Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2005-ös évfolyam

2005/1/ A Gnózis maga az egyszerűség

Pentagram > 2005-ös évfolyam



Éppen a fiatalok számára nagyon fontos nyitott szemmel járni az életben, és pontosan felismerni, hogy hol is állnak ebben a világban. Hiszen a lehetőség szerinti világos helymeghatározás már önmagában is nagy lépést jelent a gyógyulás és megszabadulás irányába.




Aki fényt tud vetni a sötétségre, és kész tárgyilagosan szemlélni azt, ami ekkor megmutatkozik, annak megvan a szükséges bátorsága szembenézni az élet tényeivel, anélkül, hogy tetszése szerint megváltoztatná azokat. Ezért térünk vissza még egyszer mai élethelyzetünkre, hogy megvizsgáljuk a kereső ember néhány égető kérdését - méghozzá rózsaszín szemüveg nélkül.



Mindent nyitva hagyni



Mai életünkben olyan kérdésekkel szembesülünk, amelyek már ősidők óta foglalkoztatják, és keresésre ösztönzik az emberiséget. E kérdésekkel kapcsolatban manapság minden korábbinál erősebb tevékenység és nagy zavar uralkodik. Mindenkinek mindenre válaszokat kínálnak - mint valami zsibvásáron. Sokan találják izgalmasnak, ha az 1001. kérdésükre is választ varázsolnak elő! Izgató és változatos, ha minden nyelvünkön levő gondolatnak gátlástalanul hangot adhatunk, miközben mindenek előtt mindent nyitva hagyunk. Ekkor ezt mondják: „Jó, hogy beszéltünk erről”. 'Keresni' jó, de 'találni' már kevésbé, az túl kötelező jellegű lenne. Hiszen a 'találni' már felelősséggel jár. És hát, ki akarná azt hordozni. Röviddel ezelőtt az alábbi megállapítást hallhattuk a rádióban egy levert svájci filozófustól: „Sajnos tudnunk kell, és fel kell ismernünk, hogy nem tudunk semmit. Igen, a filozófia valójában kudarcot vallott.” Évszázadok óta, a tudósok egész hada foglalkozik azzal, hogy megfejtsék az élet alapvető kérdéseit, megoldják a világ és az ember talányait, és áttörjenek az ezek mögött működő tervhez.

Mai időnket a nyitott kérdések korának is tekinthetjük, mivel a tudósok válaszai egyre csak újabb kérdéseket szülnek. Ezért manapság szabályszerű „kérdés-robbanással” állunk szemben. Ahhoz, hogy a tudósok valamelyest rendet teremtsenek a kérdések nyüzsgésében, olyan problémákra összpontosítanak, hogy „Mi a tudat? Miként működik az agyunk? Hogyan működik a nehézségi erő? Mikor kezdődött a földi élet? Hogyan keletkezett a világegyetem? Vannak-e Földön kívüli lények? Véletlenszerűen zajlik-e az evolúció? Fogunk-e majdan örökké élni?”

Milyen nehéz is a kutatás az igazi válaszok után. Mihez tartsuk magunkat? Merre találunk biztos tájékozódási pontokat? Hol van a megbízható ítélőképesség? Merre találunk példaképeket?



A tudat egy gép?



Ezért nem csoda, hogy David J. Chalmers, az Arizonai Egyetem Tudatkutató Központjának igazgatója a számítógép tudatának kérdését vizsgálva nem tesz különbséget egy hús-vér lény, és egy fémből, műanyagból és elektromos áramkörökből álló lény között. Azt mondja: „Ha egyszer már egy számítógéppel is bármiről diskurálhatunk, Kanttól kezdve a Bajnokok Ligájáig, akkor hol a különbség az emberi tudathoz képest?”

A hagyományos agykutatás 100 milliárd sejttel szembesít minket, melyek 100 billió kapcsolódási ponton és 90 000 kilométernyi „kábelen” keresztül kommunikálnak egymással. Akkor, hogyan lehet egy becsült 70 trilliárd (egy hetes 22 nullával!) Napból álló univerzumban földön kívüli élőlények után kutatni? Aki pedig az élet kezdetének kutatására adja a fejét, annak három és fél- négymilliárd évet kell visszamennie. Ha pedig ezen felül még a világegyetem kezdetével is foglalkozni akar, akkor mintegy 13,7 milliárd évnyi időtávlatot kell figyelembe vennie.

