Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 4

V. Eredj, és többé ne vétkezzél!

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 4


Reméljük, világossá vált, hogy az a tudat, mely az embert az állat fölé emelné és Isten igaz gyermekévé tenné, nem a természetszülte tudat tágításában keresendő. A természetszülte tudat nem más, mint érzékelő tudat, érzőtudat, az egész érzékszervi állapot egyetlen érzékszervvé való összefoglalása. Ilyen érzékszerve valamilyen formában minden élőlénynek, minden állatnak van, még az olyannak is, amelynek még igen kevés szerve alakult ki. Ezért egy ilyen érzékszerv birtoklása, még ha az egy értelmi szerkezettel van is kapcsolatban, az embert még nem emeli az állat fölé.

Aki az ezoterikus tudományokat legalább érintőlegesen tanulmányozta, az tudja, hogy az érzékelő szerkezet központja a glandula pinealisban, a tobozmirigyben található. Ez egy rendkívül furcsa, fölöttébb csodás szerv. Közvetlenül a fejtető alatt található, és olyan sugártérrel rendelkezik, amelyet akár a tobozmirigy aurájának is nevezhetünk. Ez a sugártér - ha szabad így fogalmaznunk - néhány deciméterrel a fej fölé is kimagasodik. Ez a nagyon erős sugártér tehát a fej körül és különösen a fej tetején található.

Sugártérről beszélünk, mert világít, valójában azonban csodásan delejes, vonzó, jellegét tekintve pedig hétszeres. Hét színt, hét fényárnyalatot különböztethetünk meg benne jól kivehetően. Ha ezt az érzékelőteret megérinti valami (és ez szüntelenül, percről percre megtörténik), akkor a tobozmirigy sugárterében a színek és sugarak váltakozását figyelhetjük meg. Ez a tobozmirigy-agyrész ugyanis páratlan érzékszerv, az emberállat legfontosabb érzékelő antennája. Erre aztán az egész főszentély reagál, mindahány szervével.

Ráadásul az az erő, amely megérinti a tobozmirigyet - a világosság - azonnal leárad a szívhez is. Ami a tobozmirigy sugárterét megérinti, az a másodperc töredéke alatt eljut a szívszentélyhez. A szívszentélynek is megvan a maga sugártere - gondoljanak csak a sternumra. A szívnek is hét nézete, hét ürege van. A tobozmirigy-sugártér megérintésére többnyire mind a hét agyüreg azonnal, közvetlenül reagál. Az agyüregeket tükrökhöz hasonlíthatnánk, amelyek felfogják a benyomásokat, és azonmód levetítik őket a hét szívüregbe. A szív gyertyatartója tehát nyomban azoknak a benyomásoknak megfelelően sugárzik, amelyek a tobozmirigyet érték. A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy minden, ami csak az érzékelő tudatba besugárzik, az a kígyótüzet és az egész idegrendszert is megérinti. Jegyezzük meg tehát: mihelyt a tobozmirigy sugárterét benyomás éri, a főszentély hét tükre felfogja azt, és a szívbe vetíti. Ezek az erők ugyanakkor a főszentélyen keresztül átsugárzódnak a kígyótűz-rendszerbe, s azon keresztül az egész idegrendszerbe.

Ami tehát egy bizonyos pillanatban bejut a főszentélyünkbe, az gyakorlatilag ugyanabban a pillanatban megjelenik az ujjunk hegyében is. Testrendszerünk úgy van felépítve, hogy az a sugárzás, amely a tobozmirigy-agyrészt éri, abban a pillanatban elhatol testünk minden egyes részébe. Ez persze megmagyarázza a leromlás, a betegség és a halál okát is. Hiszen ha az embernek csak egyetlen pozitív érzékelő tudata van, azaz ha csak a természetszülte tudat hat a főszentélyben, és a lényeges tudatközpont mindössze egy automata, akkor a folyamatok és hatásaik a kedélyállapotot érintetlenül hagyják.

