Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2007-es évfolyam

2007/2/ Chidr, a zöld

Pentagram > 2007-es évfolyam

Az ember találkozása a Szellemmel



Ha a halandó ráhangolja az életét a benne lakozó, újra felébredő isteni elemre, akkor az előkészület időszaka után biztosan kialakul az új tudat, melyben az ember egy az isteni Szellemmel. Az Iszlám belső tanításai ezt az örömteli tapasztalatot Chidr alakjával kötik össze.



Suhrawardi (1155-1191)1, a filozófus egyik történetében a bölcs ezt mondja a kereső léleknek, amikor az megkérdezi, hogy miként tudná megsemmisíteni „az anyag páncélingét”, a mulandó természet kötelékeit: „Válj olyanná, mint Chidr!”

A lélek megtapasztalja, hogy a vaspáncélzattól való megszabadulás nem megy fájdalommenetesen. Felindultan kérdezi: „Mester, mit tehetnék, hogy ez a gyötrődés enyhüljön?”

„Járulj az élet forrásához. Önts a forrásból a fejedre, amíg a páncéling
[a durva anyagtest] hajlékonnyá nem válik. E víztől a láncszemek nagyon finommá válnak, és amikor finomak [a test éterivé lett], a kardcsapást könnyű elviselni.”

„Mester, merre találom az élet forrását?”

„Sötét helyeken. Ha vágyódsz utána, húzz megfelelő cipőt, ahogy Chidr tette, lépj a remény ösvényére, és menj, míg el nem éred a sötét helyeket.”

„Hol kezdődik az ösvény?”

„Bárhol. Ha igazán járod az ösvényt, eljutsz a legvégéig.”

„Mi jellemző a sötét helyekre?”

„A sötétség. Sötétségben vagy, és nem tudod. Aki járja ezt az ösvényt, az, amikor észleli magában a sötétséget, felismeri, hogy már előtte is sötétségben volt, és sohasem látta a fényt.”


Ez a zarándok első lépése. Innen tovább lehet haladni. Ha valaki elérte ezt a fejlődési fokot, folytatni is tudja.

Aki az élet forrása után vágyódik, gyakran kétségbeesetten bolyong a sötétségben. Ha méltó a forrásra, a sötétség után végül meglátja fényt.2

Aki megtalálja az élet forrását, és megfürdik benne, az olyanná lesz, mint Chidr.3 Suhrawardi csak egy rövid mondat erejéig tesz említést erről a misztikus alakról, aki az iszlám tradícióban szorosan kapcsolódik az élet forrásához. Chidr mind az ortodox iszlámban4, mind a szufizmusban általánosan ismert volt, és még ma is az. Az értelmezések a csodadoktortól és szerencsehozótól a legmagasabb szintű szellemi gyógyítóig terjednek, s előbbi minőségében az iszlám világ számos szentélyében népi tisztelet övezi.



Találkozás Chidrrel



A Chidrrel való találkozást sok szufi írásban ábrázolják. Mindig mélyreható élmény, amely megváltoztatja a résztvevő életét. Ez a találkozás gyakran e világ minden dolgától való szigorú elforduláshoz vezet. Vannak azonban olyan szufik is, akik lényeges belső tapasztalatnak tartják anélkül, hogy sokat kellene változtatniuk külső életükön. Sokan testvérnek látják Chidret, mások lelki atyjuknak élik meg. Egyes szufik szerint Chidr az ő személyes vezetőjükben öltött alakot.

Chidret szellemi, mikrokozmikus lénynek, belső szellem-embernek is láthatjuk, akiben fellobbant az új tudat lángja. Kozmikus szinten ő az emberiség vezetője. Belső vezető szerepében Chidret az iszlám tradícióban Isten névtelen szolgájával azonosítják, aki végigkíséri Mózest a Koránban leírt három kísértés során. Az isteni tudással rendelkező névtelen szolga figyelmezteti őt: „Nem leszel képes lépést tartani velem. Hogyan akarsz kitartani olyasmiben, amiről semmit sem tudsz?”5

Magával viszi Mózest, azzal a feltétellel, hogy nem tesz fel kérdéseket a cselekedeteivel kapcsolatban. Természetesen három esemény is történik, amikor Mózes annyira rossznak és kifogásolhatónak találja vezetője viselkedését, hogy nem tudja betartani a megállapodást, és kérdéseket tesz fel. Mózes, a törvény embere, képtelen magyarázatot találni a három eseményre, hiányzik a belső felfogóképessége. Saját erkölcse és logikus észjárása hagyományos szempontjai alapján értelmezi őket, és kudarcot vall. Ezek a Koránban vázolt események a szufi tradícióban a „chidri” és a „mózesi” tudás megkülönböztetéséhez vezetnek. Mózes a külső [világ] népének imámja, míg Chidr az igazi tudás - a Gnózis (arabul „ma'rifa”) - birtokában van. Ő a „misztérium ura”. „Tudd, hogy Chidr nem más, mint Isten rejtett nevének tükröződése, és hogy lakása a Szellem hajléka” - magyarázza a perzsa szufi Abd ar-Razzaq.6



