2004/1/ A szív új nyelve

Pentagram > 2004-es évfolyam

A Pentagram 95/4-es számában arról beszéltünk, hogy a szívszentély csak akkor beszélhet új nyelven, ha teljesen megtisztult. Megállapítottuk, hogy az egész hétszeres szív kapcsolatban áll az ember hét magelvével, és hogy a szív a központi nap, mely körül életünk forog. Ezenkívül a tudat középpontja is.

Mivel azonban a hétszeres mikrokozmikus rendszert nem lehet egyszerre, teljes összefüggésében megmagyarázni, hamar megmutatkozott, hogy megértési nehézségek adódtak, mert ennél a témánál túl sok összetevőt és nézetet kellett figyelembe venni. Kezdetben, egy bizonyos ideig el kell merülni a részletekben, hogy aztán az egészet helyesen tekinthessük át. Ezért szeretnénk e témát cikkünkben újra feleleveníteni.



Először is szeretnénk tisztázni, hogy mit értünk nyelv alatt. A gégefő segítségével minden élőlény többé-kevésbé artikulált hangokat kelt. E hangok kifejezik az ember vagy az állat értelmi és kedélyállapotát. Minden indulatot, ösztönt vagy felvillanó gondolatot hanggá lehet alakítani. De ezek a hangok még nem nevezhetők beszédnek. Beszédről csak akkor lehet szó, ha valaki a kedélyállapotát, értelmi megfontolásait és egész létállapotát úgy tudja kimondott szavaival ábrázolni, hogy a hallgató előtt tiszta kép alakuljon ki. A hang gyakran meghatározza a formát. A hang rezgés, hullám, ahogyan egy gondolat vagy vágy is rezgés.



Nyelvünk megtört valóság



A történelem előtti időkben a mennyek országának igazi embere a hang segítségével közvetlenül tudott teremtően hatni. Így a hang jelentette a teremtő 'Fiat'-ot (legyen!) arra nézve, amit előzőleg elgondoltak és elhatároztak. Azonban mostani, mélyre süllyedt állapotunkban már nem dicsekedhetünk ezzel a képességgel. A hangnak manapság már csak ábrázoló szerepe van, csak pillanatnyi állapotokat képes leírni. Ezért mai nyelvünk csupán megtört valóság. Mély elsüllyedtségünk miatt az eredeti nyelvet már nem beszéljük. Emiatt a dialektikus életben teljes nyelvzavar uralkodik. A csengésből, rezgésből, rendből, harmóniából, hangzásból és nyelvből álló magasztos derű, mely az eredeti birodalomban az isteni gondolatból eredt, az emberiség bukása következtében diszharmonikus, fülsiketítő rikácsolássá fajult.

Próbáljanak csak meg egy tömegben két percig magukba mélyedni, hogy teljesen önmaguk maradjanak! Pokoli zűrzavart fognak maguk körül tapasztalni, melyet többek között az emberek gégéjéből jövő dallamtalan hangok okoznak. E hangokat agyuk és vérük pillanatnyi érzelmi állapota hozza létre. Ez a diszharmónia is alaposan bizonyítja, hogy milyen távol van tőlünk az isteni gondolatok kifejezésének képessége. És így talán felismerjük, hogy hatalmas távolságunk az eredeti élettől abból adódik, hogy már nem állunk közvetlen kapcsolatban az őspránával. Emiatt általános elfajulásba hajszoló erő lép működésbe. A mennyei ember elaludt, és létrejött a dialektikus ember.



A bábeli nyelvzavar még mindig időszerű



A bábeli nyelvzavar még mindig történelmi és tudományos törvényszerűség. Ha megkísérlik a mennyei adottságokat és erőket a dialektikához kötözni, akkor abból csakis zavar keletkezhet. Így próbálta meg - az ezoterikus beállítottságú - ember az idők folyamán a mennyei ember eredeti teremtőképességét a dialektikus lényben mantramokkal, varázsigékkel megvalósítani.

De lényünk dialektikus rendszere sohasem vonzhatja a mennyei embert. Ha ezt mégis megkísérli, akkor mindig lopásról vagy puszta majmolásról van szó. Ezáltal pedig csak még mélyebben az anyaghoz láncolódik.

Ezt a tényt tisztán felismerhetik, ha a teremtő gégefő működését az egész test viszonylatában vizsgálják. A gégefő a szív-fej rendszerhez tartozik. Ezt az egész rendszert a nyúltagy ellenőrzi mintegy összekötő tagként. A nyúltagy a nyakszirt magasságában fekszik, és közvetlen kapcsolatban van az öt tüdőkamrával és tartalmukkal. De tisztában kell lennünk azzal, hogy légzéskor a levegőnek csupán egy része újul meg a tüdőkben. Mindig hátramarad egy kevés elhasznált és friss levegőből álló keverék.



