti ember elhagyta az egység és összhang világát, és belépett a sokféleség és az ellentétek világába. El kellett hagynia a Paradicsomot, és az anyagba süllyedt. A mítoszokban ezt az eseményt nevezik bukásnak vagy bűnbeesésnek. A „bűn” szó az eredeti egységtől való eltávolodásra utal. Az ember bűnössé lett, amint elkezdte énjét fejleszteni és megvált az egységtől, ahová régen tartozott. Ezzel gondolkodását, érzéseit és cselekvését a kettősség törvényeinek vetette alá. Itt, a téridő világában mindent rendszeresen újra és újra megszakítanak, hogy az embert megóvják a további megkeményedéstől és megkövüléstől. A kifejlődő énközpontúság miatt az ember nyugtalan keresővé vált.

Héber szövegekben a „vétkezni, bűnt elkövetni” azt is jelenti, hogy „szűkölködni, nem rendelkezésre állni”. Görög iratok ebben az összefüggésben a „célt téveszteni” vagy „a cél mellé lőni” kifejezéseket említik. Ez a hiány nem más, mint az én kialakulásának eredménye, amellyel életünk az ellentétek világában kezdetét vette. Az ellentétek miatt az embert folyamatosan választás elé állítják, azonban minden döntése csakis tökéletlen, hiányos, egyoldalú, s ebből kifolyólag - ha az örökkévalóság szempontjából vizsgáljuk - csakis bűnös lehet. Ez azonban nem róható fel neki, hiszen nincs más választása, ez a természete. Ami szerinte helyes cselekedet, az felhívja az ellentétes erőket is, így éppen az történik, amit el akart kerülni! A tüntetések és egyéb megmozdulások, bármi ellen irányulnak is, gyakran épp ellenkező eredményre vezetnek, illetve újabb bajok forrásává válnak. Az ember minden lépésével egyre jobban eltávolodik az isteni világtól. Ám amint felismeri, hogy állandóan a nyomorúság jut neki osztályrészül, amelynek okozója saját maga, elérkezik a pillanat, amikor elkezdi keresni a kiutat.

Az élet az ellentétek világában tehát sohasem lehet adósság, hibázás vagy bűn nélkül való. A diszharmónia, amelynek mindennapi életében az ember egyre inkább tudatára ébred, például betegség formájában mutatkozhat meg. Hiszen bármihez is látunk neki személyiségünkkel, mindig meghasonlott létünk határain belül maradunk. Valamit nem akarni vagy nem megtenni ugyancsak a cselekvés egy formája, így következménye van. Ez elkerülhetetlen. Az örökkévalóság szempontjából a „bűnösség” nem olyan állapot, amelyért mást hibáztathatunk. Az én-ember még­is arra tart igényt, hogy embertársaitól elhatárolódjék, ítélkezzen felettük, illetve elítélje őket. Így a „bűnös, téves vagy hibás” fogalma emberi szemszögből a mindenkori kultúrában uralkodó erkölcshöz és közfelfogáshoz kapcsolódnak. Ami az egyik országban bűnnek számít, az egy másikban érdem lehet. Egyébként az embert - ha szükséges - az ok-okozat örök törvénye alapján folyamatosan helyreigazítják.

Merre van hát a kiút? Aki tényleg keresi, nem csak időtöltésből vagy mert ez izgalmas és érdekes lehet, hanem valódi belső szükségből, az csak egyet tehet: lépésről lépésre meg kell változtatnia látásmódját. Be kell látnia, hogy nincs értelme az állandó menekülésnek, mások hibáztatásának, vagy hogy a felelősséget másra hárítsa, esetleg társadalmi, gazdasági vagy politikai körülményekre hivatkozzon. Ő maga felelős mindazért, ami a mikrokozmoszában lejátszódik! Végül felismeri, hogy elszigetelődésének oka nem más, mint én­központú léte, amit mikrokozmosza szabadon választott.

A fenti megfontolások alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a bűn legyőzése egyben a polaritás felett aratott győzelmet is jelenti. Az első lépés, amely kivezet az ellentétek világából, azonnal megsemmisíti a bűnössé válás első lépését. A vallásnak, amelynek célja az ember gyógyulása, meg kell mutatnia és be is kell mutatnia a megosztottságból kivezető utat. A bűn legyőzése azt jelenti, hogy legyőzzük az énközpontúságot, mint az elkülönülés, a betegség és a halál okozóját.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,