VIII. Az ötödik könyv: Hermész egyik beszéde Tátnak

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 2

1. Ezt a magyarázatot elsősorban az emberek iránti szeretetből és Isten iránti tiszteletteljes odaadásból adom neked, fiam. A legigazibb jámborság az azokra való figyelés, amik valóságos dolgok Őbenne, aki mindezt készítette, és a hálaérzet mindezért, amelyről való tanúskodást soha sem fogom abbahagyni.

2. Ha viszont itt semmi sem igazi és valódi, Atyám, mit kell akkor az embernek tennie, hogy helyesen éljen?

3. Élj Istent szolgáló életet, fiam! Aki valóban jámbor, az fölöttébb szeretni fogja a bölcsességet, mert a bölcsesség szeretete nélkül lehetetlen a legmagasztosabb istenféléshez jutni. Aki belátásra tett szert a mindenség lényegét illetően, és megtanulta megérteni, hogyan lett mindez rendre illesztve, ki tette és kinek a javára, az hálás lesz mindezért Istennek, a Demiurgosznak, a világépítő mesternek, mint a Legfőbb-Jó Atyának, aki őt jótettekkel halmozza el és hűségesen megtartja.

4. És amiképpen hálájáról tanúskodik, istenfélő lesz, s emiatt azt is tudni fogja, hogy hol az igazság és ki az igazság. E belátás miatt pedig istenfélő ráirányulása még fokozódni fog.

5. Mert, fiam, a lélek, ha a testben van is, sohasem fog tudni az ellenkezőjére vetemedni, ha egyszer enyhítette bűnterhét, hogy megragadhassa a valóban jót és igazat.

6. Ha ugyanis a lélek megtanulta ismerni Azt, aki őt alkotta, akkor határtalan szeretet tölti el, elfelejt minden rosszat, és a jótól nem lehet már elválasztani.

7. Fiam, ennek kell a jámborság céljának lennie. Ha visszatérsz ehhez az állapothoz, helyesen élsz és boldogan halsz meg, akkor a lélek tudni fogja, hová irányítsa röptét.

8. Ez az egyetlen út vezet az igazsághoz, fiam, amelyen az előttünk járók is mentek, a jót megkapva.

9. Magasztos ez az út és készen áll, de fáradságos és nehéz a léleknek, amíg még a testben van.

10. Mert a léleknek először maga ellen kell felvennie a harcot, s a nagy elválasztást véghezvinnie, és egyik részének meghagyni a győzelmet maga fölött. Harc keletkezik ugyanis egy rész és két másik rész között, amelyből az első menekülni próbál, mialatt a másik kettő alulról le akarja húzni. Ennek az eredménye küzdelem és nagy erőpróba lesz az egyik rész - mely menekülni akar - és a másik kettő között, amelyek le akarják fogni.

11. Nem mindegy azonban, hogy melyik fél győz. Mert az egyik minden erejével a jóhoz törekszik, a másik kettő pedig a romlottság területén lakik.

12. Az egyik rész a szabadságra vágyik, a másik kettő a rabszolgaságot szereti.

13. Ha a kettő veszített, akkor magukba zárva maradnak, hatástalanul és magányosan, mert az uralkodó magukra hagyja őket. Ha viszont az egyet győzik le, akkor a másik kettő fogolyként viszi el őt. Mindentől megfosztják, és megbünteti őt az élet, amelyet itt él.

14. Nézd fiam, ez vezessen az úton, mely a szabadsághoz visz: fel kell adnod a testet mielőtt meghal, és az életet, mely harcba keveredett, le kell győznöd; ha ebben győztél, akkor térhetsz vissza a magasságba.



* * *

15. Most pedig, fiam, rövid elmés mondásokban foglalom össze az igazi dolgokat; amit mondok, azt megérted, ha emlékszel a korábban hallottakra.

16. Ami valóban van, az mozog; csak a nem létező mozdulatlan.

17. Minden test a változásnak van alávetve; de nem minden test feloszlatható.

18. Nem minden teremtmény halandó; nem minden teremtmény halhatatlan.

19. Ami feloszlatható, az múlandó; a maradandóan változatlan; örök.

20. Ami újra és újra megszületik, az újra és újra el is pusztul; ami azonban egyszer és mindenkorra lett, az sohasem semmisül meg, és nem is lesz semmi más sem.

21. Először Isten van; másodszor a kozmosz; a harmadik az ember.

22. A kozmosz az emberért, az ember pedig Istenért létezik.

23. A léleknek az a része, mely az érzékszervekkel észlel, halandó; amely azonban az értelemnek felel meg, az halhatatlan.

24. Minden megnyilvánított valóság halhatatlan; minden megnyilvánított valóság bizony változó.

25. Nem minden dolgot mozgat lélek; de az egész létet egyetlen lélek mozgatja.

27. Ami szenvedésre fogékony, az tapasztalatokat gyűjt; ami tapasztalatokat gyűjt, az szenved.

28. Ami fájdalomnak van alárendelve, az örömnek is alá van vetve, vagyis halandó teremtmény. Ami az örömöt ismeri, az nem mind ismeri a fájdalmat is, ez a halhatatlan teremtmény.

29. Betegségnek nincs minden test alávetve, de minden test, mely betegségnek van alávetve, a feloszlatásnak is alá van vetve.

