Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 4

XVI. Az Ige, mely kezdetben volt

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Az egyiptomi ős-Gnózis 4


Megállapítottuk, hogy a tapasztalatból és tisztulásból eredő tudás az embert abba a helyzetbe hozza, hogy abszolút értelemben rendelkezésére állhat két halhatatlan képesség: a lelkület és a beszéd, illetve ige. Hermész pedig ehhez még azt is hozzáfűzi a tizenharmadik könyv 41. szakaszában:



Ilyen értelemben minden élőlény halhatatlan. Leginkább azonban az ember, aki képes befogadni Istent, és képes egyesülni vele. Mert az Istenség csak ezzel az élőlénnyel érintkezik - éjszaka az álmokkal, nappal különféle jelekkel jósol neki jövendőt: a madarak röptével, zsigerekből, a levegővel, a tölgyfa által, s így az ember megismerheti a múltat, a jelent és a jövendőt.



Isten mindenütt jelenvaló. Ő az erő és a hatás is. És egyáltalán nem nehéz őt megérteni.

Elképzelhető, hogy furcsának találják a hermetikus tan fönt idézett szavait; de próbáljuk meg értelmezni őket. Először is foglaljuk össze röviden, amit eddig megállapítottunk.

Az Istenből fakadó monád-folyamatnak három fő nézete van. Először is a szellem-beereszkedés, azaz istenfáradozás; másodszor a lelkület - ez a monádikus mag, amely a szellemmel összekapcsolódva sugárzást áraszt; ez a sugárzás pedig aztán harmadsorban lelkesíti, lélekkel látja el a négyszeres személyiség szívszentélyét.

Ha ez a lelkesülés - abban a természetszülte emberben, aki teljesen megnyitotta magát az újjászületési folyamatnak - valósággá vált, akkor ez a jelölt újra rendelkezni fog egy teljes mértékben halhatatlan, isteni erővel.

A testi ember természetszülte alakjában csupán elvileg Isten kép-mása, csak ilyen szempontból ábrája az isteni eszmének. A dialektikában való tévelygés, a sok összeütközés mindahány következménye és a Szent Grál keresésének elhúzódása ugyanis nagy károkat okozott a természetszülte alakban. A lelkület lélek-belépése által azonban ez az ember megkapta a szükséges erőt ahhoz, hogy újra tökéletesen Isten gyermekévé válhasson és az is maradjon: újra teljes mértékben az eszme ábrázolata legyen. A monádikus folyamat ebben a pillanatban áll alapvetően helyre. Ennek következtében aztán kifejlődik a transzfiguráció, a nagy átalakulás is. Mindent, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szükségrendi testünk alapján újra létrehozzuk az eredeti alakot, mégpedig a szellem és a lélek, vagyis a Rózsakereszt Krisztián alkímiai menyegzőjében szereplő király és királyné vezetésével. De azt is belátják majd, hogy ez a hatalmas folyamat semmiképpen sem lehet önműködő. Mindenkinek, akit csak belevonnak ebbe a folyamatba, nagyon is érdekeltnek kell lennie, rendkívül értelmesen és személyesen együtt kell működnie a folyamattal. Ezt az ösvényt önmaguknak kell lépésről lépésre kikutatniuk. Ha az alapvető lehetőség a lelkület lélekbelépése folytán egy bizonyos pillanatban adottá vált, akkor egy másik halhatatlan képesség is kifejlődik, az, amelyet - mint említettük - Hermész beszédnek vagy igének nevez. Ennek segítségével jön aztán létre az, amit a Szentírás az Istennel való rejtett kapcsolatnak nevez.

A magsugárzás ugyanis, amely - mint tudjuk - össze van kapcsolódva a szellemmel, a legkülönbözőbb módokon nyilvánul meg a jelölt testi lényében, aminek következtében egy meghatározott pillanatban egyáltalán nem lesz nehéz Istent megérteni.