Képzeljék csak maguk elé, hogy nem képesek ellenőrizni, mi hatol be ebben a pillanatban a főszentélyükbe. Nincs hatalmuk afölött, hogy mi árad szét ezzel egyidejűleg az idegrendszerükben. Pedig ez időnként a legnagyobb feszültségeket okozza az emberben. Mit kezdjenek ezzel a feszültséggel? Mi történik Önökkel? Ha erre nem következik megfelelő reagálás, ha nem tudják, hogyan távolítsák el rendszerükből a feszültség okát, akkor a test hamarosan leromlik, és jelentkeznek a testi panaszok.

A tobozmirigytéren át szakadatlanul nagyszámú benyomás árad a szívbe és az idegrendszerhez. Ha erre nem következik helyes válasz, ha ezt nem követi a központi idegrendszer és a központi tudat teremtő erejű tette, akkor az oly sok feszültségnek alávetett rendszer hamar elhasználódik. Ezért öregszünk, és egy adott pillanatban emiatt nem bírjuk tovább. Közismert, hogy a haláltermészetben ennek mi a vége.

Ezen a tudáson alapszik az az ősrégi gyógymód, amelyet már Lao-ce idejében is alkalmaztak Kínában. Ez a nálunk is jól ismert mágneses gyógymódra épül, amelyet a modern Szellemi Iskola teljesen elutasít. Ezt a gyógymódot a tanulókra nézve veszélyesebbnek tartjuk a nyugati gyógymódoknál, mert közvetlenül a rendszerre hat, és ezen kívül olykor még hipnózissal is együtt jár.

Ez a régi kínai módszer néhány éve Európába, mára pedig Magyarországra is eljutott, és sok orvos alkalmazza, a nyugati terápiás módszerek hiányosságait pótló gyógyászati eljárások utáni kétségbeesett kutatásban. A hivatalosan elismert orvostudomány, valamint a homeopátia és a természetgyógyászat ugyanis együttesen is elégtelennek bizonyult a testi nyomorúságok áradatának feltartóztatásában. A folyóiratok és a kortárs irodalom olvasása során az sem kerülheti el a figyelmüket, hogy hányan keresik elkeseredetten a megoldást, mennyien szeretnének embertársaiknak segíteni. Érthető emberi és emberbaráti cselekedet, hogy segíteni próbálnak. Az Iskolának azonban ügyelnie kell arra, hogy e keresés és kísérletezés mellett azért a tanulóság gyakorlati átélésének lehetősége is nyitva maradjon, hiszen ezért lettek az ifjú Gnózis tanulói. Ha tehát az útjuk során olyan tényezők jelennek meg, amelyek az Önök fejlődését hátráltatják, akkor nekünk mint az Iskola vezetőinek kötelességünk azt mondani, hogy „testvérem, ez nem lesz jó, ezt ne tegye”.

Ha arra az álláspontra helyezkednek, hogy szabadok akarnak maradni, és azt csinálnak amit akarnak, akkor ez az Önök dolga; de a felelősség is Önökre hárul, és akkor az Iskolának Önökkel mint tanulókkal meg kell szakítania a kapcsolatot. Ez logikus. Az Iskolának megvan a maga terve, módszere és útja. Tanulóit felvilágosítja és tájékoztatja az ösvényről, valamint az új életről és az ahhoz vezető módszerről. Ha valaki ezt a módszert nem akarja, szíve joga, de tanulóságának így a legcsekélyebb értelme sincs.

Az ifjú gnosztikus Szellemi Iskola kezdettől fogva, 1924. óta erre az álláspontra helyezkedett, és emiatt sok, kitűnő lehetőségekkel bíró embert kellett elutasítania. Ha ugyanis nyugodtan néznénk, hogy a tanulók mágnesezőkkel, tenyérjósokkal és sarlatánokkal kezeltetik magukat, akkor mindenféle negatív erő ténykedhetne szabadon az Iskolában, károsítva vagy akár lehetetlenné is téve a művet.