A nehézségi erőt közelebbről vizsgáló csillagászok abból indulnak ki, hogy a hagyományos anyag a világmindenségnek csupán a 4%-át teszi ki, a maradékot pedig ún. 'sötét anyagként' azonosítják, amelyről semmit sem tudunk. Már csak ezért is joggal kérdezhetjük: Mit ér egy olyan elmélet, mely a világegyetem 96%-át nem tudja megmagyarázni?

E gondolatok jól érzékeltetik, hogy milyen sürgető okok késztetnek minket az élet alapvető kérdéseinek kutatására, és hogy mennyire bonyolultak és egyben korlátoltak erre az elveink, nézőpontjaink és módszereink. Az, hogy éppen manapság van jelen ez a sürgetés, az a Vízöntő korszak elektromágneses hatásaival és befolyásaival áll összefüggésben. A 2004-es év nagyon különleges, mivel most gyakorlatilag éppen az a kozmikus együttállás uralkodik, mint 500 éve, az olasz reneszánsz korában. A reneszánsz, ahogy a neve is jelzi, az alapvető megújulás és változás kora volt, és egyben egy kérdésekkel teli kor is. És ez napjainkban is így van. A 2004-es év is jó kezdet az alapvető megújulásra és megváltozásra, melynek központi kérdései a következők: Hol van az észlelés ereje, mellyel minden határt át lehet lépni? Melyik a megszabaduláshoz szükséges észlelő szerv? Mi a megmentési terv? És, hogyan lehet a megszabadulást kivitelezni?



Intelligens keresés



A keresésnél döntő, hogy hol kezdjük, vagyis, hogy az észlelés melyik erejéből merítünk. Az agyban lévő értelmünket választjuk, vagy saját „szellemi középpontunkra” hagyatkozunk? Az értelem csak addig ér el, ameddig intellektuális gondolkodásunk viszi, tehát nem messzebb, mint a tér és idő határai. A Szellemi Iskola filozófiája abból indul ki, hogy a szellemszikra az örökkévalóság része, és emiatt fel is tudja tárni azt. Ez ilyen egyszerű. Az élet titkait kutatva az ember mégis az agy által vezetett értelem mellett dönt, és észre sem veszi, hogy ezzel a választással olyan hatókörre korlátozza önmagát, mellyel kudarcot kell vallania. Hát nem értelmetlen ez a viselkedés? Pedig nem kellene kudarcot vallania. A megszabadulás, és a mögötte álló terv valósággá és igazzá válhat, olyan időszerűvé, amely már nem csak gondolatkép és virtuális képződmény marad, hanem igazi életdimenzióvá válik, amely egy gyakorlatban járható úttal párosul. Ha Önök, mint fiatal tanulók csoportja felismerik, hogy hol kezdődik a megszabadulás útja, miként lehet folytatni, és hová vezet, akkor Önök, mint csoport nagy lehetőséget jelentenek az eljövendő idők számára! De a megszabadulást nem lehet filozófiai magyarázatokkal megvalósítani, még ha napokig is beszélnénk róla, minden rendelkezésre álló szót, érzést és gesztust mozgósítva. Semmilyen szó, semmilyen hang, kép vagy tett sem képes csak úgy egyszerűen beemelni ebbe a világba a megszabadulást, vagy beleröpíteni minket oda, annak ellenére sem, hogy oly nagy vehemenciával kísérleteznek vele. Gondoljanak csak az olyan zenékre, melyekkel manapság nagyon is támadóan és provokatívan, igen nagy hangerővel és durván hatnak éppen a fiatalokra. A zenével befolyásolható az ember. Nemcsak a halló- és mozgásközpontokat aktiválja a zene, hanem agyunk tanulásért, emlékezetért, figyelemért, kreativitásért és érzelmekért felelős területeit is. Tudományos kísérletek kimutatták, hogy a zene megváltoztathatja az agyat, ami annyit jelent, hogy az agy képlékeny, átformálható. - El tudják képzelni, hogy ez mit jelent?



A szabad életsík, és a helyes eszköz



A fentiek miatt sürgősen szükséges, hogy lehetőleg korán felismerjük és átlássuk ezeket a tényeket, összefüggéseket és következményeket. Mert így alakulhat ki az ezektől a korlátozó befolyásoktól mentes életsík (dimenzió) iránti megértés, nyitottság és vágyakozás. Ezért állít a Szellemi Iskola egy messze a tér-időn túlmutató, és e természet emberének minden elképzelhető aktivitását túlszárnyaló valóságot ebbe a világba. A Szellemi Iskola elfoglalta a helyét a Gnózis hatalmas áramlatában, amely az emberiség bukása óta hat, és folyamatosan kihordja a megszabadulás egyetemes üzenetét. Nemcsak vallásos emberek közössége, és nem is csupán filozófiával rendelkezik. Mindent megjelenít, amit a Gnózis - az igazi ismeret - tartalmaz. És ez az ismeret maga az egyszerűség!