Az aurikus szféra együttműködésre kényszerül



Az ismert szólás szerint: „a körülmények formálják az embert”. Ez egy többszörösen megerősített igazság. Amikor az eredeti ember letért Isten útjairól, a 'Fiat' segítségével, amit akkor még ki tudott mondani, megteremtette saját körülményeit, melyeknek aztán áldozatává vált. Aki tisztátalan és zavaros környezetet választ - akár tudatosan, akár születés vagy nevelés által - az kénytelen megtapasztalni, hogy egész életlégkörét ez a környezet hatja át. Még aurikus szférája is (vagyis a saját lélegzőtere, amely közvetlen kapcsolatban áll a be és kilégzéssel) arra kényszerül, hogy alkalmazkodjon ehhez az életszférához.

A tüdőkben visszamaradó levegő így szintén meg fog egyezni ezzel az életszférával, ha elég ideig tartózkodnak benne.

Továbbá vérük, érzelmi- és gondolkodási központjuk és cselekedeteik is a választott közeget fogják visszatükrözni. Egész életállapotuk erről fog tanúskodni.



A beszennyezett állapot felismerése



Ha valaki külsőleg és belsőleg eggyé vált ezzel az állapottal és hirtelen tudatára ébred annak a tisztátalanságnak melyben él, még rengeteg mindennek kell történnie, mire állapota észrevehetően megváltozik. Néhány havi dohányzástól meg alkoholtól való tartózkodás és vegetáriánus táplálkozás még nem tisztítja meg a szívet.

A szabadulásnak, a megváltásnak és a tüdőrendszer megtisztításának ugyanígy nincs köze valamiféle vallásos csoport gyóntatószéken végzett térítési munkájához sem. Ez tisztán tudatos, tudományos folyamat. Míg valaki azt mondhatja: „megmenekültem”, vagy „megvilágosodtam”, addig életében nagyon sok mindennek tudatosan és folyamatszerűen ki kell fejlődnie és meg kell változnia.

Ha valóban szent komolysággal szándékában áll megkezdeni a megújulás folyamatát, akkor először tudatára kell ébrednie saját szétzilált létállapotának, valamint durva- és finomanyagi testei szennyezettségének. Csak az ilyen tudat szülte létszükségben fedezhetik fel, hogy ki és mi Krisztus és hierarchiája, és hogy mit jelent az Önök számára.



Krisztus ereje a feltámadáshoz vezet



Megállapíthatják, hogy a Krisztus-sugárzás az Önök számára egy még mélyebb bukás helyett feltámadássá válhat. A vallásos emberek milliói minden időkben felismerték ugyan - és bebizonyosodott előttük -, hogy az isteni élettörvényekre adott helytelen reagálás bukáshoz vezet. Ami azonban a feltámadást illeti, mely Ő általa valósulhat meg, úgy a megváltás ábécéjének első betűje eme milliók számára még nem csendült fel. Az emberiségnek először még meg kell tanítani az új nyelvet. Az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolájában az új nyelv elsajátítását nagyon is lehetségesnek tartjuk, amennyiben nagyon tárgyilagosan és teljes mértékben tudatosan eljutunk az én teljes összetöréséhez, és megtisztult szívszentélyünk lepecsételtetett a Krisztus-erőben és kisugározza azt. Ha ez képezi a gégehangok alapját, akkor a belőlük keletkező ige elkerülhetetlenül új és teremtő lesz. Ezért az Iskola minden tanulójának nagyon jól meg kell értenie, hogy az eredeti nyelvet, a teremtő fiat nyelvét egyetlen dialektikusan irányuló lény sem képes beszélni. Ehhez előbb végig kell járnia az újjászületés útját.

Ha némiképp felfogták saját „létállapotukat”, és valamennyire értik, hogy mit jelent az újjászületés folyamatában állni, akkor tudják, hogy ez utóbbi és a többé-kevésbé kiművelt dialektikus létállapot között még egy mély szakadék tátong. Ezt a mély szakadékot akarja a Krisztus-hierarchia a szív megváltó nyelvével áthidalni. Mielőtt azonban ezen a nyelven szólhatnánk, a szívünket komolyan meg kell tisztítanunk.



Mély szakadékot kell áthidalni



Ez a kérdés merül fel hát bennünk: „Hogyan tisztíthatom meg szívszentélyemet, hogy a közeli jövőben a szív új nyelvét beszélhessem?” A válasz így hangzik: ez elsősorban úgy válik lehetővé, ha tudatosan észlelik környezetüket, amelyben élnek és a helyet, ahol mozognak. És legyenek önmaguk. Fontos, hogy megvizsgálják saját életszemléletüket és környezetüket, és hogy ezeket a csakis Krisztusban megvalósítható életszabályokhoz mérjék.

