Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 4

VI. A szentelő Szellem

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 4


Hermész Triszmegisztosz oly nagyszerű tizenharmadik könyvének 3. szakasza azt mondja:



A jó démon ezért az isteneket halhatatlan embereknek, az embereket pedig halandó isteneknek mondotta.




Előző fejtegetéseinkben részleteztük, hogy az ember központi tudata a szívszentélyben található, s hogy a szívszentélynek ez a tudata szüntelen, szoros kapcsolatban áll a medenceszentéllyel, vagyis a tudatalattival, valamint a természetszülte tudattal, azaz éntudattal, melynek székhelye a főszentély.

Ez a három együttműködő központ többnyire nem nyugalmi állapotban van, hanem ellenkezőleg, a legtöbb embernél a tudat szakadatlanul működik, s ez különösen a központi tudat, a szív nyugtalanságában jut kifejezésre. Mindannyian ismerjük a szív mozgalmas játékát, a nyugtalanságot, a meghasonlást, a félelmet, rettegést és aggodalmat, mely a szívben létrejöhet, figyelmünket folyamatosan leköti, és egész idegrendszerünket óriási feszültségnek teszi ki. Ha ez a szüntelen küzdelem tényleg megváltoztathatatlan kedélyállapotként jelentkezne, akkor az illető abban az állapotban találná magát, amit a Szentírás a szív megkeményítésének nevez. Ez az állapot a legtöbb esetben gyógyíthatatlan: az illető elveszett.

Be kell látnunk azonban, hogy a gyakran oly heves és fájdalmas, folyamatos kedélyhullámzás mindig a még el nem ért célra utal. Ameddig az ember nem ért célhoz, addig kedélyállapota az állandó megbolygatottság állapotában marad. Ezért mondja Hermész:



A lelkület az emberi lelkek jótevője, átalakítja és képezi őket, hogy jobbak legyenek.




Az embernek még a fajtest mai, megkristályosodott állapotában is megvan a rendeltetése, s amíg ezt be nem tölti, addig szüntelen kedélyhullámzás lesz az osztályrésze.

Mi ez a rendeltetés?

Nos, az emberi nem, a mi fajtánk egy halandó isten! Azaz az ember a szellem uralmára hivatott, hiszen így lett megszerkesztve. Ám mindaddig, amíg a szellem nem került benne trónra, addig a szív fókusza nyugtalan, a kedély nincs egyensúlyban. Isten népének nyugalma csak akkor jön el Isten gyermekére, ha Isten, a szellem, valóban megnyilatkozhat ebben a gyermekben. Isten a végtelen, tökéletes szellem. Ha azonban ez a szellem az emberben még nem képes megnyilatkozni, noha ott lakik benne, akkor az ember még nem ember igazán. Tovább sodródik életútján, és bármi megtörténhet még vele: tévedhet, eltévedhet, megkristályosodhat, sőt teljesen meg is kövesedhet, annak minden következményével, a betegséggel és halállal.

A betegség és a halál - ezt nyomatékosan kijelentjük - kizárólag az életcél elvétésének a következménye, valamint mindazon eseményeké, amelyek ebben az életállapotban bekövetkezhetnek.

Korábban már kifejtettük, hogy a kedélyt és hatásait az idegéter gyújtja meg és tüzeli, és ebben a vele összhangban levő többi lélekközeg segíti.

Az idegéter nem más, mint a testrendszerben sugárzó asztrális tűz, amelyet a lenyűgöző erejű tobozmirigy vesz fel és lélegzik be. Amit belélegzett, az e szerv segítségével és minőségének megfelelően sugárzódik szét a személyiség minden részébe. A tobozmirigy, a glandula pinealis és ennek rendszere az emberi szervezet legfontosabb része. Már a születéskor a fajnak, a családnak és az illető mikrokozmikus múltjának megfelelő állapotban van.

A tobozmirigynek is van sugártere. Ebben az összefüggésben beszélünk a tobozmirigy aurájáról. Ennek az aurának az átmérője kb. fél méter. E sugártér és ennek minősége alapján (amelyet tehát az aura magja is meghatároz) kerül az idegéter bizonyos állapotba. Ami a tobozmirigy-aura fajtájának és minőségének nem felel meg, az nem kerül be a rendszerbe, a tobozmirigy azt nem képes belélegezni. A Paracelsus által arheusznak nevezett jelenlegi ideg-éter minősége határozza meg többek között az Ön egészségi állapotát, esetleges erejét vagy gyengeségét, netalán betegeskedését vagy erre való hajlamát, valamint kedélyállapota minőségét és annak hullámzását.

Az ember megszabadulásának szempontjából ez igen pompás és jó, s a lelkület ezért - tanúsítja Hermész - a lélek jótevője, hiszen ameddig az Ön arheusza bizonyos színvonal alatt van, a gondjai nem csökkennek. Amíg nem oldotta meg életének nagy rejtélyét, addig nehézségekkel kell küszködnie. Kedélyállapotát ezért mindaddig hajszolni fogják, míg ki nem puhatolja szenvedése valamennyi okát, és gyökerestül ki nem tépi őket.

A tobozmirigy-központnak a szellem érintkezési pontjának, beereszkedése kapujának és lakóhelyének kell lennie - erre teremtették. Rózsakereszt Krisztián egész alkímiai menyegzője erre irányul. Önnek tehát, kedélyállapota által sürgetve feltétel nélküli önátadásban fel kell áldoznia önmagát. Ebből a kálváriából, ebből az áldozati menetből aztán új kedélyállapot keletkezik, aminek következtében a szellem, azaz maga Isten érinti meg Önt, és áramlik be az arheuszába.

