Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh - A Gnózis jelenlegi megnyilatkozása

4.1 C.R.C. sírtemploma

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh - A Gnózis jelenlegi megnyilatkozása


Most hatoljunk mélyebbre és vizsgáljuk meg a csodás valóság különböző nézeteit, amelybe a modern Szellemi Iskolával beléptünk 1953 augusztus 20-án.

Mint csoport, csodásan kialakított új mágneses testben vagyunk, amelyet mágneses gömbnek, vagy mágneses térnek is nevezünk. Hangsúlyozzuk, hogy csoportként vagyunk benne: tanulósága miatt Ön is részesül ugyan ebben a mágneses testben, de ez a test nem az Ön egyéniségéből magyarázható. Nem Ön illesztette össze, s ha a Szellemi Iskolát elhagyná, akkor ezzel a különös térrel elveszítené a kapcsolatot. A legkedvezőbb esetben azt mondhatjuk, hogy egy tanuló hatásosan részt vett e csodás mágneses test megnyilvánításában. Ez azonban olyan megnyilvánulás, amely együttműködésből, csoportegységből magyarázható. Teljesen kizárt dolog, hogy valaki egyedül késztethetne működésre egy ilyen mágneses teret. Így senki se állíthatja, hogy „a Szellemi Iskolára nekem nincs szükségem”. Aki erre az álláspontra helyezkedik, az ezzel megmutatja, hogy nem rendelkezik belátással az üdvösség útját, és az ennek alapját képező törvény feltételeit illetően. Persze ezt nem vesszük rossz néven tőle, hanem nagyon reméljük, hogy egyszer szintén képes eljutni az elengedhetetlen belátáshoz.

A mű vezetői a munkát 1924-ben kezdték és az volt a tervük, hogy teljesítik. Egy ilyen terv kivitelezése azonban mindig is az együttműködéstől, a csoportegységtől függ. Erről tanúskodik egyik énekünk is: „Csak akkor, ha mi együtt világosságba megyünk, az élet nagykönyvébe bevésődik a nevünk”. Így énekelünk és vallunk egyetemes igazságot.

A ténynek, hogy a mágneses test most létezik, a csoportot a legnagyobb örömmel szabad, sőt kell eltöltenie, mert ez nagyon is rendkívüli esemény az életmegnyilvánulásnak ezen a területén. Igazi karácsony ez, Jézus Krisztus születése az idő világában! Olyan ünnep, amelyet csak most, életünkben először ünnepelhetünk valóban.

A világ ezzel kapcsolatban legjobb esetben mindenféle misztikus és érzelgős fátyollal átszőtt történelmi eseményt ünnepel: csakis a transzfigurisztikus szerzetek tapasztalták és tapasztalják Isten fiának születését valóban. Valóban tapasztalják ezt a születést, amikor a Krisztus visszatér egy új mágneses csoport alakuló, új mágneses testébe. 1953 augusztus 20-a előtt várakozva kémleltük ezt az újraeljövetelt, most azonban tény és való. Krisztus sugártere a mi mágneses testünket, a Szellemi Iskola mágneses rendszerét választotta megjelenése eszközéül. Így mindannyian részesülhetünk ebben az örömben.

Hogyan lehet ezt a megnyilvánulási csodát létrehozni, egy ilyen csodás fejlődést, amelynek a megtörténését időszámításunk folyamán egy kézen megszámlálhatjuk?

E keresztény csodát, e krisztuscsodát csak akkor lehet megközelíteni, úgy lehet eléje sietni, ha az ember a szó legtágabb értelmében megválik minden hagyományos dialektikus módszertől és erőtől. Beleértendő ebbe minden filozófiai rendszer, minden vallás, minden életszabály, ami e világon valaha is alkalmazásra került. Ezenkívül meg kell válni minden nem anyagi dialektikus befolyástól, amelyet szüntelenül kiöntenek ránk.