Chidr és a tudás



Azt a sajátságos tudást, az isteni tudást, melyet Chidr testesít meg, a szufizmusban „ladunikus tudásnak” nevezik, mert a tizennyolcadik szúrában az „Istennel tudás” vagy „Isten színe előtt” (arabul „ladun”) kifejezésekkel jellemzik. A híres „legnagyobb mester”, Ibn al-Arabi egyik levelében elmagyarázza, hogy miről is van szó:

„Tudd, ó testvérem, hogy a tudás szemszögéből nézve az emberiség csak akkor érheti el a tökéletességet, ha tudása közvetlenül Istentől származik, a hagyomány vagy valamely sejk közvetítése nélkül. Aki a hagyományos dolgok és részleteik ismeretének megszerzésével tölti az életét, attól megtagadják Isten örömét. Mert a hagyományos dolgokkal kapcsolatos tudományok esetében az embernek anélkül telik el az élete, hogy találkozna ezzel az igazsággal. És ha te, ó testvérem, ráléptél volna az ösvényre az isteni emberek valamelyik sejkjének segítségével, megengedte volna, hogy eljuss Isten megpillantására, és ösvényeden üdvös sugalmazás révén megtanultad volna Tőle (Istentől) a dolgok ismeretét, ahogy Chidr is megtanulta, minden fáradság, erőfeszítés és álmatlanság nélkül.”7



Chidr és Nagy Sándor



Chidr nem mindig csak a vezető, hanem gyakran a kereső ember példája is. Muszlim szerzők az idők folyamán különféle ősi hagyományokkal hozták kapcsolatba, hogy bemutassák, miként fejlődik Isten halhatatlan szolgájává. A görög, héber és szír nyelvű, késő ókori hagyományból ismerünk egy széles körben elterjedt mítoszt, amely az élet forrását kereső Nagy Sándorról szól. A tizedik században a síita hittudós Ibn Baboye például ezt mondja róla:

„Egyszer valaki az élet forrásáról beszélt Nagy Sándornak, és elmesélte, hogy aki iszik belőle, addig nem hal meg, míg (a feltámadás napján) meg nem hallja a hívást. Erre ő azonnal útnak indult, hogy megkeresse ezt a forrást, és végül elért egy helyre, ahol háromszázhatvan forrás fakadt. Chidr volt előőrsének a parancsnoka, és Nagy Sándornak ő volt a kedvence. Adott Chidrnek, és mindegyik társának egy-egy sózott halat, és így szólt hozzájuk: 'Mindegyikőtöknek meg kell mosnia a halát abban a forrásban, amelyiket választja.' Chidr odament az egyik forráshoz, és amikor belemerítette a halat a vízbe, az életre kelt és elúszott. Amikor Chidr ezt meglátta, tudta, hogy elérték az élet vizét […].”8

Későbbi szufi szerzők az élet forrását úgy említik, mint a megismerés forrását, amely „hajlékodban, bár rejtett helyen” található.9 Az író Ali al-Qari közvetve összekötötte a tudást a világossággal: „Azt mondják: Az élet vize a tudásra utal, a sötétség pedig a tudatlanságra.”10 Suhrawardi írásaiban az élet forrása, melyet „Chidr, az idő” őriz, ugyancsak a sötétségben található meg, és aki megfürdik benne vagy iszik belőle, az felemelkedik az örök világosságba.



Chidr, a zöld



Chidrnek az élet vizével való szoros kapcsolatára a neve is rávilágít, arabul ugyanis „zöldet” jelent. Gyakran mondják, hogy a föld, a talaj és a virágok kivirulnak, ha megérinti őket Chidr. Mivel a zöld szín az Iszlámban általában, a szufizmusban pedig különösen fontos szerepet tölt be, a magyarázatoknak mélyebb jelentésük is van. Néhány szufi írásban a különböző tudatállapotok és a belső lény fejlődése színekhez van rendelve. Ez a szufi tanítások és az alkímia kapcsolatára utal, mint például Nadjim ad-Din al Kubra XII. századi perzsa írónál (aki eredetét a Kubrawaiya Rendig vezeti vissza, amely ma már nem létezik): „Módszerünk alkímiai módszer” - állapítja meg világosan a sejk Az emelkedettség megnyilvánulásának és kedvességének fenséges illata11 című műve elején. Kubra azt mondja a zöld színről, hogy „az a szív életerejének a színe”.

