Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 2

XXVI. Egység (II)

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 2


(II)









Fejtegettük, hogy mindazok, akik szellem tekintetében még nem élnek, de mint az ifjú Gnózis élő testének résztvevői erre a célra törekednek, élettelenségük ellenére részesülnek abban a kimondhatatlan kegyelemben, hogy a szellemtől megkaphatják ezt az életet. Állapotuk ellenére ez az élet megérinti őket az Iskolában, mert az Iskola hétszeres élő teste üdvözölhette Pi­man­de­rét a Jupiter-év hetedik havában.

Annak, hogy Ön az Arany Rózsakereszt Iskolájának tanulója, természetesen tudatában van; és az is világos Önnek, hogy tanulósága hogyan viszonyul az Iskolához. Hogy a természetszületéstől a lélekszületéshez vezető első ösvényre rálépett-e már, és eljutott-e egy olyan szintre, ahol legalábbis lélekminőségről lehet szó, azt többé kevésbé szintén tudhatja saját tapasztalata és viselkedése alapján.

Eddig ennek alapján próbáltuk Istent ábrázolni Önnek. Most rá kell térnünk ennek a vázlatnak a részletezésére. A hetedik könyv 30. szakaszában azt mondja Hermész:

Így tehát, Tát, amennyire lehetséges, példát adtam Isten ábrázolására. Ha belsőleg gondosan elmélyülsz ebben, és szíved szemeivel kitartóan szemléled, akkor, hidd el, fiam, megtalálod a mennybe vezető utat. Helyesebben: Isten ábrázata maga vezet majd téged erre az útra. Ha az ember belsőleg erre a képre irányul s ezt az odafordulást egyszer elkezdte, akkor ez őt a hatalmában tartja és magához vonzza, mint mágnes a vasat.

A helyzetet tehát a következőképpen jellemezhetnénk a lehető legegyszerűbben: tudatos tanulósága miatt Ön bizonyos állapotba került, és ebben az állapotban a szellemnek egy vetületét ruházták át Önre. A szellemsugárzások az Élő Testben folyamatosan erősödnek, és megérintik Önt, de nem kényszerítenek. Nem gyűrik le Önt, nem nyűgözik le, hanem csak megnyilatkoznak Önnek.

Ha pedig birtokolja a szív szemeit, ha mikrokozmosza középpontja, a rózsa kinyílt, és kapcsolatba lépett az Ön testi szívével, akkor a mutatott képet Ön észlelheti, meg is nézheti. Ha pedig a képet úgy nézi, vizsgálja, figyeli, ahogyan kell és lehet is nézni, akkor már nem tudja elereszteni, és Ön mágnesesen a szellemhez van kapcsolva - mint mondtuk - elképzelhetetlen következményekkel.

Mindezt most részletesebben meg kell beszélnünk. Először is bolygónkra hívjuk fel figyelmét, amelyből és amelyen mint természetlények mindannyian születtünk. Ez a bolygó többek között egy elektromágneses tér. Ennek a térnek van hét ereje, hét sugara, melyek meghatározzák és szabályozzák a fajtánkat, uralkodnak rajtunk, és teljes mértékben fogva tartanak minket. Ha természetszülte lényként éljük életünket, akkor a hét földsugár teljes mértékben vezet, irányít és meghatároz bennünket. Egész lényünk minden tekintetben ebből magyarázható. Egész énközpontúságunkat és ennek minden tartozékát a hét sugár szüntelenül változó képének a jelenléte okozza. Minden vallásos, okkult és humanista fejlődés nem más, és nem is lehet más, mint a hét földsugár összetételének valami változása, ugyanannak a témának egy változata, ugyanannak a dolognak egy fokozata.

Világos, hogy mindezen a halál sem változtat semmit. Ami a halál után mikrokozmoszunkban a természetszülte lényből megmarad, az csupán a természetes földi élet maradékaiból áll, s ezek változatlanul a földsugaraknak vannak alárendelve, ameddig a tükörszférában léteznek. Erre céloz szövegünk 24. szakaszának vége és a 25. szakasz:

A jónak sem formája, sem alakja nincsen. Önmagával szüntelenül megegyezik, emiatt minden mástól különbözik. Ezért láthatatlan a testetlen a testi ember számára. A változatlan az önmagával egyezés miatt kiválóbb a változónál, és a változó szegényes a változatlanhoz képest.

