Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 4

XIII. A két halhatatlan képesség

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 4


Az ige tehát Isten lelkülete és képe, a test az eszme képe, az eszme pedig a léleké.



Hermész tizenharmadik könyvében és különösen a fenti kijelentésben rejlik a transzfiguráció kulcsa. A transzfigurációt a jelöltnek a gnosztikus misztériumokban önmagának kell elvégeznie, a két halhatatlan képesség, a lelkület és az ige segítségével.

Ezt a két isteni képességet több-kevesebb részletességgel megtárgyaltuk már, és az utat is megmutattuk, amelyen feléleszthetjük és szabaddá tehetjük őket. E két képesség nélkül ugyanis egyetlen lény sem járhatja be a tényleges megszabadulás ösvényét. Hogy mit értünk e két képességen, azt úgy láthatjuk át a legjobban, ha a vizsgálódást a mikrokozmosszal kezdjük.

A mindenütt jelenlévő, mindent betöltő Logosz hatalmas eszmeképzése önmagát vetíti abba, amit mi térnek nevezünk. A tér, mondják a rózsakeresztesek, nem üres: „nincs üres tér”. A tér ősanyaggal van tele. S mihelyt Isten a teremtménnyel, az emberrel kapcsolatos tervét, eszméjét belesugározza ebbe a térbe, létrejön a mikrokozmosz.

Úgy képzelhetik el ezt, mint az ősanyag összpontosulását, az atomok összetömörülését. A mikrokozmosz kezdetben a még megtestesületlen monád, az ősanyagnak egy mágneses elv alapján képződött besűrűsödése. Az ilyen fénylő elvet a rózsakeresztesek a múltban szikrának, istenszikrának is nevezték. A tulajdonképpeni szikra a monád valódi magja, amelyből egyfajta sugárzás ered. Ez a magsugárzás hétszeres örvényt okoz, hétszeres mágneses teret kelt. A sugárzás körül kialakuló mágneses tér pedig ezzel a magsugárzással, mint magától értetődő természetes középponttal egy mikrokozmikus alkotási teret, megnyilvánulási térséget képez. Ebben a térben kell aztán a nagy önmegvalósító folyamatnak végbemennie.

A mikrokozmosznak ebben a megnyilvánulási terében bizonyos pillanatban egy jelenség, forma, test fejlődik ki. Ez a jelenség - Hermész szavaival élve - az ábrázolat, a szobrászmunka, a mikrokozmoszt lelkesítő magsugárzás kifejezése. A magsugárzás természete révén megegyezik a Logosz eszméjével. Ezért mondja a 26. szakasz, hogy „a test az eszme képe”. Az eszme a lélek által nyilvánul meg, a lélek a lelkület avagy magelv által, a mag pedig az istenség képe. A 27. szakaszban pedig azt mondja Hermész:



Az anyag legfinomabb eleme tehát a levegő vagy ősanyag,

az ősanyag legfinomabb tényezője a lélek,

a lélek legfinomabbja a lelkület,

a lelkület legfinomabbja pedig Isten.




Az ősmúltban tehát az ember még tökéletes értelemben önmagát megnyilvánító lény volt. A monád magsugárzása által a monád alkotási térségében nyilvánult meg, mint egy tiszta elképzelés, mint az istenség világos eszméje, mint egy rendkívül pompás személyiség. S ez a személyiség hatalmas képességekkel volt felruházva, amelyeket szabadon használva végezhette feladatát a mindenségben.

Tudjuk azonban, hogy ezeknek a lényeknek egy része bekerült abba a folyamatba, amelyet bukásként emlegetünk, s amelyről a továbbiakban még részletesen beszélni fogunk. Ennek egyik következményeként azonban a testek, az isteni eszme ábrái megkristályosodtak. A testek besűrűsödtek, és egy adott pillanatban emiatt zavar keletkezett a monád és magsugárzása, illetve az egyre tömörebb testek kapcsolatában. Ezért aztán a magsugárzás végül már képtelen volt kellő mennyiségű energiával ellátni a testeket. Ekkor jelent meg először az a másik folyamat, amelyet halálnak nevezünk. A kilökődött, megkristályosodott formákat egyre újabb jelenségekkel pótolták. A magsugárzás ugyanis folytatta tevékenységét, s a mikrokozmoszban állandóan új és új alak jelent meg. Ezért mondják a mítoszok, hogy az ember kezdetben kétnemű lény volt, hermafrodita, férfi és nő egyben.