Ez az út látszólag nagyon kemény dolog, és mélyre ható beavatkozás, de a megszabadulást kereső embernek be kell látnia, hogy amit ez a világ a legmagasabb értelemben és szinten nyújthat, az mégis ebből a világból való, s ehhez köti az embert, bármilyen szép, bájos, nemes, magasztos, vagy filozófiai is. Azonkívül van sok abszolút igazság, amit a közönséges természetre alkalmaznak, s így itt bizonyos eredményekhez vezet. Egy egyetemes, valóban általános igazságot nem nehéz dialektikus ruhába bujtatni, s így megpróbálni valamiképpen kiélni. Ez kétségtelenül szép vagy magasztos dologhoz vezethet, amely azonban nem egyezik az egyetemes igazsággal! Ha Ön ilyen nemességgel találkozik a vízszintes síkon, akkor, mint szabadságkereső ember, mernie kell esetleg ezzel a nemességgel is szakítani, mert valójában ez is csak annak a kísérlete, hogy földi birodalmat rendezzen be nem ebből a világból való dolog segítségével.

Az evangélium-mítosz hírei szerint Jézusnak is azt javasolták, hogy lépjen fel egy földi birodalom, királyság kezdeményezője és vezetőjeként. Ha Jézus beleegyezett volna, akkor kétségtelenül valami nagyon szép, nagyon nemes fejlődött volna ki a dialektikában. Ahogyan azonban Ön is tudja, Jézus elutasította a javaslatot a kijelentéssel: „Az én birodalmam nem ebből a világból való”! Ezért nekünk sem kell vakbuzgón harcolni a természet ellen, mert bizonyára Ön is tapasztalta, hogy ami ebben a természetben szorongatja Önt, az ellen nem érdemes harcolni, mert ez nem megoldás. Abszolút nyugodtan el kell bocsátani, tudni kell elbúcsúzni tőle. Tehát attól is végleg el kell búcsúzni, amit esetleg nagyon kedvel, mindig is tisztelt, vagy ami komolyan érdekelte.

Ez a világ ellenségesen viselkedik ugyan velünk szemben, de mi mégsem vagyunk a világ ellenségei. Hogyan is lehetnénk azok, mivel a dialektika minden tekintetben az Isten képviselőjévé-alakulás iskolája. Ha hirtelen azt mondanánk, hogy „ma véget vetünk ennek a dialektikus természetrendnek”, és képesek is lennénk erre, akkor ezzel minden lényt megakadályoznánk képmásléte kiélésében és az ösvény magtalálásában.

Nem szabad tehát a világot ellenségnek nézni. El kell ugyan utasítanunk a gonoszt, de a normális természettel elnézően barátságos viszonyban kell lennünk. Ha megtaláltuk az ösvényt, és a Szellemi Iskola mágneses testébe felvétettünk, akkor ennek a munkának a sikeres elvégzéséhez meglesz az erőnk is. Ezzel tehetjük a világnak és az emberiségnek a legjobb szolgálatot. A modern Szellemi Iskolában azonban szigorúnak kell lennie. Ami a Gnózisnak ellenáll, s az ember ezt nem csak azzal teszi, hogy a legdurvább világi dolgok híve, hanem éppen azzal is, ha a legfinomabb jelenségeit szereti és veszi használatba, ami a Gnózisnak ellenáll, attól maradéktalanul el kell búcsúznia, s ezt a viselkedésével be is kell bizonyítania.

Ha ezt az utat más szabadságkeresőkkel csoportkötelékben járja, akkor azokkal először közös mágneses testet, csoporttestet épít. A modern Szellemi Iskolában harminc évig dolgoztunk ennek a mágneses testnek a felépítésén, mely most a teljesen élénk érintkezés helyzetében van a Gnózissal. Ebben a testben megvan a szabad munkahely, és minden szükséges elem a megszabadító mű elvégzéséhez, hogy a megszabadulás sokrétű építményét elkészíthessük. Megérti-e Ön, hogy mennyire szükséges ez?

