Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!2011-es évfolyam

2011/2/ Az óriások hatalma

Pentagram > 2011-es évfolyam


„Tudj az óriásokról, hajdan születettekről, akik egykor engem felneveltek…”

A látnoknő próféciái 2. versszak



Számos mítosz hagyományozódott ránk a legkülönbözőbb kultúrkorszakokból, melyek a hajdani emberiség elképzeléseit őrzik a világ keletkezéséről, a természeti erők működéséről, az istenekről és a halál utáni létről.



Az óriások a természeti erőket megszemélyesítő képek, „akik” az univerzum kialakulásánál és a Föld teremtésénél bábáskodtak, közreműködve mindenhol, ahol valami él és növekszik. Bennük fejeződnek ki a segítő erők, de ugyanakkor a hatalmas és fenyegető elemi erők is. Az emberek valóságos, élő lényekként tapasztalták meg őket és neveket adtak nekik: az óriásokat, akik Jotunheim birodalomban laktak, „Jotun”-oknak nevezték. Az óriások lehetővé tették a növekedést és megújulást a pusztulás és keletkezés örök körforgásában. Rettegett volt a mindent elemésztő „Hegyóriás”, aki a Napot és a Holdat sem kímélte. Amikor az északi szélességen a téli éjszakák a napokat elnyeléssel fenyegették, akkor az emberek szellemi napjuk elvesztésétől is rettegtek.

„Rungmir” a primitív, nyers erőt, a rendíthetetlen könyörtelenséget szimbolizálta, amit azonban kalapácsával- Thor le tudott győzni. Thor a félisten, tűzzel, villámmal és mennydörgéssel ismét gondoskodott a nyugalomról és békéről. Azzal, hogy kalapácsát, „Mjöllnir”-t a dühöngő természeti erőkre dobta, visszaűzte őket eredeti rendjükbe. Vad küzdelem és harc után elcsendesedtek az indulatok. Thor kalapácsa emlékeztet szívünk lüktetésére, ahogyan az egy erőfeszítéstől, dühtől vagy izgalmában kalapál…

A „Thursok” voltak a „szárító” óriások, akik minden anyagit kiszárítottak, és démoni módon a lelket is felfalták.



Titáni erők - veszély és lehetőség



Az óriásoktól származik az érzéki világ féktelen növekedésének veszélye, fülledt ösztönök forgataga, értelmetlen mohóság és szertelen birtoklási vágy. Ezek a tulajdonságok mindig az ember spirituális önvalójának elnyomásával és a szellemi világgal való összeköttetésének lerombolásával fenyegettek. Ez az északi misztériumokban világosan elénk tárul, és napjainkban érvényesebb, mint bármikor ezelőtt. Még mindig állandó küzdelemben állunk a természetből felszálló erőkkel. Formálás és rendezés - úgy kívül, mint belül - állandó feladat. Ez a küzdelem a „bátor harcossá” válásról szól. Az ótestamentumban Dávid az óriás Góliát ellen küzd. Ez szimbolikus képe a csírázó értelem felismeréseinek és az ellenőrizetlen, telhetetlen énközpontúvágyak küzdelmének, azok telhetetlenségének köreire. A bibliai történetben az értelem és felelősségtudat fiatal ereje bizonyul erősebbnek.

A görög mitológia óriásai a titánok. Félistenek, akikben az isteni mindentudáson kívül az anyag titáni ereői jeis hatnak. Prométheusz titán ellenszegül a zeuszi rendnek, hogy megalapítsa saját birodalmát. „Elárulja” az istenit, hogy a szellem tüzét - a tudást és bölcsességet - elhozza a földi embernek. Az isteninek ez a feláldozása a saját lényében is következményekkel jár. Büntetésként Prométheuszt a Kaukázusban egy sziklaszirthez kovácsolják - ez az anyagi világ szimbóluma. Kötöttség egy durva anyagi testhez, melyben „mintha sziklához lenne láncolva”.

Ellentétben a tisztán természeti ember állapotával, egy titán - mint istenfiú - nagyon pontosan emlékszik isteni eredetére és a visszatérés lehetőségére. Ellentétes őserők határozzák meg a népek sorsát,. mMa pedig a hatásuk alá tartozó egyéni személyiségekét az, ami hatásaikat egybeszövi. Az embereknek tapasztalatok által kell tanulni, a természet erőivel élni és azokat ésszerűen használni. Úgy látszik, hogy az embereket mMindinkább részesülni látszik hatalmukba kerítik ezekből az óriási erőkből. Az érzéki benyomások rabjaként és a különböző médiák manipulációinak hatására még áthatott agigászi ösztönök is szüntelenül befolyásolják őkettől. A világhatalomnak bizonyuló kívánságok és illúziók játékot űznek velük.

Az ember szellemi oldala azonban végül megtalálja a bölcs választ: ez az egész forgatag számára „a jó és a rossz tudásának fájáról való evést” jelenti - és elege lesz mindebből. Egy napon minden tapasztalat valódi ismeretté, Gnózissá alakul át.

Ez egy olyan nézet, amely minden eredeti vallásban a fény és igazság erejeként ragyog fel. Ezt a világosság-erőt nevezzük a nyugati misztériumokban Krisztusnak. A germán mitológia ezeket az erőket három istennek, Heimdallnak, Baldurnak és Widarnak tekinti. A Pentagram következő kiadásában ezzel részletesebben szeretnénk foglalkozni.

Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,