Ezt talán kissé túlzónak találhatják. Hogyan lehet valami egyszerű, ha a világ és az emberiség olyan összetett és bonyolult, ahogyan azt már jellemeztük? Miért írtak akkor a nagymesterek ilyen sok, igen különböző témájú könyvet? Miért az a sok szó a nyilvános előadások, szolgálatok és konferenciák keretében?

Mégis megismételjük: az ismeret, a Gnózis, maga az egyszerűség. És hozzátesszük: olyan egyszerű, hogy egy gyerek is megértheti. Csupán azért tűnik minden olyan bonyolultnak és átláthatatlannak, mert természet-személyiségekként helytelen eszközöket használunk az ismeret megszerzésére. Az érzékszervek és a hagyományos értelem, mint az emberi észlelés és megfontolás fő eszközei, csak külső ismeretek gyűjtésére alkalmasak. Mindennek csak a felszínét képesek észlelni és feldolgozni, akkor is, ha például a bennünk levő energiaközpontokról van szó. Képtelenek felfogni a dolgok mögött álló ötletet, és a tervet, amely mindent összeköt.

Egy fánál csak a megszámlálhatatlanul sok ágat és levelet láthatjuk, de a gyökeret nem. Az érzékek és az értelem ilyenfajta működését a papírmegsemmisítőhöz is hasonlíthatnánk.

Az érzékszervek az egészet aprócska darabokra bontják, olyannyira, hogy az eredeti üzenet már egyáltalán nem olvasható. Amíg így, mintegy fejjel előre haladunk át az életen, és talán még az énünk falát is át akarjuk törni, addig elkerülhetetlen, hogy az általunk felkavart por megfojt bennünket.



„Kiss”



A világ összetettségében ezért senki sem képes így kifejleszteni a felismerés valamilyen hatásos módját. Így aztán nem csodálkozhatunk, ha egyesek egy Mózes után áhítoznak, aki parancsolataival lejön a hegyről és rendet teremt. Az úgynevezett autonómia és a sokszínűségben élt szabadság rendkívül fárasztó dologgá vált. Az emberek számára az élet hatalmas kirakós-játékká változott, megszámlálhatatlanul sok darabbal - amihez azonban hiányzik a kép. A mindennapi munka manapság bonyolultabb és átláthatatlanabb, mint valaha.

Sehol sem találhatunk már kapaszkodókat. Sehol egy elv, amely alapvetően meghatározná az útirányt. „Járd a saját utadat, hiszen független vagy” - mondják. De hová forduljunk? Amikor az üzleti életben bonyolult összefüggések merülnek fel, gyakran halljuk a következő jelszót: KISS. Ezen a 'Keep it simple and small', vagyis a „Tartsd egyszerűen és kicsin” jelszavát értik. Mi azt mondjuk: „Keresd az egyszerűséget!” Ezt az egyszerűséget a dolgok gyökerében, magjában kell keresni, és ez a mag a szívben rejlik, ez a szív rózsája. Benne rejlik a megszabadulás ereje! A szív rózsája elvezetheti a kereső embert az egységig. Már nem része eme világ sokféleségének, hanem az örökkévalóságé, és ezért tulajdonsága lett az egyszerűség, mert összeköttetésben áll Istennel, aki maga az egység. A rózsa egyszerűség. Létünk szellemi központjában egy nyugvó erő rejlik, amely bizonyos feltételek mellett szabaddá válhat. Ez az erő - melynél a szív kundalinijáról beszélünk -, elsősorban új belátást ébreszt, új látási képességet: a szívvel való gondolkodást és felismerést! A dolgok belülről jövő megkülönböztetéséről és felismeréséről van szó, a középről, a magból kiindulva. Akinek gondolkodása és felismerése ilyen „fordított” módon működik, az egyszerűen lát, mert a világ és az emberiség sokszínűségét Isten egységének ötletébe és tervébe ágyazódva látja. És ott érzi az élet lüktetését, ahol a valódi élet keletkezik, ahol az új emberiség- és világtörténelmet írják, és végbe megy az, ami lényeges. Akkor közel áll Istenhez, aki őbenne van.



