Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh - A modern Rózsakereszt elemi filozófiája

I. A három képesség, amelyet fel kell éleszteni

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh - A modern Rózsakereszt elemi filozófiája


Az érdeklődő, aki e könyv kézbevételével fogalmat akar alkotni magának a modern Rózsakereszt filozófiájáról, nem elégedhet meg felületes ismerkedéssel. Tudatában kell lennie annak, hogy nehéz tanulmányba kezd, mely teljes figyelmet és mély megfontolást kíván. A Rózsakereszt filozófiája nem az életről elmélkedik, hanem magára a tanuló életére gyakorol hatást: és az olvasónak újra és újra az a benyomása, mintha a Szellemi Iskola közvetlenül őhozzá fordulna.

Ennek a módszernek természetesen kellemetlen oldala is lehet, mert olykor esetleg bosszúságot, sőt haragot is okozhat: mégis, félreismerhetetlen haszna miatt előnyben részesítjük a megszokottabb módszerekkel szemben. Az anyagnak ugyanis az olvasót nyugtalanítania, erősen foglalkoztatnia, sőt támadnia kell és különösen intellektuális érdeklődését kell szinte párbajra hívnia. Aki valódi rózsakeresztes irodalommal kezd foglalkozni, az jól értse meg, hogy a Szellemi Iskola munkatársai nem irodalmi vagy ismeretelméleti tehetségüket akarják fitogtatni, hogy ezzel földi és anyagi érdekeket támogassanak, hanem munkájukat a Szellemi Iskola szolgálatában végzik, még akkor is, ha ez a munka a saját anyagi érdekeikkel gyakran teljesen ellenkezik.

A szerző a szolgálata területéről fordul Önökhöz, létállapotának megfelelően, hogy a nagy, magasztos Világosság-Szerzet nevében bizonyságot tegyen az emberiség előtt.

Ez a Szerzet sok néven ismeretes. Például: a Hierofáns Szellemi Iskola, a Krisztus-Hierofánsok Misztériumiskolája, a Belső Egyház, Melkhisédek Rendje, a Rózsakereszt Szerzete, stb. A tanuló, aki ezzel a könyvvel megismerkedik, nézetünk szerint vegye úgy, mintha ez a Szerzet a következő fejezetekben közvetlenül hozzá fordulna. Ennél az érintkezésnél a szerző személyisége, vagy a Lectorium Rosicrucianum szervezeti felépítése csak hátteret képez.

Ebből az következik, hogy ez a Szerzet, amelyről tanúskodni akarunk, senkinél sem jelentkezik egyesület, szervezet, vagy egyházi intézmény képében. Mi iskoláról beszélünk, és e könyv tanulmányozása közben Önök úgyszólván ennek az iskolának az előudvarában tartózkodnak. Itt azonban különleges iskoláról van szó. Ebben az iskolában az embert nem idomítják intellektuális módszerekkel, nem edzik a biológiai agytudatot, nincs vizsga, és diplomákat sem osztogatnak.

A Rózsakereszt Iskolája három képességhez intéz felhívást, mely az ember titokzatos mikrokozmikus rendszerében nyugszik, mintegy halálos álomban. Az Iskola ezt a három képességet próbálja minden ellenállás ellenére felébreszteni és tevékenységre ösztönözni. Amint ebből a három képességből a tanulónál megnyilvánul valami, kialakul a kívánt tanuló-iskola kapcsolat. Ettől kezdve a tanuló elsőkézből tud, lát és ismer meg mindent, amit az Iskola közöl vele és amivel az Iskola kapcsolatba hozza.

Ha ez a viszony alapvetően megvalósul, akkor a tanuló nagyon is tudatosan felismeri mindannak a hasznát és szükségességét, amit az Iskola tanácsol. Így lesz nyilvánvaló, hogy a Szellemi Iskola nem valami népszerű hitet segít elő, hanem világos, pozitív tudást közvetít: mégpedig nem a tények, dogmák, frázisok, tantételek és feltevések gyűjteménye értelmében, melyekkel az ember keze végeredményben üres marad, hanem ellenállhatatlan és abszolút tudást, megértést és átlátást tesz a tanuló belső birtokává.

Ha a Rózsakereszt Iskolájának és az érdeklődve tanulmányozó tanulónak a viszonya ezen az alapon fejlődik, akkor szó sem lesz tekintélyről vagy ostoba engedelmességről, hanem belső felismerésről, egy út, egy ösvény tudatos követéséről, melyet az ember maga hitelesít belsőleg.

Három szunnyadó képességnek kell tehát a tanuló életében megnyilvánulnia:

az új akarat,

az új bölcsesség és

az új cselekvés képességének.