Ugye megértik, hogy ez az állapot nem maradhatott tartós. Az olyan emberi vetület, amely folyamatosan fajtájával ellentétesen működik, végül rendkívüli feszültséget, összeütközést okoz, amelyet ebben az esetben a monád magsugárzása nem volt képes tartósan sem kibírni, sem fenntartani. Ennek pedig az lett a következménye, hogy ez a sugárzás nem tudott többé a személyiségben kifejezésre jutni. A személyiség - amely akkoriban sokkal hosszabb ideig élt, mint ma - csaknem kizárólag asztrális-éteri fajtájú volt. Amikor aztán tovább éleződött a helyzet a monád magsugárzása és az egyre töményebbé váló személyiség között, akkor alakult ki az, amit a nemek szétválásának nevezünk, vagyis a személyiség nemi egyesüléssel történő fenntartása. Ekkor kezdett kialakulni a születés jelensége és fordultak visszájára a dolgok: az eltestetlenült, kiürült mikrokozmoszokat ekkortól próbálják egy új személyiség megszületésével helyreállítani, úgy, hogy azok a természetbe születvén, ha csak lehetséges, visszaállítsák az ősrégi folyamatot, és megszüntessék a halált.

Beláthatjuk tehát, hogy egy személyiség születése ugyanakkor egy mikrokozmosszal való összekapcsolódást is jelent. A személyiség és a mikrokozmosz kapcsolatának pedig az a célja, hogy helyreállítsa az eredeti állapotot, újra megnyilvánuláshoz juttassa az eredeti, halhatatlan embert, mégpedig a mikrokozmikus, azaz monádikus magsugárzás eszméje alapján.

Az, hogy Ön ennek az Iskolának a tanulója, arra szolgál, hogy ennek a célnak a megvalósításán együttműködjön, hogy segítsen az Ön mikrokozmikus világában az eredeti Gnózist helyreállítani. A modern Szellemi Iskola ennek az egyetlen munkának a szolgálatában áll. Szó sincs arról, hogy az Iskola arra irányulna, hogy az Ön mai, természetszülte személyiségét megnemesítse, vagy természetszülte lényét megjavítsa, istenivé tegye. Az olvasó is tudja, hány buta és primitív módszer foglalkozik erre irányuló haszontalan kísérletekkel. Ön azonban kizárólag azért tanulója ennek a Szellemi Iskolának, hogy jelenlegi személyiségét, amely ugyanakkor az Ön tudata is, az Ön monádjával együttműködve ennek a nagy újrateremtő műnek, ennek a hatalmas transzfigurációs folyamatnak rendelje alá.

Ha ezt Ön nem akarja, akkor tanulóságának a legcsekélyebb értelme sincs, s az csak fáradalmakat okoz.

Ha viszont valóban véghez akarja vinni ezt az újjáalkotási folyamatot, ha egész lényével, egész szívével erre törekszik, akkor - mint mondtuk - két óriási képesség áll a rendelkezésére: a lelkület és az ige. S mindkettőt tetszés szerint felszabadíthatja és alkalmazhatja.

Egyes emberek esetében - figyelembe véve az irányulásukat, gondolkodásmódjukat és viselkedésüket - gyakran elcsodálkozhatunk, hogy ugyan miért csatlakoztak az Iskolához.

Azokban az időkben, amikor a Rózsakereszt Szerzete leginkább csak rejtve dolgozhatott, az újoncot mindig is őszinte vágyakozása és azon szilárd elhatározása alapján vették fel, hogy be akar lépni a transzfiguráció pompás folyamatába. Az új tag emiatt valóban egész lényét bevetve szentelte magát ennek a folyamatnak.