Amikor pedig a szellem az első érintésekor kapcsolatba kerül az Ön személyiségével, akkor ez a szellem a Szent Szellem, azaz a gyógyító szellem, maga az isteni orvos. (A magyar „szent” szó a latin „szana” = „egész-ség” szóból származik. - a fordító megjegyzése.) Amikor az újszülött lélekállapot először felsír, válaszul megérint bennünket a szellem, és a tobozmirigyet s annak auráját, valamint az arheuszt (az idegétert) bizonyos állapotban találja. Az ember ekkor heves kínokat, erős fájdalmat és óriási feszültséget érez. Mint valami emésztő tűz, úgy ég át tisztítótüzével tagjainkon a Szentelő Szellem. S aki ezt a tüzet elfogadja, és tudja, hogyan kell kihatásait hasznosítania, az a Szentelő Szellem után a Vigasztalóval találkozik, ami a Szellem érintése egy magasabb szinten. Mielőtt azonban a Vigasztaló jelentkezne Önben, az Ön rendszerét előbb meg kell tisztítani. Ezért jön a Vigasztaló nagy kegyelme előtt először a Szentelő Szellem.

Így már talán belátjuk, hogy a nyugtatók és a különböző ideggyógyászati eljárások nem jelentenek valódi megoldást testi bajainkra. Egy gnosztikus tanulónak reménytelen ostobaság volna hinni bennük. Bizonyos anyagokkal, például kábítószerekkel persze nyugalmat lehet kényszeríteni az idegrendszerre, vagyis az arheusz tényleg befolyásolható saját természete ellenében. Belátható azonban, hogy ezzel a módszerrel a nehézségeket egyszerűen csak más területre szorítják. A feszültségeket a fényruha más rétegére helyezik át, például a vérre, vagy a mirigyekre, esetleg a kígyótűzre; vagy, ami a legrosszabb, a főszentély hét tükrére, a „hét súlyra”, a hét agyüregre vagy agyüregbe.

Ha az idegrendszert így nyugtatják meg, akkor megtörténhet, hogy a szív is megnyugszik, és fellélegeznek. Ezt a fellélegzést senki sem sajnálja Önöktől. De ez nagyon is hamis nyugalom, amely időről időre tanújelét adja annak, hogy a hét tükröt, a hét gyertyatartót egy időre „elvették a helyéről”, ahogyan azt a Jelenések könyve mondja. Mert a tobozmirigyközpontba beáradó erőket a hét tükör, a hét agyüreg vetíti bele az Ön rendszerébe. És elképzelhető, hogy ez a hét tükör egy időre beszünteti a tevékenységét, azaz elhomályosul, és nem képes tükrözni. Az ilyen pillanatokban szokták ezt a végeredményben hamis nyugalmat érezni, mert a gyertyatartókat elmozdították a helyükről.

De vegyük úgy, hogy nem ez a helyzet, a Szentelő Szellem nem távozott a rendszerből, hanem hatásos maradhatott. Akkor ez a Szent, gyógyító Szellem tisztítótüzével végzett munkáját más módon folytatja az Ön rendszerében. Nehézségei megmaradnak, vagy - ahogy az gyakran előfordul - még súlyosbodnak is. Aki azonban vidáman és megértően, az új lélekállapotból kiindulva elfogadja az oly szükséges szenvedést, a tisztulás égető tüzét, az a lehető legrövidebb időn belül fölöttébb biztató módon megmenekül a gyötrelmektől.

Hogy aztán egy-egy olyan orvos, aki maga is benne van ebben a folyamatban, tud a táplálkozásra és egyéb testi szokásokra vonatkozó tanácsot adni, valamint hogy egyes orvosok képesek rendbe hozni a szolgálatot felmondó szerveket, annak csak örülhetünk. Ezért természetesen hálásak vagyunk, hogy bel- és külföldön orvosok is fordulnak az Iskolához, mert az Iskola által járt út őket is idevonzza.

Most azonban az a kötelességünk, hogy megmutassuk Önöknek azt az utat, amelyen mint tanulók a Szent Szellem segítő erejét felszabadíthatják magukban. Erre a segítségre mindenki rá van utalva, enélkül semmik vagyunk, semmit sem tehetünk, és a szenvedés velünk marad. Hát nem volna szomorú, ha a Szentelő Szellem ott dolgozna bennünk, a szellem kardja belénk hatolna - ami, Istennek hála, sokaknál már meg is történt vagy hamarosan meg fog történni -, mi pedig félelmeinktől és aggodalmainktól űzötten ellenállnánk ennek a folyamatnak?

Az arheuszba csak akkor költözhet nyugalom és ezáltal a harmonikus kedélyállapot csak akkor ölthet alakot valakiben, ha a Szentelő Szellem őt valóban megszentelte, illetve ha ez a kegyteljes munka már folyamatban van.

Kedélyállapotát tehát, ha mégoly kényelmetlen és nehéz is, tekintse az emberi lélek jótevőjének. Hiszen a jó démon, azaz az alkotó eredeti természet egésze, ahogyan az a valódi emberlélekben megnyilatkozik, arra törekszik, hogy mindenkit halhatatlan, transzfigurált, azaz átalakult emberré, ember-istenné tegyen.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,