Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh - A Gnózis jelenlegi megnyilatkozása

1.1 A tudatállapot életállapot

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh - A Gnózis jelenlegi megnyilatkozása


Az első fejezetet egy új emberiségkorszak vizsgálatával kezdjük. Mert új korszakba léptünk, mely különösen a modern Szellemi Iskola tanulói számára, és mindazok számára, akik belső tulajdonságuk és beállítottságuk alapján erre a tanulóságra hivatottak, nagy jelentőségű. Olyan korszak ez, amelyből rendkívül kényszerítő, sürgető erő árad. Ilyen korszak csak egyszer adódik számtalan nemzedék számára, és sok nézete, következménye s különlegessége miatt alapos meggondolásra késztet.

Az emberiség mögött bezárult egy ajtó. Teljesen új térségbe léptünk - az emberiség is, de különösen a Szellemi Iskola - és ehhez mindegyikőnknek hozzá kell igazodnia. Értelmetlen lenne Önt például ennek a korszaknak a valóságára rábeszélni, hogy esetleg azt mondja: „Tényleg? Milyen érdekes!” és „Lehet, hogy igazuk van!”

Így ez csak elmélet lenne az Ön számára, s úgy gondolkodna el rajta, mint természetrendünk minden más elméletén. Időnként pedig, ha éppen alkalom adódik és eszébe jut, esetleg megpróbálna valamit a gyakorlatban megvalósítani belőle.

Az olvasó bizonyára megérti, hogy valami elmélet gyakorlása soha sem lesz gyakorlati valóság a Gnózis értelmében. Világunkon a gyakorlat mindig valami alkalmazott elmélet. Az ember tanul egy kicsit, s ha megtanulta, akkor alkalmazza. Életterületünkön az egyén az elméleti fokról tér rá a gyakorlatira. A Gnózis értelmében azonban a gyakorlat mindig egy tudatállapot eredménye, s a tudatállapot mindig következményekkel jár. A tudatállapot ugyanis valóság, s az ember igyekszik a valósághoz igazodni. Az élet, az életállapot, mely így fejlődik ki, s amelyből az ember kiindul és törekszik, éppoly valóságos, mint a tudatállapot, és semmi köze sincsen alkalmazott elmélethez. Ha ugyanis tudata az Ön figyelmét bizonyos dologra irányítja, s ezt Ön helyesnek tartja, akkor a világ minden elméleti szakembere mondhatja Önnek: „nehogy ebbe az irányba menjen!”. Tudata Önt szembesíti ezzel a dologgal, és Ön a tudatát életállapottá teszi.

Vegyünk egy példát! Gondoljunk a teológusra. Egyetemi tanulmányai folyamán az elmélettel foglalkozik, egyházközségében azonban nemsokára bekerül az úgynevezett teológiai gyakorlatba. Feltesszük a kérdést: Isten birodalmát illetően van-e különbség e két létállapot között, a teológiai elmélet gyakorlata által? Egyáltalán nincsen! A teológusnak, mint embernek, megvan a tudati állapota, s ez határozza meg az ő valóságát, életállapotát, nem pedig a teológia.

Az a fontos, hogy Ön tudatában legyen az új korszaknak, mert csak a tudatállapot válhat életállapottá. A tudati valóság alkotja meg az életvalóságot, a tudatállapot nyilvánul meg, vetítődik befelé és kifelé is.

Ha a fentiek után csodálkozik (a csodálkozó ember nem tudatos, legalább is nem teljesen), akkor az elméletet csak a közönséges természet módszerével teszi gyakorlattá. Ezzel azonban sohasem részesülhet az új korszakban megszabadító értelemben. Ezért jelentjük ki Önnek: „A tudat állapota az élet állapota!” Az egyik valóságának a másikban és a másik által kell tükröződnie. Akkor van egyensúly. Ha az egyensúly nem jön létre, akkor az ember halálosan boldogtalan, elégedetlen és nagyon nyugtalan marad. Ez természeti törvény. Gondoljon az állatra. Ha veszélynek van tudatában, akkor egyensúlyra törekszik menekülés formájában. A tudat állapota ezért ugyanakkor a vér állapota is.

