Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 2

XLI. A teljes egyensúly helyreállítása

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 2


Az Egyiptomi ős-Gnózis filozófiáját megszabadító értelemben csakis az újjászületett lélekállapottal lehet megközelíteni és megérteni. Olvasóink figyelmét már értekezésünk legelején felhívtuk erre, amikor foglalkozni kezdtünk Hermész Trisz­me­gisz­tosz műveivel. A valódi igazságkeresők, akikben új lélekerők növekednek, ezt bizonyára észrevették, és örömüket lelték ebben.

Ellenben két kérdés mégis felmerülhet, melyekre érdemes kitérni: Természetrendünk - melyről kijelentettük: a szent Földhöz tartozik - vajon Lucifer teremtménye, vagy a Elo­hi­mok alkotta szükségrend? Továbbá: Minket, természetszülte emberi lényeket vajon Lucifer teremtett-e, vagy pedig az Elo­hi­mok szükségrend-alkotásai vagyunk?

Válaszunk a következőképpen hangzik. Életterületünk a tökéletes Föld része, és az is marad, tehát a többi földréteggel együtt az úgynevezett Elohimoknak, azaz Isten fiainak az alkotása a Logosz terve alapján. Emiatt a mi életterületünk is tökéletesnek mondható.

A legendák arról adnak hírt, hogy Lucifer ezt a tervet megzavarta, s emiatt sok embert nem lehetett kiszabadítani a dialektikából, a természet ikererőinek játékából. Ennek számos következménye van, beleértve különböző zavaros folyamatok kifejlődését ebben a rétegben, a mi életterületünkön.

A mikrokozmoszt - közepén a lélekkel - az Elohimok teremtették, a személyiséget viszont a természet szülte, és teljesen a természetből való. Ennél a személyiségnél minden lehetséges. Ahogyan szintén megbeszéltük, csupán a szívét támadja meg már a születés előtt a rózsa, a lélek, és megkíséreli a szívet megnyitni és önmagára, a lélekre hangolni. Ha az ember a lélekkel együttműködő szívét helyezi élete központjába, akkor beszélhetünk valóban szükségrendi testről.

Vessünk egy pillantást Luciferre, akit sátánnak is neveznek. Ennek fogalma mindig a hőséggel és a tűzzel van kapcsolatban. Az egész dialektikus világmindenségben óriási tűzvész dúl. Gondoljanak itt a Napra, és a csillagokban, valamint más égitesteken és az egész mindenségben végbemenő robbanásokra, melyek csillagászati távcsövekkel is megfigyelhetők. A mi rétegünk tartalmaz tehát egy hatalmas tüzet, melyet az Egyetemes Tan Sátánnak nevez.

Sátán tehát kozmikus szempontból nem bukott angyal vagy arkangyal, aki az istentervnek ellene szegül. A mindenség törvényes rendje abszolút sértetlen, amiről már a régi rózsakeresztesek szellemi hagyatéka is bizonyságot tesz: Dei Gloria Intacta - Isten dicsősége, alkotása és minden teremtménye érinthetetlen.

A hőség, a hatalmas tűz, azaz a Sátán mellett egyazon mindenségben és ugyanabban a rétegben jelen van a hideg is. Korunk kutatói megerősítik, hogy a kimondhatatlanul nagy hőség mellett megtalálható a mélységes fagy is. A tűz eleme mindig a középponttól eltörekvő, míg a hideg a központot keresi, vagyis befelé húzó hatású. A tűz készteti a mindenséget tágulásra, az erős hideg pedig a zsugorodásra. A hideg megkövesít, kristályosodást okoz.

Látják-e már ezeket az ikererőket életterületünkön? A hőség, a központtól eltörekvő, a felbontó, összetörő, a robbantó; a hideg befelé tör, töményít és megkristályosít. Ha ez a két erő nincsen egyensúlyban, akkor fájdalom, nyomorúság, kín, zaklatottság és rettenetes zavar az eredmény. Épp ez a helyzet esetünkben a természetadta embernél. Bennünk még nincs egyensúlyban a meleg és a hideg, a középpontot kereső és az eltörekvő. Minden nehézségünk és bosszúságunk erre vezethető vissza.

Egyesek olykor előre tudják, hogy cselekedetükkel óriási asztrális tüzet gyújtanak. (Lucifert az Egyetemes Tan mindig az asztrális tűzzel hozza kapcsolatba.) Észjárásával az ember fellobbantja ezt a tűzvészt, a robbantó, központból menekülő erőt, amire viszont a reakció egy rettenetes fájdalom. Ilyenkor azt mondja az illető, hogy a fájdalomtól összeszorul a szíve. Ez a hideg. Ezt a hideget ne szó szerint, hanem átvitt értelemben vegyék. A hideg mindig az, ami görcsöt okoz, ami kristályosít.