Az mind szép és jó, hogy az ember megpróbál társai hasznára lenni, de ennek elfogadható úton-módon kell történnie. Svéd­országban nemrégiben egy új módszert próbáltak ki állatok ezrein. Egy sem él már közülük - gyakorlatilag kiirtották őket, mert az emberen akartak segíteni a protonsugarakkal, amelyek az atom melléktermékei. Úgy vélték, hogy ha ezeket nagy erővel átsugározzák az ember testén, ettől az - úgymond - máris megszabadul minden nyavalyájától. Hogy azonban ezek helyébe mi kerül, azt nem mondják meg, s többnyire csak később derül ki.

A Szellemi Iskolában vigyáznunk kell, hogy a különböző mesterséges eszközök, szerek és kísérletek közepette megmaradjon a tanulóság gyakorlati megélésének lehetősége. Az Iskola belső csoportja azon fáradozik, hogy minden hozzánk csatlakozó tanuló útját jó véghez vigye. Ezért kölcsönösen segítenünk kell egymást, és együtt kell működnünk.

Az úgynevezett akupunktúrát is fenyegető, komoly veszélynek tartjuk. Ez a művelet abból áll, hogy arany tűt szúrnak különböző ideggócokba, nevezetesen az idegrendszer azon részeibe, ahol fájdalmak és más tünetek lépnek fel. Mint említettük, az idegfájdalmak közvetlen kapcsolatba hozhatók a tobozmirigy erőterével, mert minden benyomás, amit a tobozmirigy felfog, az idegrendszeren keresztül jut el a test minden részébe. Gondoljanak bele: ennek következtében valamelyik szervük esetleg fájni kezd és érzékennyé válik, azaz megbetegszik, mert a sugárzások okozta feszültségeket nem dolgozzák fel azonnal a kellő módon. Így aztán fejfájásra panaszkodnak, sajog a karjuk vagy a lábuk stb. - aztán valaki fog egy hosszú arany tűt, ujjai közé szorítja, és beledöfi a fájó testrészbe. Az ilyen kezelést végző orvos így a saját mágneses fluidumát közvetlenül a testbe vezeti. A legtöbb ember erre úgy reagál, mintha áramütés érte volna. A mágneses közeget egy ilyen vezetővel, mint amilyen a tű, sokkal erősebben és közvetlenebbül lehet a másik testébe átvezetni, mint a nyugati módon, kézzel végzett delejezéssel. A mágneses tűvel az orvos a saját bioenergiáját vezeti bele az Önök testébe és ezzel az életébe, az ő személyes magnetizmusát, mely szüntelenül sugárzik az ujja hegyéből. Életfolyamatuk tehát már nem az Önöké, hiszen az orvos azt az ő saját létállapotával megbénítja.

Testi fájdalmuk ezen felül bizony rendkívül hasznos is lehet a magasabb tudat elérésének folyamatában. Egy hiteles szellemi iskolában ezért a személyes tényezőket amennyire csak lehet, mellőzik. Mert például ha az egyik ember mágneses ereje bekerül a másik ember idegrendszerébe, az sok esetben és sok tekintetben nemcsak a befogadó, hanem az adományozó számára is rendkívül veszélyes lehet. Az ókínai gyógyászatban ezt keserű tapasztalatok alapján úgyszintén belátták. Ezért aztán az orvos már nem saját kezűleg cselekedett, hanem magánál hordott egy olyan képet az emberi testről, amelyen valamennyi ideggóc fel volt tüntetve, és amelyen egy szűzleánynak - akit akár ápolónőnek is nevezhetnénk - megmutatta azokat a pontokat, ahová szúrnia kell. Vagyis gyakorlatilag a lány vitte át a páciensre az orvos gondolati irányulását. Eközben érthető módon gyakorta hipnotikus kapcsolat is létrejött. Mindezzel csak azt akarjuk közölni, hogy az akupunktúrás kezelés, amelyet sokan - leginkább a hölgyek - népszerűsítenek, összeegyeztethetetlen a Szellemi Iskola tanulóságával. A mágneses gyógykezelés úgyszintén. Őrizkedünk minden olyan módszertől, amelynek következtében a tanuló új tudatra ébredésének folyamata kárt szenvedhetne.