Az embernek van ugyan akarata, de az egyrészt zabolátlan, másrészt kísérletező vagy spekulatív. Az akaratmegfeszítés eredménye kezdettől fogva bizonytalan, s ha néha mégsem az, akkor az esetleges mellékjelenségekkel vagy a felkeltett ellenállással nem számoltak. Így az embert már csak akaratának kiélése miatt is aggodalom és gond terheli. Az emberi akarat tehát sohasem megszabadító, s ezenkívül a vérhez kötött, ami azt jelenti, hogy teljesen a vérben jelenlévő lehetőségektől és erőktől függ.

Van az emberben bizonyos bölcsesség is. Ez alatt azonban itt intellektuális képesség, értelmi agykapacitás értendő. A tanuló felismeri, hogy az ember ezeknél a képességeknél is teljesen a külső, tehát látható háromdimenziós dolgoktól függ. Nem hiába állapítja meg a Biblia, hogy az emberek bölcsessége bolondság Isten előtt. Abszolút ismeret sohasem válhat az érzékekből élő ember birtokává. Amit bölcsességnek neveznek, az a szemléletnek egy formája, amit az ember érzékszervi észleléssel sajátított el, és amit erősen befolyásolt és megrontott a nevelés és a vér állapota.

Az ember bizonyos tevékenységet is kifejt. Hát nem rendkívül szomorú ennek az eredménye? Sokkal több-e ez vajon, mint a „kenyeret és cirkuszt” igénylése? Az ember tevékenysége egészen a létért folytatott küzdelem jegyében áll, amelyet egy kis szórakozással, meg valami szellemi romantikával fűszerez, jelleme szerint.

Az akarat, bölcsesség és tevékenység háromsága, ahogyan ez a földi természetben kifejlődik, egy lobogó természeti ösztönhöz is kapcsolódik, melyet vágynak neveznek. Ez a vágyhoz vagy természetösztönhöz kötött háromság felelős a biológiai tudat, az én-tudat kifejlődéséért is. E tudat legjellemzőbb tulajdonsága az önérvényesítés.

Az önérvényesítés és a vágy nagyon spekulatív és rendkívül szeszélyes. Ha bizonyos tapasztalatok csalódást okoznak az embernek, akkor az egyik tárgytól a másikhoz kapkod, és szorultságában természeti táncait járja hipotézisekkel és más látszatokkal. Majdnem minden vallásos ösztönnek az önérvényesítés és a vágy a hajtóereje.

Ha a tanuló világosan fel tudná ismerni ezt az állapotot, akkor éreznie kellene egy alapvető megfordulás szükségességét. Meg kellene utálnia jelenlegi állapotát, és ennek következtében meg kellene kísérelnie, hogy vágyait és önérvényesítési törekvését semlegesítse.

Itt felmerül a kérdés, hogyan kellene egy ilyen semlegesítési folyamatnak kifejlődnie. A tanulónak már nem kell akarnia régi életét, fel kell adnia összegyűjtött álbölcsességét, és ki kell magát vonnia a vágy és az önérvényesítés vészes játékából.

Egyesek képesek az alapvető megfordulást könnyűszerrel valóra váltani a vallás, a művészet és a tudomány nagyon tökéletlen valóságának területén. Minden további nélkül fel tudják ismerni a vallási hipotézisek spekulatív természetét, a tudomány reménytelenségét és ördögiségét, s hogy az, amit művészetnek neveznek, nem megszabadító. Sokkal de sokkal nehezebb azonban alapvetően megválni a különböző természeti ösztönöktől, mert az ember a „természetből” és a „természettől” való. A természetösztönök sokkal erősebben köthetik az embert a régi élethez, mint a vallás, a művészet és a tudomány.

A tanulónak itt nem szabad becsapnia önmagát. Olykor erőteljesen harcba száll a környezetében felmerülő akadályokkal, holott sokkal hasznosabb lenne küzdeni mindaz ellen, ami a saját lényén belül fenyegeti. A Rózsakereszt tanulójának ezt nap mint nap szem előtt kell tartania. Vegyük például a társadalmi becsvágyat. A tanuló talán hajlandó lesz annak gyökerébe vágni a „szellemi fejszét”. Továbbá itt van a félelmetes én-rögeszme.

Az alacsonyrendű becsvágyakból és az én-rögeszmékből ered a féltékenység, az emberiség legszörnyűbb gyötrelmeinek egyike. Irigység és féltékenység az a zsoltárokban említett „harag”, mely a Példabeszédek szerint is „olthatatlan tűz”. A féltékenység megszállottság: gyilkos, kibékíthetetlen gyűlöletet vált ki.

Azért mondja a Példabeszédek szerzője, hogy ezzel a természetösztönnel az ember „semmiféle váltságdíjat sem fogad el”. „Nem nyugszik meg, még ha nagyon sok ajándékot adsz is néki”, még akkor sem, ha maga Isten nyújtana is kezet neki, hogy a mennybe vigye. Az ilyen ember csakis áldozata pusztulását kívánja: a féltékenység lángjának el kell égetnie áldozatát. Az eredményt azután „jognak” nevezi.