Aki aztán megtanul uralkodni a tűzön, a robbanékonyságon, aki ennek nem engedi át magát, annak ezáltal a keze ügyébe, a hatalmába kerül az ellenerő, a hideg is. A központot keresőnek és a központtól távolodónak, a melegnek és a hidegnek az összeegyeztetése, a természet ikererőinek a kiegyensúlyozása az igazi összhangot, az eszményi anyagcserét, a transzfigurációt vonja maga után. Ha Ön úgy él, ahogyan az előzőkben megbeszéltük, akkor megszünteti Lucifer klasszikus vétkét. Ez a gnosztikus mágia titka.

Az olvasó figyelmét végül ismét Hermész kilencedik könyvére irányítjuk. Láttuk, hogyan nyilvánul meg egy hiteles szellemi iskola élő testként, összhangban a nagy kozmikus törvényekkel, a központot kereső és az attól eltörekvő erőket teljes egyensúlyban tartván. Ha egy gnosztikus közösség ehhez igazodik, akkor soha sem kell attól tartania, hogy egy ilyen eleven testület kudarcot vall, meghal vagy lerombolják. Az előttünk haladó Szerzetek élő testei szintén megvannak ma is teljes szépségükben és dicsőségükben. Ezért közli szövegünk 10. szakasza mind a csoport testére, mind pedig az emberre vonatkozóan:

A mennyei lények teste megtartja az egyetlen rendet, amellyel őket az Atya kezdetben megajándékozta, és ez a rend felbonthatatlanul megmarad mindegyikőjüknek a tökéletességhez való visszatérésével.

Az egyensúly miatt az anyagcsere teljesen szabályos, és a csoporttest örökké fiatal marad.

Életterületünkön folyamatosan akadnak olyan közösségek és rendek, melyek jól kezdődnek ugyan, egy adott időpontban azonban a megkristályosodás összes jele megmutatkozik, ennek elkerülhetetlen következményeivel, a bomlás, a megdermedés, az összeroppanás, másrészt a szétesés, azaz robbanás jelenségeivel. Pusztulásuk oka mindig az, hogy egyszer csak nem tartják be az isteni rend törvényeit, ami miatt a lényeget nem tudják megtartani. Ha az isteni rend alapvető törvényeihez igazodtak volna, akkor a lényegből semmi sem veszett volna el.

A Gnózisban vállalt munkánál sohasem merül fel a sikertelenség kérdése, ugyanis ha a belső törvényeket betartják, akkor az ilyen munka nem vallhat kudarcot. Amikor az ifjú Gnózis egy szükséges lépés, feladat vagy megbízás előtt áll, akkor nem azt firtatja, hogy a dolog hogyan ölt majd alakot az anyagban, hanem a megmásíthatatlan határozat lesz érvényes: El kell végezni, tehát lássunk hozzá! Emiatt pedig sikerülni fog.

Ezt illetően azt is meg kell említenünk, hogy az ifjú Gnózis Iskolája, mint az előttünk haladó Szerzetek utóda és követője, nem tér el sem jobbra, sem balra, hanem mindig is a mű gnosztikus szabályaihoz igazodik. Ennek az arany szabálynak az alkalmazása egyszerű, de szigorúan betartandó. Az Iskola szigorát megtapasztaló tanuló tehát ne higgye, hogy a szeretet teljes hiányával egy törvénycikk szerint járunk el valami külső szabály és dogma alapján. Ellenkezőleg, itt az Iskola életében és művében a nagy szeretet biztosításáról van szó. Ha - mint csoport - a Gnózis arany szabályaihoz igazodunk, akkor teljesen kizárt, hogy bármilyen ellenfél a műnek kárt okozzon.

Sem a csoport tagjaként, sem egyénként nem eshet semmi bajuk, ha a lélek újjászületésének az ösvényére térnek, és emellett állhatatosan kitartanak. Aki ugyanis a lélek ösvényén jár, az uralkodik a tűzön és a fagyon, egyensúlyban tartja dialektikus földrétegünk erőpárját. Lucifer, az ördög, a Sátán hiába kísért, a legcsekélyebb mértékben sem képes ártani a jelöltnek, aki az ösvény bejárásának diadalát teljes győzelemmel ünnepelheti.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,