2005/2/ A keresők

Pentagram > 2005-ös évfolyam

Leszállt az éj, a köd palástja lebbent -

A lámpások megannyi sápadt virágkehely,

Halk lépések neszére füleltem csendben:

Tán közelgő tömeget rejt a ködlepel?



Komor kép tűnt fel a párán át,

Sok sebtől gyötört szenvedésmenet,

Vánszorog, fakón villan a lámpánál -

S a homályba már bele is veszett.



A keresők! Fáradtan vonulnak, elhagyatva,

S míg más békésen alszik otthonában,

Ők a néptelen utcákat róják lankadatlan,

Egy álomért, az elveszett hon nyomában.



Fekete ablakkeresztem előtt lépteik csengése

Tompán kong az éjszakában.

Néma jajkiáltásuk s egy hívó szó esengése

Keveredik szívem zugában.



Részlet P. N. van Eyck: Uitzichten című verséből. Bussum, 1912.