Szívszentélyüket csak akkor tisztíthatják meg, ha kívül-belül alaposan át merik látni önmagukat, és életvitelük összhangban áll az Önök által asszimilált Tannal. Ha a harmónia nem teljes - rendszerint ugyanis még hiányzik belőle valamelyik tényező - akkor rendíthetetlen bátorsággal merniük kell önmagukat és saját környezetüket megváltoztatni, mert pontosan ez az, ami a vérük megtisztításának útjában áll.



A szükséges személyes forradalom



Önforradalmat kell tehát véghezvinniük. Ha nincs bátorságuk önmaguknál kezdeni, és saját keblükben kutatni, ha nem veszik észre a gerendát először a saját szemükben, ha nem kezdik el a munkát otthon, saját maguknál, de a megszabadító tant továbbra is belélegzik, akkor ennek óhatatlanul teljes diszharmónia és zavar lesz a következménye - ha ugyan jogos még a jövő idő. Saját érdekükben nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a megújulás folyamatát önvalójukban kell kezdeniük, és azt magánéletükre is ki kell terjeszteniük.

Ha ily módon igyekeznek megtisztulni, akkor lentről elkezdődhet a megváltás dinamikus folyamata. Ez az elveszett fiú történetének fontos pillanata, amikor búcsút int a disznóállapotnak. Ha így tudatosan tapasztalják az elveszett országba való visszatérést, akkor lélegzőterükben új rezgés keletkezik, egy új, erősen mágneses képesség. Ez a képesség hozza létre azokat a kapcsolatokat, melyekkel felkapaszkodhatnak egy magasabbra hangolt életterületre.



Az új lélegzőtér birtokában



Ha már eljutottak lélegzőterük megújulásához, és egy kevés erőt is tapasztalnak benne, akkor mágneses vágyakozásukat ki is akarják fejezni. Engedjék ezt a kifejezést imádsággá válni. Mert, ha így, mélyre süllyedt állapotukból kiemelkedvén kérő vágyakozásuk új állapotban jut kifejezésre, imádságuk meghallgatást nyer. Minden élet Ura senkit sem utasít el, aki őszintén kér.

És akkor bekövetkezik! Megkezdődik a fejlődés. A lentről felfelé kialakított lehetőségekkel - a lélegzőtér új mágneses képessége által - a tiszta Krisztus-erők beáramolhatnak a lélegzőtérbe. Ezen az alapon megtanulják, hogyan semlegesíthetik a saját dialektikus életrendszerüket, és tudatosan megélik az új napfelkelte valóságát. Eme új jelben való feltámadás, és a benne való lélegzés által megtisztítják tüdőrendszerüket, annak minden mérhetetlen következményével. Akkor elérkezik a pillanat, amikor a vér érzékelhető megtisztulásával együtt létrejön az új, megváltó gondolkodás, az új érzelmi élet, és az új cselekvés. Így alakul ki, a tiszta isteni éterekkel való egység miatt egy teljesen új anyagcsere is. Ha tiszta isteni étereket lélegeznek be- és ki, akkor az anyagcsere olyan eszményi állapotba kerül, hogy az anyagatomok megújulása a magasabb rezgésszám miatt lépést tart az égési folyamatokkal és az elhasználódással.

Ha mindezeken felül, a teljesen új életnek szentelik magukat, akkor Isten Szent Szellemének élő vize gondoskodik róla, hogy életük központja - a szívszentély - minden nap gyarapodjék ragyogásban és sugárzásban. A szív új nyelve így egyre inkább alkalmazható képességgé fejlődik.



Hogyan fog az új nyelv hangzani?



Végül már csak egy kérdés marad hátra: hogyan hangzik az új nyelv? Mely betűkből áll majd? Az új nyelv kibontakozásának tetőpontját a tanulónak az a szilárd, mágikus elhatározása jelenti, hogy felszámolja az egész dialektikus lényt, hogy a mennyei ember újra élhessen. Más szavakkal: ebben a következetesen véghezvitt önforradalomban a jelöltből Mária lesz, aki belső, forradalmi erejével az új Jézust a világra hozza. Csakis ebben a világító anya-szférában támadhat fel a mennyei ember, a Jézus-ember. Ha így a tanulóból Mária lett, a Szent Szellem érintése világosan felismerhető és magától értetődő. Az új nyelv a teremtő ige által szólal meg. Ebből adódóan, a Krisztus-megnyilvánulás világos és átlátszó képként mutatkozik meg mindazoknak, akikben felébredt az új tudat.

Bárcsak hamarosan Önök is beszélnék a szív új nyelvét.



Catharose de Petri