„A zöld szín halványul el utoljára. Ebből a színből olyan sugárzások áradnak ki, melyek csillogó fényességgel szikráznak, és ragyogva tündökölnek. A zöld szín abszolút tiszta lehet; de megeshet, hogy elhomályosul. Tisztasága az isteni fény uralmát hirdeti, homályosságát a természet sötétségéhez való visszatérés okozza.”12

A perzsa Simnani a tizennegyedik században megállapította, hogy az embernek hét finomanyagi szerve van (a csakrákként ismert energiaközpontokra utal), és mindegyiket egy prófétáról nevezte el. Ez a Korán mélyebb értelmezését teszi lehetővé. A nevek nem történelmi személyekre vonatkoznak, hanem inkább jelképes utalások a lélek fejlődésére. A hetedik kifinomult szerv (latifa) „lényed Mohamedje”.13 E hét belső erőközpont működésével új szervezet fejlődik ki az emberben, és a fejlődési szakaszokat a különböző színű fényekről ismerjük fel, melyek beburkolják e finomanyagi szerveket. A zöld a hetedik szerv színe. Ebben a szimbolikában Chidr, „a zöld” egy új lélektest keletkezéséhez van társítva. A Szellem csak a lélektestben - amely elég finom szerkezetű ehhez - képes megnyilvánulni és egyesülni a lélekkel.



Chidr és az északi királyság



Abd al Karim al-Dsili (meghalt 1428-ban) egy kozmológiáról szóló művében Chidret az összetartozó világmindenségben levő szellemi lénynek írja le. „Kozmológiai rendszere szerint a világmindenségben összesen hét mennyei szféra és hét föld létezik, melyek egymás körül koncentrikusan vannak elrendezve. A hét föld közül a legmagasabb szintű a lélek földje. Isten a tejnél fehérebbnek, és a pézsmaillatnál édesebbnek teremtette, de amikor Ádám a bukás után belépett oda, a lélek földje porszínűvé vált. Csak egy messzi északi terület, ahová bűnös soha nem tette be a lábát, maradt meg még olyan fehérnek, amilyennek Isten alkotta. E terület a 'rejtett világ embereinek' lakhelye, akiknek Chidr a királya.”

Az összes fent említett példa azt mutatja, hogy a Chidr királyságába vezető ősvény az anyagvilág sötétségében, az élet forrásánál kezdődik, ott, ahol a Szellem és a természet érintkezik. Az élet vize megismerést és isteni tudást adományoz. Az ó-ember felvétetik ebbe a tudásba, és az új tudattal „olyanná lesz, mint Chidr”. Most már a világosság világának lakója, de még össze van kötve a sötétséggel, hogy megmutassa az utat mindazoknak, akik még keresnek, míg ők is belsőleg át nem élik a Chidrrel való találkozást.





Források:



1 Shahab al-Din Suhrawardi, De red mind.

2 uo.

3 A nevet írják még Khidr, Kheder. Chadir, Chadr, Chezr, Kherz változatban is.

4 Korán, 18. szúra: 65-82. vers

5 Patrick Franke, Begegnung mit Khidr: Quellenstudien zum Imaginären im traditionellen Islam (Találkozás Chidrrel. Forrástanulmányok a tradicionális Iszlám képzeletvilágáról). Franz Steiner Verlag, Beirut-Stuttgart, 2000, 210. o. (Beiruter Texte und Studien, 82. kötet)

6 uo., 200. o.

7 uo.

8 Muhammed ibn Ali ibn Baboye (meghalt 991-ben)

9 Lásd 5.

10 uo., 221. o., 178. lábjegyzet

11 F. Meier: Die Fawa'ih al-djamal wa fawatih al-djalal des Najm ad-din Kubra (Misztikus tapasztalások az Iszlámban, feljegyzés az i.sz. 1200 körüli időkből). Franz Steiner Verlag, Wiesbaden, 1957.

12 Henry Corbin: Die smaragdene Vision: Der Licht-Mensch im persischen Sufismus (A smaragdzöld látomás: a fényember a perzsa szufizmusban). Eugen Diederichs Verlag, München, 1989, 110. o.

13 uo., 106. o.

14 Johann Wolfgang von Goethe: Nyugat-keleti díván, Magyar Könyvklub, 2001.



Chidr nyugaton


A Chidret említő legendák és költemények oly nagy számban sorakoznak, és a századok során oly széles körben elterjedtek, hogy hamar eljutottak nyugatra is. Egész biztosan nem Goethe volt az első nyugati szerző, aki hivatkozik rá, amikor ezt írja Nyugat-keleti dívánjában:

Észak, Dél és Nyugat szilánkokká törnek,

birodalmak rendülnek, trónok dőlnek,

menekülj a tiszta Keletre,

patriarkális levegőt szívj kebeledbe,

s ha szeretet, ital és dal mámorít,

Chidr kútfője bizton fiatalít.14

Gustav Meyrink író felhasználta Chidr alakját A zöld arc című regényében. Számára ez a rejtélyes „Chidr zöld”-re vonatkozik, amellyel Meyrink az arab Chidr szó eredeti jelentésére, „a zöld”-re utal.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,