A hét földsugár teljes mértékben a hetedik kozmikus terület hét kozmokrátorára, azaz a dialektikára, a tökéletlenségre van hangolva.

Semmi sincsen eredet nélkül. Az eredet azonban, mint minden másnak a kiindulópontja, csakis önmagából ered.

Ha tehát kezdetünk a dialektikában, a tökéletlenségben áll - és ami ezen a bolygón született, az tökéletlenségben áll -, akkor a tökéletlenségben született osztódhat, vagyis szaporodhat és csökkenhet ugyan, bizonyos művelésnek alá lehet vetni, de a fejlődés vonala egy esetleges felmenet után visszavonhatatlanul lefelé fordul, mert ami keletkezett, annak meg kell halni.

Igazi növekedésről, abszolút fejlődésről a haláltermészetben szó sem lehet. Növekedés, evolúció, erőről erőre és dicsőségről dicsőségre való továbbhaladás csakis az eredeti Hétszellemmel való egységben létezik. Ezért kell - s ez oly logikus is - állandóan helyet adni az egységnek, visszatérni Isten egységéhez. Aki pedig nem elég erős ahhoz, hogy ehhez az egységhez forduljon, az belepusztul a saját gyengeségébe, és a halál lényével marad összeköttetésben. Aki tehát a halált le akarja győzni, annak vissza kell térnie Isten egységéhez. Mert csakis az egységből alakulhat ki minden egyéb fejlődési folyamat. Önökre egy lenyűgöző és pompás fejlődési menet vár, egy erőről erőre való továbbhaladás. Ha ezt a fejlődési menetet magukévá akarják tenni, akkor az elejénél kell kezdeniük, vissza kell térniük Isten egységéhez.

Minden szám ebből az egységből, ebből az eredetből, ebből a gyökből, minden dolognak ebből a gyökeréből fejlődik ki. A szám a hermétikus ember számára egészen mást jelent, mint a dialektikus ember számára.

Az egyes szám a Szellemmel, az Atyával, az Abszolúttal, a Logosszal, az Eredetivel való egységet ábrázolja. Minden más egység, minden más kezdet a halálhoz vezet.

Ha az ember visszatért az egységhez, az egyetlenhez és oszthatatlanhoz, akkor a kettes szám elé állítják. A kettes szám az egységgel kapcsolatban lévőt új viszonyba hozza az ősanyaggal, a kozmikus gyökérönállósággal. Ezért nevezi a her­métikus Gnózis a kettes számot az anyának.

A hármas szám az egynek, vagyis az abszolútnak és az ősanyagnak, tehát az apának és az anyának a szeretetteljes kapcsolatát, egyesülését tanítja, míg a négyes szám a megfogantatás bőségét teszi nyilvánvalóvá. Ha ugyanis az Atyával kapcsolatos lény a kozmikus ősanyaggal kerül összeköttetésbe, akkor keletkezik valami. Akkor a fogantatás egész bősége megnyilvánul.

Ennek következménye aztán az ötös szám, az új tudat, a merkúrtudat. Ezért hozzák Merkúrt mindig is az ötös számmal kapcsolatba.

A hatos az igazolás, a jogosultság száma. Az új tudatfényerő igazolja a jelölt létállapotát, mely összhangban van a Lo­gosszal.

A hetes szám ezért a megszenteltetés száma, amelyre a nyolcasban a tökéletes mennybemenetel, a megszabadító élethez való áthaladás következik. Ez Szaturnusz ősrégi kapuja, mely mindig is a nyolcas számmal volt kapcsolatban.

Ezután pedig a kilences számban az igazi istenemberi alakulás győzelme ünnepelhető. Így kapcsolódik egymáshoz mind a kilenc szám egy kilencszeres fejlődési menetben.