Világunk szerint mindannyian a haláltermészet mágneses teréből valók vagyunk. Közönséges lényekként létezünk és lélegzünk ebben. Amit teszünk, meggondolunk és akarunk, azt mind a közönséges természet erejéből és erejével tesszük, gondoljuk és akarjuk. Ha tehát Ön a Gnózist önmagában a haláltermészet erejével akarja megvalósítani, akkor ugyanabban a helyzetben van, mint a tanítványok, amikor Jézusnak földi birodalom berendezését javasolták. Az újat nem valósíthatja meg a régi erőkkel! Csak akkor építhetünk valóban szabadon a Gnózis értelmében, ha szabaddá tett műhelyben vagyunk.

Így harminc évi kemény munka és fáradozás után a modern Szellemi Iskolában mi is új mágneses térben állunk, az új mágneses testben, mely napjainkban új, független munkahely akar maradni, ahol valóban szabadon építkezőknek „kőműveseknek” lehet nevezni minket. Ahogyan gyülekezési helyekre van szükségünk a megszokott értelemben, úgy van szükségünk mindenekelőtt erre az új mágneses térre, amelyben templomaink gyújtópontként sugározhatnak, s amely a természettértől megszabadult építők munkahelye.

Ez ugyanakkor megmagyarázza a szabadkőműves kifejezés igazi, mély értelmét. Az új gnosztikus munkahely léte miatt Ön most valóban a saját szabad kőművese lehet, s ugyanakkor mások számára is lehet valaki. Nagyon reméljük, hogy már világosan látja az ősrégi, klasszikus kifejezésnek, a „szabadkőműves” fogalmának nagyszerű jelentését.

Az új mágneses test megvan, a szabad munkahely megépült. Érthető, hogy 1953 augusztus 20-a óta más mércét alkalmazunk az Iskolába való belépéssel és felvétellel kapcsolatban. Megvan új műhelyünk, és a kovácsműhelyben izzik a parázs. De az is érthető, hogy most nem nyithatunk meg minden ajtót, s nem mondhatjuk minden további nélkül mindenkinek, hogy „jöjjön csak be”. Csakis azok jöhetnek a műhelybe, akik valóban együtt akarnak építeni, és a mágneses testet kezdetben nem károsítják túlságosan.

Képzelje el, hogy mondjuk ezer tanulóval megépítettük a csoporttestet, s most az új testbe betessékelnénk ezer kívülállót, hogy „jöjjenek csak be, és dolgozzanak velünk”! Érti, hogy mi történne? Az ezer kívülálló a haláltermészet mágneses erőit, mágneses sugárzásait hozná be a műhelybe. Ekkor megismétlődne a régi legenda folyamata. Hírám Abiff, a mesteri építész esete. Az új kovácsműhely tüzes medencéje darabokra pattanna, s az egész építményt elölről kellene kezdeni. Akiket tehát beengednek az Iskolába, azoknak a mágneses testet nem szabad túlságosan károsítaniuk. Mert a két műhelyt, a természet műhelyét és az új élet műhelyét lehetetlen egymással összekapcsolni.

1954 január 1-től kezdve elkezdtük a rokonlelkű érdeklődők körét képezni. Elvileg persze senkit sem utasítunk el, aki valamiképpen valóban érdeklődik munkánk iránt. A modern Szellemi Iskola köteles az ilyenért mindent megtenni, mert hivatásánál fogva ebben a természetben kell hatnia. Ezt azonban értelmesen és intelligensen kell tennie, a helyes módszerekkel és eszközökkel, hogy a helyes módon segíthessen és szolgálhasson. Mert ha az Iskola károsulna, akkor azonnal a sugártér sem működne. Így csak azokat engedjük be a műhelybe, akik a munkát el tudják és el is akarják végezni, akik tudnak és akarnak „a szőnyegen állni”, ahogyan ezt szintén nevezzük. Ez először előkészítő értelemben történik, majd valló értelemben, a vallás értelmében. Ezért van az Iskola tanulóságának két formája: az előkészítő tanulóság, és a valló tanulóság.

