Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 3

I. A tizedik könyv: a jó egyedül Istenben van, sehol másutt

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 3


1. Hermész: A jó, Aszklépiosz, kizárólag Istenben van, helyesebben: Isten a jó mindörökké. Ezért van az, hogy a jó szükségképpen minden mozgás és alakulás alapja és lényege: semmi sem létezik nélküle! A jót egy állandó megnyilvánító erő veszi körül teljes egyensúlyban, ami az egész bőség, a mindenség forrása, minden dolog eredete. Amikor ugyanis a mindent betöltőt jónak nevezem, akkor az abszolút és örök jóról beszélek.

2. Ez kizárólag Isten tulajdonsága. Semmi sem nevezhető meg, ami hiányozna neki, így semmilyen birtokvágy nem ronthatja meg; semmi sincsen, amit elveszíthetne, és aminek vesztesége fájdalmat okozhatna neki, mert a szenvedés és fájdalom a gonosznak a része.

Semmi sem erősebb nála, hogy hadakozhatna ellene, és épp­oly kevéssé felel meg az ő lényének, hogy bármi is szégyent hozhatna rá. Semmi sem múlja felül őt szépségben, hogy szerelemre lobbanthatná. Semmi sem képes megtagadni neki az engedelmességet, hogy ezzel megharagíthatná. Semmi sem bölcsebb nála, hogy irigységet kelthetne benne.

3. Mivel tehát a mindenséglényben ezen kedélyhullámok egyike sem található, őbenne csakis a jó van. Ahogyan pedig a többi tulajdonságok sem fordulhatnak elő egy ilyen lényben, éppoly kevéssé található a jó a többi teremtményben.

4. Mert a többi tulajdonság mind előfordul minden lényben, mind a kicsikben, mind a nagyokban, mindegyikben a saját fajtája szerint, és magában a világban is, minden megnyilvánult élet legnagyobbjában és leghatalmasabbjában, mert minden alkotás tele van szenvedéllyel (pátosszal, amelybe a szenvedéssel együtt minden kedélyhullám beleértendő), mivel a keletkeztetés maga is szenvedés. Ahol szenvedés (pátosz) van, ott a jó biztosan nincsen. Ahol a jó van, ott biztos, hogy semmilyen szenvedés nincsen. Mert ahol a nappal, ott az éj nincsen, és ahol az éj van, ott a nappal nincsen. Ezért a jó nem lakozhat a teremtettben, kizárólag a teremtetlenben.

Mivel azonban minden dolog anyaga részesül a teremtetlenben, a jóban is részesül. Ebben az értelemben a világ jó - amennyiben mindenfélét keletkeztet, jó. Minden más tekintetben azonban nem jó, mert a szenvedésnek van alávetve, változó, és olyan teremtmények anyja, amelyek a szenvedésnek vannak alávetve.

5. Az emberek jóságszabványokat állítanak fel, miközben mindent a gonoszhoz hasonlítanak. A nem túl rossz itt, úgymond, lesz a jó, amit jónak mondanak, csak a rosszban rendhagyó. A jó itt tehát sohasem lehet a gonosz piszkától mentes. A jót itt gonosz ragadja meg, s máris elmúlt jónak lenni. Így romlik meg minden jóság, s lesz belőle nagy gonoszság. Tehát a jó egyedül Istenben van, sőt az Isten maga a jó.

6. Az emberek, Aszklépiosz, a jót csak névlegesen birtokolják, sehol sem valóság. Persze lehetetlenség is, mert a jónak nincsen helye anyagtestben, amely bajokba és fáradalmakba gabalyodott, és amelyet minden oldalról fájdalmak, vágyak, ösztönök, tévedések és az érzékszervek képzetei vesznek körül.

7. A legrosszabb azonban, Aszklépiosz, hogy az emberek mindazt, amit fent említettem, amihez a dolgok hajtják őket, a legmagasságosabb jónak hiszik, ahelyett, hogy rendkívül gonosznak tartanák. A has (plexus szolárisz, napfonat) vágyösztöne bujtogat minden gonoszságra, és ez az a tévedés, mely minket itt távol tart a jótól.

8. Ezért hálát adok Istennek mindazért, amit a jó ismeretéből megnyilvánított a tudatomnak, arról a jóról, mely a világban nem található. Mert a világ bőven tele van gonosszal, ahogyan Isten tele van a jó bőségével, vagy a jó Isten gazdagságával.

9. Az isteni bentlény körül ragyog a szépség, mely Isten lényében bizony legtisztább és legfolttalanabb formájában lakozik. Merészeljük kimondani Aszklépiosz: Isten lénye, ha egyáltalán lehet erről beszélni, maga a szép és a jó.

10. Akik a világban vannak, azokban a szép és a jó nem található. A szemmel látható dolgok mind látszatalakok, szinte árnyképek. Ami viszont túlér az érzékszerveken, az közeledik leginkább a szép és a jó lényegéhez.

Ahogyan pedig a szem nem képes Istent meglátni, úgy nem láthatja a szépet és a jót sem. Mert ez a kettő Isten tökéletes része, csakis az ő tulajdonsága, lényétől elválaszthatatlan, és a legmagasságosabb szeretet kifejezése, mely Istentől és Istenre nézve van.

11. Ha meg tudod érteni Istent, akkor megérted a szépet és jót is az ő legmagasabb sugárragyogásukban, mely teljesen Istentől kapja világosságát. Mivel a szépség összehasonlíthatatlan és a jóság utánozhatatlan, magával Istennel egyenlő. Amilyen mértékben Istent érted, úgy érted a szépet és a jót is. Ezeket nem lehet más lényekre átruházni, mert Istentől elválaszthatatlanok.

12. Ha Istent próbálod megtalálni, akkor a szépet is keresed. Mert csak egy út vezet vissza oda: egy Istent szolgáló cselekvési élet a Gnózis kezét fogva.

13. Ezért merészelik a Gnózisnak híján lévők, az istenfélelem ösvényén nem járók az embert szépnek és jónak nevezni. Jónak azt, aki jót álmában sem látott, aki a gonosz mindenféle formájának markában szorong, a gonoszt jónak véli és magához veszi, be nem telvén vele, félvén, hogy elveszik tőle, teljes erőből küzdvén érte, hogy ne csak megtarthassa, hanem szaporítsa is.

14. Ez a helyzet, Aszklépiosz, az emberi jóval és az emberi széppel. Nem menekülhetünk előle, nem is gyűlölhetjük, mert az a nagy probléma, hogy szükségünk van rá, és nélküle nem élhetünk.


Következő fejezet


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,