A múltban talán úgy véltük, hogy a Szentírásban említett rejtett kapcsolat Istennel valamiféle szent életre tett misztikus célzás. Ez a vélemény azonban helytelen.

Minden magasabb ismeret, elmélyült belátás és olyan irányulás, amely a jelöltet kivezetheti a dialektika káprázataiból és szolgai lakásából, az mind e második képesség által jön létre.

Mindaz, amit a múltban jó értelemben vett valódi beavatásnak neveztek, az e második halhatatlan képesség, az élő, alkotó ige segítségével nyilvánult meg. A valóban megszabadító ösvény kezdete így ugyancsak abban az igében rejlik, mely „kezdetben volt”. Ezzel a bevezetővel, ezzel a ténnyel a János-evangélium a legjelentősebb evangéliumnak bizonyul; nem véletlenül kedvelték annyira minden idők gnosztikus szerzetei. Már a bevezetője alapján is bebizonyosodik, hogy a legkiemelkedőbb hermetikus evangélium.

Amikor a magsugárzás betört a szívbe, és az egész lényt betöltötte, valamint ha a testi ember már valamelyest ráhangolódott erre a hatalmas sugárzásra, és hallgatni kezdett a szívébe beáramló Gnózisra, akkor a magsugárzás egy adott pillanatban bejuthat a főszentélybe is. Ebben a folyamatban az egész csak­rarendszer, különösen pedig a fej három csakrája játssza a közvetítő szerepét. A tobozmirigy-csakra lesz a monádikus kun­da­lini bejárati csakra-kapuja, és ez a kundalini eszközli ki a Hétszellem beereszkedését.

A homlokcsakra a homlokcsont mögötti nyílt térségben összpontosul, ahonnan a természetszülte ént ki kell űzni, és ahol az új lelket kell mint uralkodó tényezőt újra trónra emelni. Ha ön erős énnel rendelkezik, ez megállapítható a homlok világosságából; különös fény, sajátos tűz árad onnan, s ez a tűz a szemekben is tükröződik.

Nos, ebben a tervezett folyamatban az énnek háttérbe kell szorulnia, el kell tűnnie. Valójában az a helyzet, hogy az új gnosz­tikus tudatossá válás folyamatában az én a csakra­rend­sze­ren keresztül egyszerűen lefelé siklik, mígnem a plexus sac­ra­lison át teljesen eltűnik a rendszerből.

Mihelyt ez megtörténik, az újszülött lélek azonnal helyet foglal a kezdettől fogva neki szánt, neki járó trónon. Ettől a pillanattól kezdve többé már nem a természetszülte én, hanem az új lélek az életet vezető tudati tényező.

Ahogy már említettük, a fej három csakrája alkotja a közvetítőt a második halhatatlan képesség számára:

a tobozmirigyközpont a monádikus kundalini csakra-kapuja, s ez a kundalini teljesíti be a Hétszellem beereszkedését;

a híres homlokcsakra az a hely, ahonnan a természetszülte ént kell elűzni, és ahol az új lelket kell ismét uralkodó tényezővé tenni, újra trónra emelni;

a harmadik pedig a gégecsakra, amelynek segítségével felszabadul a magasabb, megszabadító, alkotó képesség; az a képesség, mely a jelölt számára lehetővé teszi, hogy a halhatatlanság második elemét is hatékonyan működő tényezővé tegye életében.

Az első halhatatlan képességet, a szívét a Grál-lovag pajzsának is nevezhetjük; a második halhatatlan képességet, az igét pedig a Szent Grál kardjának.

A szellem, avagy - ahogy az Alkímiai menyegző nevezi - a vőlegény vagy király belépését a tobozmirigyközpontba úgy írhatjuk le, mint egy pozitív erőáramot. A lélek (avagy a menyasszony illetve a királynő) fogalma, amely belép a homlokközpontba, viszont egy negatív töltésű erőáramot jelöl. Ez a két áramlat - a tobozmirigyközponté és a homlokközponté - a garatüreg felső részében egy gyújtópontot, szikrát, világosságot hoz létre, s ezáltal hatásos alkotóképességet is. Ez a képesség teszi lehetővé a jelölt számára a mélypontról való megszabadulást, ennek segítségével emelkedhet ki a dialektika határvidékéről.