Ha most velünk együtt tudatában van az új korszaknak, akkor a magától értetődő belső elhatározás tettre késztet minket, hogy a tudatot valamiképpen életvitellel fejezzük ki, mely egyensúlyban, összhangban lesz azzal. A modern Szellemi Iskola igyekszik a tanulósereg törekvését ebben az értelemben összeegyeztetni, hogy a siker a lehető legnagyobb legyen. Az Iskola szeretné tájékoztatni azokat a tanulókat, akiknél az új korszak tudata feltételezhető. Ön érezni fogja, hogy ez megengedett és gyakorlati elméletieskedés.

Képzelje el: tudatában vagyunk, hogy teljesen új helyzetbe kerültünk. Mondjuk hirtelen idegen városban találjuk magunkat, s nem ismerjük az utat. Keresni kezdjük tehát ezt az utat, hogy a helyzetet egyensúlyba hozzuk. Semmiképpen sem beszélhetünk csupán elméletről, ha valaki, aki a környezethez már alkalmazkodott és az utat ismeri, segítő, serkentő, tájékoztató utasításokat ad nekünk.

Most már esetleg érthető, hogy magyarázataink sajátos megvilágításban állnak, mely teljesen a negyedik Gnózishoz, az új életvitel Gnózisához igazodik. Tartottunk olyan megbeszéléseket, amelyek teljesen a belátás közvetítésére irányultak, vagy az üdvrevágyást akarták feléleszteni, vagy önmaguk átadására akarták serkenteni Önöket. Most azonban közvetlen, alkalmazkodó életvitelről van szó, mely szükségképpen kényszerítő tudatállapotra reagál.

Világos, hogy az első Gnózist, a belátás Gnózisát is csak a tapasztalat árán érett tudat alapján lehet megvalósítani, és a második és harmadik Gnózisnak, az üdvrevágyás és az önátadás Gnózisának is egy megfelelő tudati alap a feltétele. Az olvasó tehát belátja, hogy világos, nagyon célra irányuló tudatállapot kell ahhoz, hogy megbeszélésünk valóban termékeny legyen. Belátás, üdvre, vagyis egész-ségre vágyás, és önmagunk odaadása révén egyre tudatosabbá válva most a lehető legpontosabban megvalósítunk magunknak egy új létállapotot a saját lényünkben, mely a megjelent korszakot tükrözi. És erre az új korszakra csak egyetlen reagálás lehetséges: az intelligens, új, dinamikus életvitel. Ezt jobban megértjük, ha megvizsgáljuk, hogy mi is a tudat valójában.

A tudatállapot egy elektromágneses állapot. Tudatunkat ugyanis hét góc képezi, amelyek mágneses közeggel, asztrál anyaggal vannak tele. Ezek a gócok vagy központok a főszentélyben vannak, a hét agyüregben. Agyunk mágneses rendszerének lélegzési folyamata táplálja őket, mely az asztrál közeget az interkozmikus mágneses térből veszi fel. Az egyéni tudatállapot tehát teljesen a körülöttünk lévő interkozmikus mágneses tér jellegétől és hatásától függ.

Így érthető, hogyan fejlődnek ki új korszakok: a bennünk kialakuló változásokat a környező interkozmikus tér változásai okozzák. Az interkozmikus tér változásai gyakran közvetlenül változást okoznak a megnyilvánult életben, tehát a mi életünkben is.

Az interkozmikus mágneses tér tizenkét áramlatból áll. Ez a tizenkét áramlat többek között bennünk is megnyilatkozik, és egy terven alapul, mely a térben és időben nyilvánul meg. Ebből az következik, hogy ezt a tizenkét elektromágneses áramlatot más, erősebb áramlatok irányítják, vagyis nyilván sok mágneses rendszer van, erősebb és gyengébb, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra.