Az alapvető megfordulásnak ezért minden emberi természetösztönbe mélyen bele kell avatkoznia. A tanulónak a küzdelmet saját maga ellen kell elkezdenie: életre-halálra.

Az alapvető megfordulás az említett három új képesség felébresztésének az alapja.

Először: az új akarat, mely Istenben lobban lángra:

másodszor: az új bölcsesség, mely átvilágítja az isteni tervet:

harmadszor: az új cselekvés, mely hozzájárul az isteni terv megvalósításához.

Ez a három folyamat, amelyet a Szellemi Iskola kezdettől fogva a tanulónál vele együttműködve valósít meg, az új emberré váláshoz, egy újjászületési folyamathoz vezet, aminek az egész modern rózsakeresztes filozófia szenteli magát. A három folyamat sikere a fent említett alapvető megfordulástól és ezen kívül attól a ténytől függ, hogy a tudatban él-e még az ember eredeti szellemi birtokának emléke.

Az ilyen birtok megjelenésében vagy hatásában megszentségtelenített, kifigurázott, sőt veszélyes is lehet, az embert azonban a dolgok rejtett oldalának kikutatására irányuló elfojthatatlan hajlammal ajándékozza meg. Ennek az ősemlékezésnek következtében akarja az ember a miértet, a mi célból-t és a mi által-t megérteni, és kialakul egy dinamikus képessége, hogy később, ha az utat felismerte, számtalan akadályon áttörhessen. A Szellemi Iskola a tanulóban az új akaratot a szellemtörvény segítségével, az új bölcsességet a szellemtörvény filozófiájával, az új cselekvést pedig a szellemtörvény alkalmazásával fejleszti ki. A szellemtörvény az isteni eszme, amelyen a világ és az emberiség alapul. A szellemtörvény filozófiája közvetíti ezt az isteni eszmét a tanulónak: megvilágítja azt értelme számára: megismerteti vele az eredeti hazától való határtalan távolságát: megérteti vele az emberi elfajulást, és megajándékozza a visszaút tiszta látásával.

A szellemtörvény alkalmazása az isteni eszme megvalósítása, a kemény, kérlelhetetlen út visszafelé, a földi természet és ösztöneinek széttörése, és az új ember kifejlesztése.

A szellemtörvényt Istennek is érthetjük, akitől elszakadtunk: a szellemtörvény filozófiáját Krisztusnak, aki végtelen szeretetben kiindul az Atyából, hogy megmentsen bennünket, aki üdvünkre lehajol a bukotthoz és az anyagnak foglyul adja magát: a szellemtörvény alkalmazását a Szent Szellemnek láthatjuk, aki az egész újjászületési folyamatot alkalmazza, kivitelezi és véghez viszi. Az igazi Szellemi Iskolát mindig arról lehet felismerni, hogy ezzel a három folyamattal kapcsolatban sohasem alkudozik.

Az ezeket a dolgokat tudomásul vevő olvasó számára ez a könyv felvilágosító jellegű. Ha azonban később a Szellemi Iskola tanulója akar lenni, akkor világosan fel kell ismernie, hogy az Iskola tisztító, megújító felfelé menetet, folyamatot követel. Az Iskola enélkül nem lenne Szellemi Iskola.

A Rózsakereszt Misztériumiskolája minden érdeklődővel kapcsolatba akar lépni, vele szövetséget kötni abszolút szabad, demokratikus alapon. Amit az Iskola elvár a tanulóitól, az a saját állapota és életmódja is, és semmit sem javasol a tanulónak, amit az nem tudna véghezvinni!

A Szellemi Iskola műhely, amelyben tettek születnek, s ahol e tettek következtében az Iskolából kiinduló három erő feléleszti a tanuló három alvó képességét. A három szent erő és a tanuló kölcsönhatásában pedig a tanuló azt akarja, amit a Szellemi Iskola akar, tudja, amit a Szellemi Iskola tud, és teszi, amit az Iskola tesz, törhetetlen önfegyelemmel és önkéntes engedelmességgel. Akik így felismerik és belsőleg tapasztalják a Rózsakereszt misztériumait, azokat nagy lelkesedés tölti el, hatalmas energia és mély öröm sugárzik belőlük. Nagy alázattal állnak a szellemtörvény felismerhetetlen tüze elé. Felemelt fejjel állnak az univerzális szeretet felfedező világossága előtt, mert megérintette őket a szellemtörvény filozófiája. És mintegy tárt karokkal várják a szent keresztelőt az isteni megújulás élő vizében, amikor a szellemtörvény alkalmazása egész odaadásukat megköveteli és egész figyelmüket lefoglalja.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,