Most vizsgáljuk meg közelebbről a csodás műhelyt, a modern Szellemi Iskola mágneses testét.

Ennél a vizsgálatnál ugyanazt a tapasztalatot tesszük, mint a klasszikus rózsakeresztes testvérek, ahogyan a Fama Fraternitatis meséli, amikor belépnek C.R.C. sírtemplomába, s megnézhetik az ott található csodás kincseket. A modern Szellemi Iskola új műhelye C.R.C. sírtemplomának hű mása. A Fámában azt mondják, hogy aki valóban a testvérségre, a Szerzetre vágyik, az egyszer mindent a saját szemével láthat a sírtemplomban. Ennek a pillanata most is eljött mindenki számára, aki belső állapotával bizonyítja, hogy ez a vágy honol a vérében.

A Fama arról is biztosít minket, hogy C.R.C. sírtemplomában mindent megőriznek, hogy ha sok száz év múlva a földi létterületen a Szerzetből semmi sem lenne már, e sírbolt segítségével újra helyreállíttathatna. Ezzel azt akarják mondani: amikor a testvéreknek egy csoportja elhagyja ezt a földi világot és útra kel a Mozdulatlan Birodalom felé, akkor mindig hátrahagy egy egyetemes ötletet, vagyis a megújulás visszatükröző-éterében megtalálható a teljes és tervszerű leírás, hogy egy transzfigurisztikus csoport megszabadító művének hogyan kell kialakulnia és növekednie. Ha aztán később, bármikor, a keresők újabb csoportja készülődik lentről ugyanarra az útra, amelyen a közvetlenül előtte haladó szerzet járt, akkor ez a csoport olvashatja az egyetemes tervet, igazodhat ehhez, és elvégezheti ezt az építkezést újra. Ezért mondja a Fama Fraternitatis, hogy egy szakértő építész nekiállt C.R.C. sírtemploma, a Szent Szellem háza rekonstruálásának. Ilyen rekonstruálással, újraalkotással foglalkoztunk harminc évig és beléptünk ebbe az újra megalkotott sírboltba, hogy mindent megnézzünk.

A Fama azt is mondja, hogy egyszer Európa számára megnyílik egy ajtó. Nos, ez az ajtó most megnyílt! A modern Szellemi Iskolának hosszú évekig tartó nehéz munkával volt szabad megépítenie a Szent Szellem új házát, s most új egyesüléshez kezdünk az üdvösségnek e csodás műhelyében. Ez a mi európai egyesülésünk, s ha a Gnózis is úgy akarja, az egész világ egyesülése!

A műhely, vagy sírtemplom a Szent Szellem házában, most már tudjuk, mágneses tér, mágneses rendszer, melynek határozottan hét nézete van.

Először is egy alapvető mágneses erő van itt, alapsugárzás, amelyben benne van a hét sugár tökéletes egységben. Ezt az alaperőt jelöljük a Gnózis névvel. Ez a kezdet ősereje, ez Isten, a világmindenség legmagasságosabb sugárzása. Mint halandó lelkek, egyáltalán nem tudnánk reagálni erre az őserőre, ha az ösvényen közvetlenül előttünk haladó szerzet nem nyújtaná át nekünk nagyon legyengített formában. Ez az alapsugárzás a régi rózsakeresztesek klasszikus mágneses testéből áramlik felénk nagyon legyengített formában, hogy mi, halandó lelkek reagálhassunk rá. Ezt a legyengített sugárzást nevezzük már évek óta az elektromágneses sugárzásnak. Ennek megfelelően beszéltünk az Iskola erőteréről is, mely ebben a sugárzásban és ezáltal terjed.