A dialektikát létrehozó mágneses tér a korszakok sorozatát hozza létre, ennek következtében megszabja az emberiség téridőben folytatott útját. A dialektikus természet embere téridőrendi menetében semmiben sem határozhat. Erre nincsen szabad lehetősége. Az emberrel rendelkeznek. Az emberiséget irányítják, dirigálják, mert a mágneses állapot tudatállapot, és a tudat állapota határozza meg az életet! Ami az elektromágneses térben létezik, az az agyunkba vetítődik, tudatként nyilatkozik meg: ami pedig tudatként lakozik bennünk, az életmegnyilvánulásra törekszik. Ránk tehát az érvényes, hogy a természet szerint teljes mértékben irányítás alatt állunk, semmiben sem dönthetünk szabadon, hanem felőlünk döntenek.

Az ember egy mágneses folyamathoz tartozik. Minden ember egy nagy test része, tagja, melyben egyik fejlődés a másikat követi: a szervezet egy óramű. A mutatók forognak felfelé és lefelé, s így az egész tervet és egész befolyását előre lehet tudni és téridő szerinti dátumait előre meg lehet határozni, akkor is, ha figyelembe vesszük az idő viszonylagosságát. Huszonnégy óra egyszer hosszabbnak, máskor rövidebbnek tűnhet, mégis huszonnégy óra marad. A viszonylagosság tehát nem befolyásolja a téridő rendjét.

Nos, értelmetlen lenne azt mondani, hogy mi, a modern Szellemi Iskola tanulói, tudatunk állapota alapján erre vagy arra az életvitelre akarjuk elhatározni magunkat! Már mondtuk: egy téridő-rendszerben nincs mit eldönteni, nem határozhatunk különbözőképpen, mert élnek velünk. Ha valóban ez lenne minden, akkor a modern Szellemi Iskolát nyugodtan bezárhatnánk. Azonnal megváltozik azonban minden, ha megtudjuk, hogy ez a téridőrend, saját emberiségfejlődésével, megenged egy másik mágneses térre, a Gnózis mágneses terére irányuló érzékenységet is. Ha pedig egyszer kapcsolatba léptünk a másik mágneses térrel, akkor az a tér is éltet minket, s törvényszerűen megyünk a másik mágneses térbe vezető úton.

Csak azt szeretnénk világossá tenni, hogy ha bizonyos mágneses térben állunk, akkor ez a mágneses tér irányít minket. Akkor valóban arra kényszerülünk, hogy ennek a mágneses térnek a törvényei szerint éljünk. Ha választhatunk két mágneses megnyilvánulás között, akkor belátható, hogy vagy az egyik, vagy a másik tér törvényeihez kell igazodnunk.

Összefoglalva megállapítjuk, hogy két mágneses tér létezik, melyeknek egyike természetállapotunkból kifolyólag hat az emberiségre: a másik azonban csak bizonyos körülmények között és feltételek mellett hatásos. Téridőrendi szempontból ez a két tér bizonyos időszakban párhuzamosan működik. Azután azonban eljön a pillanat, amikor eltávolodnak egymástól. Ennek következtében az emberiségben két embercsoport fog megmutatkozni. Az egyik fajta az egyik térhez tartozik, a másik a másikhoz, s így elkülönülnek mind a testi tulajdonságaikat, mind pedig erkölcsi és szellemi állapotukat illetően.

Elég, ha megállapítjuk, hogy ilyen időpont köszöntött be a világtörténelemben. A természetrendünkben létező két mágneses tér egy múltbéli dátum óta szétválik, és emiatt bizonyos embercsoportok teljes megváltozásával kell számolnunk közönséges dialektikus típusukat illetően. Az egyik csoport a közönséges emberiségmenet útján halad, a másik csoport a kiválasztottak útjára, az új faj ösvényére tér. A tudat állapota határozza meg a csoport és a személyiség állapotát. Ha tudatállapota alapján Ön a Szellemi Iskolához tartozik, akkor tájékozódjon és irányuljon a világtörténelemnek e nagyszerű és dicső pillanatára és új életvitellel álljon be sorainkba. Ez pedig semmi fáradságába nem kerül, mert a tudatállapot életállapot! Ha tudatában van az új korszaknak, akkor csak egy megoldás létezik az Ön számára: tudatállapotának életállapottá kell válnia. Új életvitele alapján lépjen tehát összeköttetésbe velünk, mégpedig nem elméleti megfontolások miatt, hanem életszükségből.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,