Reméljük, ez a közbevetett rövid magyarázat annyiban hasznukra vált, hogy érthetővé tette, mennyire időszerű és figyelemre méltó a téma.

Vegyük úgy, hogy az olvasó régóta foglalkozik azzal, hogy természetszülte tudatával transzmutálja, azaz megszabadító értelemben teljesen átváltoztassa kedélyállapotát. Ebben az esetben érzékeivel, különösen a tobozmirigyével mágneses kapcsolatot teremtett a tobozmirigy és a szívszentély között. Tegyük fel, hogy ebben a nagyon személyes belső harcban valóban sikeres volt, és emelkedett lelkiállapotba került, úgyhogy a megszabadító lélekélet kezd megjelenni a szívében. Akkor a szívszentélyben teljesen új lélekminőség fejlődik ki; egy egészen más kedélyállapot kezd megnyilvánulni. Ha ez megtörténik, akkor magától értetődik, hogy érzékelő mágnesén, a tobozmirigyen keresztül az új állapotnak megfelelő sugárerőt vonzza magához: főszentélye fölött más tűz, más lángjáték észlelhető, és szívszentélyével egy új erő kapcsolódik össze. Az ennek az új létállapotnak megfelelő sugárerő mindig szellemlényegű, szellemi minőségű, hiszen a Hétszellem fejedelmi erejéről van szó. Maguk elé tudják ezt képzelni?

Az éntudat - mint említettük - a küzdelmet a szívszentélyben kezdi el. Ön minden akadály ellenére keresztülviszi a szándékát. Szívszentélye és kedélyállapota megváltozik, s ezzel egyidejűleg a tobozmirigy-agyrész megnyílik a Hétszellem számára.

A Rózsakereszt Krisztián alkímiai menyegzője című könyvben tárgyaltuk, hogy a magasabb rendű élet jelöltjei csigalépcsőn mennek fel a főszentélybe, hogy ott megláthassák a királyt és a királynőt valamint a kíséretükhöz tartozó hatvan szüzet. A tobozmirigy-agyrésznek ugyanis hatvan nézete létezik, vagy más szavakkal ennek a lótuszvirágnak hatvan szirma van. Amikor aztán ott megünnepelték a találkozást, a menet levonul a szívszentélyhez. Nos, az alkímiai menyegző negyedik napjának említett részlete pontosan azt írja le, amit mi is meg szeretnénk magyarázni.

Ha felveszi a kedélyállapota elleni küzdelmet, és sikerrel is jár ebben, akkor ez azonnal megváltoztatja a tobozmirigy hatáskö­rét, és a szellem hét sugara leereszkedik. Mihelyt pedig a Hétszellemnek ez az ereje összeköttetésbe kerül a szív megtisztított gyertyatartójával, a szívszentélyben új tudatállapot fejlődik ki. A szív abban a pillanatban érzelmi szervből tudati szervvé változik. Ezért mondja a Hegyibeszéd, hogy boldogok a tisztaszívűek, mert ők Istent meglátják. Találkozni fognak a szellemmel, és tudatára ébrednek a szellemnek.

Ekkor kijelenthetjük:

A lelkület, ó Tát, magából Isten lényéből való
.

És milyen?

Tökéletesen ismeri önmagát.

Ettől a pillanattól kezdve a lelkület többé nem különböztethető meg Isten lényétől, sőt ellenkezőleg, egy azzal, mint a fény a Nappal. Igen, ez a lelkület az ember számára Istenné vált.