30. Az elme Istenben, az értelem az emberben, az értelem az elmében van; az elme nem képes szenvedést érezni.

31. A halandó testben semmi sem igaz. A testetlenben nincsen hazugság.

32. Ami létrejött, az mind változó; ami létrejött, az nem mind múlandó.

33. A Földön nincsen semmi jó; az égben nincsen semmi gonosz.

34. Isten jó; az ember gonosz.

35. A jó szabad akaratából tevékeny; a gonosznak nincsen szabad akarata, amikor tevékeny.

36. Az Istenek jó műveket határoznak el jó célokra.

37. A jó rend magasztos igazságosság; a jó rend a törvény.

38. Az isteni törvény az idő; az emberi törvény a gonoszság.

39. Az idő a világ forgása; az idő az ember megsemmisítője.

40. Ami az égben van, az mind változatlan; ami a földön van, az mind változó.

41. Az égben semmi sem alárendelt, semmi sem függő; a földön semmi sem szabad.

42. Semmi olyan nincsen, amit az ég ne tudna; a földön nincsen ismeret.

43. A földi nem részesül az égiben.

44. Ami az égben van, az mind fölötte áll mocsoknak és szégyennek; ami a földön van, az mind kifogásolható.

45. Az isteni nem halandó; ami halandó, az nem isteni.

46. Amit vetnek, az nem kél ki mindenképpen; ami megszületik, azt mindenképpen vetették.

47. A feloszlatható testnek két időszaka van: a fogantatástól a születésig és a születéstől a halálig. A múlhatatlan test számára az időnek csak kezdete van: a teremtés.

48. A feloszlatható testek gyarapodnak és csökkennek.

49. A feloszlatható anyag az ellentétekben kering: megjelenik és megsemmisül. A múlhatatlan anyag a változást önmagában viszi véghez, vagy azzá válik, ami vele egyenértékű.

50. Az ember születése egy elhalálozás kezdete; meghalása egy születés kezdete.

51. Ami születik, az természetesen meg is hal; ami meghal, az meg is születik.

52. Az igazi dolgok közül sok a testekben található, sok az ötletek világában, és sok az erők világában. A test az ötletek világában is van, de az ötlet és az erő is a testben van.

53. Ami isteni, az nem részesül a múlandóságban, és a halandó nem részesül az isteniben.

54. A halandó nem kerül halhatatlan testbe; a halhatatlan mégis részt vehet a halandóban.

55. Isten megnyilvánuló erői nem felfelé, hanem lefelé irányulnak.

56. Ami a földön történik, annak semmi haszna az egek számára; de a mennyek dolgai a legnagyobb jelentőségűek minden számára, ami a földi élethez tartozik.

57. A menny az a haza, ahol üdvözlik a múlhatatlan testekkel rendelkezőket; a föld a halandó testek lakóhelye.

58. A földi lét nem rendelkezik értelemmel; így az ég az isteni értelem.

59. A magasságok harmóniája képezi az ég alapjait; a föld számára a törvények vannak elrendelve.

60. Az ég az első elem; a föld az utolsó elem.

61. A rendeltetés az isteni rend; a végzet az eleve elrendeltetés szolgája.

62. A véletlen egy vak, rendetlen felbuzdulás, egy erő téveszme-képe, csaló látszat.

63. Mi Isten? A soha el nem térő, változatlanul jó. Mi az ember? A szüntelenül vonakodó gonoszság.

64. Ha észben tartod a fentieket, nem esik majd nehezedre a korábbi részletesebb magyarázataimra való emlékezés, mert ezek a mondások azoknak az összefoglalásai.

65. Kerüld a tömegekkel való kapcsolatot és a vitát; persze nem mintha a kincseidet kellene eltitkolnod előlük, hanem azért, mert a tömeg téged nevetségesnek fog tartani. Mert az egyenlők vonzzák egymást; a nem egyenlők azonban sohasem kedvelik a mást. Amiket mondtam, az rendkívül kevés jóindulatú hallgatót vonz, vagy még azokat sem. Ezeknek a szavaknak ezen kívül az a különös tulajdonságuk is megvan, hogy a gonoszokat még nagyobb gonoszságra ingerlik. Ezért kell vigyázni a tömeggel szemben, mert a mondottak megszabadító erejét és nagyszerűségét nem érti.

66. Hogyan érted ezt, Atyám?

67. A következőképpen fiam; az emberek egész, állati élete túlságosan a gonoszság felé fordul. A gonosszal egyszülötten jön világra, s ezért élvezi azt.

68. Ha aztán ez az állati lény azt hallja, hogy a világ egykor keletkezett, és minden a rendeltetés és végzet parancsára történik, mivel hogy a kiosztott sors (Karma-Nemezis) uralkodik mindenen, akkor ezáltal nem lesz-e sokkal rosszabb? Mert ha ez a lény a mindenséget lenézi, mivel egykor keletkezett, és a gonoszság okait a kiosztott sorsnak tulajdonítja, akkor egyetlen gonosztettől sem fog visszariadni.

69. És ezért kell miattuk óvatosnak lenned, hogy tudatlanságukban, a számukra érthetetlentől való félelmükben kevésbé legyenek gonoszak.