Mit gondoljunk azonban modern korunkban az olyan tanulókról, akik mondják, ígérik és elhatározzák ugyan, hogy belépnek a folyamatba, ezt azonban mégsem teszik meg? Nos, ez legalábbis fölöttébb értelmetlen és helytelen cselekedet. Az Élő Test szempontjából pedig, amelybe az ilyen ember behatolt, nagyon tisztességtelen is. Az ilyen esetek azt bizonyítják, hogy mai fajtestünk igencsak lesüllyedt és megkristályosodott, valamint hogy az illetők gondolkodása mennyire eltorzult. Ez a rendkívül szomorú tény nem azt bizonyítja-e, hogy az ilyen embereken gyakorlatilag már nem lehet segíteni?

A modern Szellemi Iskola az Egyetemes Lánc megbízása alapján tárta szélesre kapuit. Bárki beléphet bizonyos feltételek mellett. Ha aztán valaki teljesen szabadon és önként belépett, s a feltételeket annak rendje s módja szerint elfogadta, akkor egy őszinte, normális, tisztességes embertől elvárható, hogy elhatározásához hűen ígéretét be is tartsa. Ha kiderül, hogy ezt nem teszi, akkor ebből arra lehet következtetni, hogy nagyon mélyre süllyedt.

Azt mondják Önnek: létezik két hatalmas képesség, amely az Ön tanulóságát jelöltséggé teheti, s a jelöltséget a győzelemhez vezetheti. Ez a két képesség nem adomány, nem kell őket az Ön rendszerébe bevezetni, hiszen már az Ön monádikus rendszeréhez tartoznak. De Önnek magának kell felszabadítania őket. Akkor ezek Önt ellenállhatatlan erővel elvezetik a végcélig.

Ez a két halhatatlan képesség a monád magjában, a mikrokozmosz magjában található. Ez először is az, amit a János-evangélium bevezetője az igének nevez. Ez az isteni eszme, mely a Logoszból az örökkévalóságba sugárzik. Másodszor pedig az ezzel összhangban álló magsugárzásról van szó.

A szív elcsendesítése által, azzal hogy abban minden viszályt beszüntet, és mélységes békét teremt benne, megnyitja szívszentélyét a lelkület, azaz a monád mag-fényének harmonikus sugárzása számára. Ha valóban ez a magsugárzás lelkesít és lát el bennünket lélekkel, az számos nagyszerű következménnyel jár. S ha ezek megjelennek, akkor beszélhetünk igazi tanulóságról. Akkor lesz igazán és valóban bensőséges kapcsolat a lelkület és a személyiség között. Akkor vannak lerakva a helyreállítás, a transzfiguráció alapjai.

Ehhez csatlakozik aztán a második képesség: az ige, a beszéd. A gégecsakra ekkor új módon és egyre nagyobb erővel hat az Ön rendszerében, és a garatüreg érzékelőközpontja összegyűjti az új fényerőt, amelyet majd a hang segítségével kell alkalmaznia.

Tekintsék át ezt a hatalmas csodát: aki az alapvető képességet, az új lelkiállapotot valóban tökéletesen szabaddá teszi magában, és ily módon egész szívét a Gnózisra bízza, majd ebből az állapotból kiindulva él, annak egy új, nagyszerű alkotóképesség áll rendelkezésére: a beszéd vagy ige, amelynek segítségével minden, a rendszerében uralkodó erőt alkalmazhat, vagy ha káros, akkor semlegesíthet és kiűzhet.

Ezt a két képességet mindegyikünk megkapta. Ha Ön hajlandó elállni a szív viszályaitól, ha hajlandó bemenni Betlehem mélységes békességébe, ha hajlandó megszüntetni a hang anarchiáját, és hangját a helyes módon akarja használni, azaz túljut az állati ordításon, akkor az Ön számára az igazi, alkalmazott tanulóságban megnyílik az új menny-föld.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,