Ezért sok emberről elmondható, hogy igazán Isten: emberi állapotuk nagyon hasonló az isteni állapothoz - mondja Hermész a tizenharmadik könyv első szakaszaiban.

E tények alapján dolgozik a Rózsaudvar gyógyszolgálata, melynek gyógyító és üdvözítő ereje minden valóban valló tanuló számára nyitva áll. Azaz minden olyan tanuló számára, aki kedélyállapotát az említett módon tényleg megtámadja.

Az emberben csak akkor keletkezik valóban új tudat, ha a szellem bemegy hozzá. Ez egy leírhatatlan, kimondhatatlan állapot. Minden úgynevezett tudatállapot, ami csak ismeretes a haláltermészetben, semmi hozzá képest, afféle gyertyaláng csak a Nap lenyűgöző fényességéhez viszonyítva.

Az Iskola élő testébe belépett a szellem. Az élő test, ez a klasszikus égi hajó az Egyetemes Gnosztikus Lánc része, és mindazt, amit az Egyetemes Lánc képvisel, mindazt, amit csak birtokol, azt az ifjú Gnózis rendelkezésére bocsátják.

Az Egyetemes Lánc - mint tudják - a hatalmas, istenivé vált emberi lények csoportja, mely az ifjú Gnózison keresztül megérinti a Földet és az egyelőre a haláltermészetben tengődő embereket. A nagy üdvtitok az ifjú Gnózison keresztül találkozik a haláltermészetben élő emberiséggel. Ezért tehát azok, akik az ifjú Szellemi Iskolához közelednek, a szó szoros értelmében nagyon közel vannak az istenséghez.

Egy hatalmas sugártér, az egyetemes Gnózis lelkületéből eredő óriási sugárbőség érint meg bennünket, és áll a rendelkezésünkre. Hasonlíthatunk-e bármilyen erőt, bármilyen segítséget ehhez? Ahogy a csoport egyre inkább tudatára ébred ennek, azáltal, hogy belép a folyamatba, annál gyorsabban és tökéletesebben válik orvosolhatóvá minden olyan betegség, amely nem a földi életút végével kapcsolatos. A Rózsaudvar gyakorlata ennek számos bizonyítékával szolgál.

A helyzet azonban még ennél is sokkal jobb lehet, ha a csoport az egyetlen helyes módon működik együtt velünk. Nem tartják-e hát tragikusnak, hogy az ember mindenféle helytelen módon keresi a segítséget, holott a segítség már itt van, csak éppen elutasítják, olykor nagyon is megszégyenítő módon?

Ne gondolják, hogy az Iskolában magukat jól érző orvos testvéreinket félre akarjuk állítani. Ellenkezőleg! Általános orvosi kötelezettségeik mellett a jövő nagyszerű és pompás munkájában rendkívül fontos helyet kell elfoglalniuk. Most azonban arról beszélünk, hogy a leromlott és megmételyezett emberiség számára ma az igazi gyógyulás a szellem által válik lehetővé.

A második világháború után sokan fáradoztak azon, hogy a Szent Szellemmel együttműködjenek. Sokat kísérleteztek is, aminek viszont a tükörszférából jövő befolyás lett a következménye. Most pedig, hogy ez a vihar valamelyest elcsitult, s az emberiség közel áll a kétségbeeséshez; most, mikor a világon mindenfelé egyre több kábítószert fogyasztanak, hogy elfeledtessék a feszültséget, a félelmet és a szorongást, amely a világ fölötti erősen radioaktív tér hatására keletkezik, ebben a káoszban és hamuszürke nyomorúságban azt kell kijelentenünk, hogy a leromlott és fertőzött emberiség számára lehetővé vált a szellem által történő valódi gyógyulás. Legalábbis akkor, ha az emberiség azt az egyetlen mondatban összefoglalható feltételt betölti, amely szerint: „eredj, és többé ne vétkezzél.”


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,