A világon sokan tapasztalják ezt az erőteret, mint általános gnosztikus sugárzást. Ehhez még nem kell az embernek a Szellemi Iskolában lennie. Az egész világra nézve beszélhetünk gnosztikus sugárzásról, mely az egész haláltermészetet áthatja, és milliók reagálnak a Gnózisnak erre a sugárzására, akik így gnosztikusan érdeklődők is, és együtt valójában mérhetetlenül nagy külső kört képeznek a világba besugárzó, hívó gnosztikus szív körül. Ebben a külső körben úgyszólván növekvési térségről beszélhetnénk, amelyben a gnosztikusan fogékonyak milliói tartózkodnak, akik belső vágyakozással a legkülönbözőbb fokokon keresnek és kutatnak többé-kevésbé tudatosan, hogy megtalálják nyugtalanságuk forrását, vágyakozásuk célját és esetleg közeledhessenek hozzá.

Ezen a téren ezerarcú a zavar. Mindenféle spekuláló, üzérkedő és találgató tevékenység fejlődik ki a számtalan ember által, akit belső ösztön hajt, amelyet valahogyan megpróbál kielégíteni. Fáradozásaik azonban mindig ugyanabban csúcsosodnak: földi birodalmat akarnak alapítani, mert egyelőre nem vonják le a következtetéseket, nem látják az abszolút szükségeset, hogy hallgathassanak a bennük csengő gnosztikus hívásra. A dialektika világát nem akarják elengedni - persze ettől mindenféle akadályozó erő tartja vissza őket szándékosan. A milliókat naponta, állandóan hívja a gnosztikus mágneses tér, és ők reagálnak is rá, de csak negatívan, megértés és helyes belátás nélkül, ami miatt még nem szabad elbúcsúzniuk a világtól és nem is képesek elbúcsúzni tőle.

Így már talán az is világos, hogy mi történt a hatalmas gnosztikus mágneses test megnyilvánulási térségében, amelyet mint csoport birtokolunk. 1924-ben kezdődött ennek a mágneses testnek az elkészítése, és az idősebbek jól emlékeznek, milyen küzdelem volt ez. Kezdetben a klasszikus gnosztikus szerzet sugárzására reagálva megpróbáltuk ennek segítségével az építmény alapjait lerakni. Az ecsetelt káosz közepette, mialatt szüntelenül mindenféle ellenség leselkedett ránk, kitartottunk. Sikerült tehát a Szerzetlánc elengedhetetlen segítségével a mágneses testet felépítenünk. 1953 augusztus 20-a óta az Iskolának ez a mágneses teste önálló, önalkotó, önmegnyilvánító lett. A test, mondhatnánk, megszületett, növekedett, s most megnyilatkozhat.

Gondoljon még egyszer az előbbi képre, a külső körre, a gnosztikusan fogékonyak millióira. A káosz közepette a vízszintes síkon megjelent egy gnosztikus-mágneses test. Mint valami nem ebből a világból való üstökös, úgy jelent meg ez a tüzes test ezen a dialektikus létterületen. Ebből a tüzes kovácsműhelyből hatalmas, idegen, nagyon erősen tevékeny gnosztikus sugárzás árad, s minden gnosztikusan fogékony a külső körben ennek az egyetemes hívásnak a hatására erős hajlamot érez, hogy ehhez közeledjen. Csoportközösségünk gnosztikus mágneses tere ébresztő hívásának befolyására a külső kör felélénkül, és a műhelyhez vezető útra, a tüzes kovácsműhelybe való belépésre vágyakozva sokan csatlakoznak az új testhez.

A hívó munkát teljesen új módon kezdjük el erővel. Ha valaki a gnosztikus sugárzásra valóban reagál és elhatározza, hogy bemegy a Szellemi Iskolába, magába a kovácsműhelybe, akkor az ő számára az alapvető gnosztikus áram hét sugárra oszlik. Nem mind a hétre egyszerre, hanem egymás után, sugárról sugárra haladva. Először az erő szabadul fel, amelyről a második rész első fejezetében beszéltünk. Ez a Szent Szellem első sugarának ereje és a fogékonyság, mely ugyanakkor a tanulót képessé teszi az érintésre való reagálásra.

Az értelemben-erkölcsben történő meghatódás, érintés folyamata dönti el a tanulónál, hogy beléphet-e majd C.R.C. sírtemplomába.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,