Érzék az igazságra



Ennek semmi köze sincs ahhoz a „közvetlen közeli” valósághoz, amit oly görcsösen keresnek és szuggerálnak ebben a világban. Nem is csekély sikerrel, ha megnézzük milyen virágzásnak indultak a bulvárlapok, és a tévécsatornák élő Valóság-Show-jai. Az e világi valósághoz való érzékszervi közelségnek azonban semmi köze sincsen az igazsághoz való közelséghez. Az igazságot csak a szív rózsájának felébredésén keresztül közelíthetjük meg. Ebből keletkezik az igazságra való érzék, ebből születik meg a szem az igazságra. A természetes érzékek és az értelem csakis a látható sokszínűségéhez visznek közelebb, de ugyanakkor egyre inkább eltávolítanak az egység láthatatlan igazságától. Az érzékek és az értelem mindig távolságot teremtenek. És éppen ezzel a képességgel szeretnénk közelséghez jutni…

A megszabadulás folyamatában ezért meghatározó az én leküzdése, érzékeivel és értelmével, valamint minden - éterileg is - ehhez kapcsolódó dolgával együtt. Ezt a küzdelmet nevezzük endúrának, az én-legyőzés 'módszerének', mellyel lecsökkenthetjük az igazságtól való távolságot, hogy az egyszerűségben és jámborságban megérthessük a sokszínűséget. Az énnek ez a kiiktatása nem jelenti az élet kioltását. Éppen ellenkezőleg! Itt egy látszatélet megszüntetéséről van szó, melyet az érzékek, és az értelem keletkeztetett és tartott fenn. E megszüntetést a fény-erő vitelezi ki.

A Szellemi Iskolában az a különleges, hogy összpontosított, évtizedekig tartó - folyamatosan a felettes természet erejére irányuló - munkával annyi erőt tett szabaddá, hogy kialakult egy világosságtér. Új kozmoszt teremtett a világban, egy megoltalmazott egészet. Ez a ház, ez a világosságház az ember és a világ megújításának minden szükséges elemével fel van szerelve. Úgymond teljesen „bútorozott”.

Miért mondjuk ezt így? Azért, hogy világossá váljon, hogy a megszabadulást és a valóban új hazát, Isten eredeti házát kereső semmit sem vihet magával természet szerinti „bútoraiból”, ha mint lakó szeretne felvétetni oda. Ahhoz, hogy ebben a különleges házban szívesen látott lakóvá válhasson, minden énhez tartozó dolgot hátra kell hagynia. Akkor azonban már semmit sem fog hiányolni. Mindenben része lesz, ami e megszabaduláshoz szükséges. Ezért az új lakóhelyért még bérleti díjat sem kérnek. Az egyetlen és elengedhetetlen ár, amit meg kell fizetnie, az Én és az énközpontúság feladása. Ezért mondják, hogy az igazságkeresőnek mezítelennek és minden én-birtoktól mentesnek kell lennie. Mert az új lakása eredeti erőben és erőből áll!



Nem szavak, hanem erő



„Az én birodalmam nem szavakból, hanem erőből áll” - jelentik ki a Bibliában. Ennek az erőnek a háza a szív. Ez a titok: akiknek szívében működő rózsa rejlik, azok rendkívül különleges 'szervet' birtokolnak, amely az övék ugyan, de nem ehhez a világhoz tartozik. E szervvel elvileg felfoghatják a Gnózis, az igaz ismeret világosságát. És hála a Szellemi Iskolának, ez a megszabadító világosság nagyon közel van hozzánk.

Számtalanszor, minden szívveréssel megszületik bennünk! Nekünk ajándékozza magát. Behatol a csoportba, és mindegyikünknek egészen a szívéig tör előre. Ha ezt így belátjuk és elfogadjuk, ha ezt elhisszük, és átadjuk magunkat e világosságnak, akkor a világosság bennünk is erősen hatásossá és tudatossá válhat. Feltámadhat bennünk, ahogy mondani szoktuk. Ez a terv! Ez az egész teremtés alapgondolata. Ez az egész világegyetemben tapasztalható folyamatos unszolás szándéka. Ha erre a bíztatásra a helyes módon és formában válaszolunk, akkor valóban képesek leszünk enyhíteni, és végül meg is szüntetni a szenvedést és a fájdalmat. Járják a világosság ösvényét, töltsék be a tervet, és valósítsák meg mindazt, amiben hisznek - valósítsák meg a szeretet által.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,

AionHill webáruház fejlesztés - Magento hoszting