Így szembesítjük Önöket újra a visszatérés szükségességével, az eredeti egységhez, minden szám gyökeréhez és eredetéhez. Ha az ember be akar lépni a megszabadulás folyamatába, akkor az elején kell kezdenie, hogy visszatérhessen az egységhez, de nem elvont értelemben, hanem nagyon is határozottan. Ön ezeket a dolgokat talán érdekesnek és teljesen érthetőnek találja, felismeri a logikát bennük, de mi haszna belőle, hogy belátja, ha nem lép tovább? Elsősorban ugyanis az a fontos, hogy cselekedjen is! Itt nem elvont fecsegésre van szükség, hanem a határozott tettre.

A világ istenhite, ahogyan azt a dialektikus világ vallja, elvont dolog. A világon, ha jól megnézzük, nincs is olyan sok istentagadó. Az istenhit a dialektikus világban annak a metafizikai érzete vagy ésszel való megállapítása, hogy van egy Lo­gosz. A Pimanderrel való közvetlen szembesülés viszont tény.

Ez az Ön számára az újszülött lehetőségben, az Ifjú Gnózis Élő Testében elsősorban az Élő Test Pimanderével való találkozást jelenti. Magától értetődik, hogy Önnek találkoznia kell saját Pimanderével, de az is világos, hogy pillanatnyilag még nem jutott el odáig. És az Iskola Pimanderével való találkozásnak sincsen sok értelme az Ön jelenlegi állapotában. Egyelőre nem is ez a cél. Ha az ábrázolást, amelyet a hetedik hermétikus könyv készít számunkra, képes a szíve szemeivel nézni, akkor ez a kép maga vezeti el Önt ehhez a célhoz. Szó sincs arról, hogy Önt az erőit messze túlhaladó eseményben hozzák kapcsolatba a Szellem egységével, hiszen Ön ezt a kapcsolatot még nem tudná fenntartani.

Ami viszont az Élő Test teljességének megnyilvánulásában nagyon is lehetséges, az az embernek egy olyan létállapotba hozása és abban való megtartása, hogy egy mágneses érintkezés jöjjön létre, és ez a mágneses vonzás Önt a célhoz vezesse, amint Hermész mondja:

Ha az ember belsőleg erre a képre irányul s ezt az odafordulást egyszer elkezdte, akkor ez őt a hatalmában tartja és magához vonzza, mint mágnes a vasat.

Szóval az Ifjú Gnózis Élő Testéből mágneses vonzás árad, mely nagyon határozottan különbözik a megszokott természet vonzásától. Akiknek ezzel a mágneses erővel szabad kapcsolatot teremteniük, és ezt meg is tudják tenni, azokat ez az új állapot egyszerűen a célhoz vezeti. Az Ifjú Gnózisban ezután a fejlődési folyamatok további nézetétől már nem kell tartaniuk. Ezek harmonikusan fejlődnek az egységből. Az új lehetőségekben, melyek fölöttünk kibontakoztak, elsősorban az a fontos, hogy visszatérjünk az egységhez. Az egész hetedik her­mé­tikus könyvnek ez az értelme.

Már csak azt kell megbeszélnünk, hogyan kell a tanulónak kialakítania a mágneses kapcsolatot. Másodszor: hogyan kell ezt a kapcsolatot fenntartani. Harmadszor: mik a következményei, és milyen következtetéseket kell levonni. Emiatt aztán végül néhány dologban meg kell egyeznünk. Ugyanis, mint mondtuk, a belátást a cselekedetnek kell követnie. Az utat, melyet oly részletesen megbeszéltünk, együtt és egymásért be is kell járnunk, és így együtt, gnosztikus csoportként le kell győznünk a halált. Ez az első eredmények egyike. Ha képesek vagyunk kialakítani a mágneses kapcsolatot az egyesítő, életadó Szellemmel, akkor ez lesz a halál határozott legyőzése. Most, az élő jelenben ezt a feladatot abszolút jó véghez lehet vinni.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,