Mindannyian tapasztalták már, vagy éppen e tapasztalat megszerzésének időszakában vannak, hogy a dialektika az a végső határvidék, amelynek korlátait nem képesek átlépni. A dialektikában ugyanis minden az ellenkezőjére fordul. Egy dologgal foglalkoznak, s hirtelen másikkal találják szemben magukat. Más módon próbálkoznak, s bizonyos pillanatban újra az ellenség, az ellentermészet állja el az útjukat. Ezért nem tudnak kikecmeregni a dialektikából, nem bírnak vele, ez a határ, ahonnan nincs tovább.

Nos, a második képesség kiszabadíthatja Önöket innen, s felemelheti a megszabadító életbe. Ez a Szent Grál csodás kardja. A legenda burkából kihámozva, értelmére ráébredve hatásos tényezővé vált az életükben.

Ezt a kardot mindenki megkapja, aki - annak érdekében hogy beléphessen a transzfigurációba - helyreállítja a kapcsolatot a monád és a testember között. E fegyver hatását és lehetőségeit Hermész a következőképpen írja körül:



Mert az Istenség csak azzal az élőlénnyel - vagyis emberrel - egyesül és érintkezik, amely e fegyvert birtokolja - éjszaka az álmokkal, nappal különféle jelekkel jósol neki jövendőt: a madarak röptével, zsigerekből, a levegővel, a tölgyfa által, s így az ember megismerheti a múltat, a jelent és a jövőt.



Ezt a kijelentést persze alaposabban is szemügyre kell vennünk, magyarázat nélkül ugyanis kétségtelenül tévedéseknek esnénk áldozatul. Hermész szavait - mint a múltban ez sokszor bebizonyosodott - egyáltalán nem értették meg. Mert - valljuk be - nagyon is médiuminak, negatív-okkultnak hangzanak. A félreértett szavak aztán számos tollat is mozgásba lendítettek, és sokakat arra késztettek, hogy a hermetizmust átkozott pogányságnak tekintsék a Szentírás azon figyelmeztetéseire utalva, hogy például az ember ne figyeljen a madarak rikácsolására, s ne foglalkozzon varázslással meg hasonló dolgokkal.

Nem arról van azonban szó, hogy Hermész a figyelmet ilyesmire akarná terelni. Itt a komoly tanulónak szánt rejtett utasításokról van szó, amelyek nem valók világi embereknek. Sorra megmagyarázzuk majd, hogy mit ért Hermész álmok, jelek, jövendölések, madarak, zsigerek illetve tölgyek alatt.

Többször elmondtuk már, hogy a fő- és a szívszentély átváltozásaira vonatkozó folyamatok szoros kapcsolatban állnak az asztrális légkör áramlataival, sugárzásaival és fejleményeivel. Ha az ösvényt járják, és keresik a monáddal való kapcsolatot, akkor a tiszta asztrális légkör eljön Önökhöz, hogy összeköttetésbe lépjen Önökkel. Egy meghatározott pillanatban aztán egész testüket áthatja. A tiszta asztrális anyag és a tiszta éterek, az úgynevezett szent eledelek összekapcsolódnak Önökkel.

Ha visszagondolnak az előbbiekben ecsetelt háromszoros folyamatra a tobozmirigy-központban, a homlokközpontban, valamint a garatüregben, ahol a másik kettő, a pozitív és a negatív találkozik, hogy szikrát pattintson, új képességet hozzon létre, akkor nem lesz nehéz elképzelniük, hogy ez az új légköri anyag, amely megérinti Önöket, ezen a főszentélyben lángoló új elven keresztül az ideg-éterrel is kapcsolatba lép.

Az idegéter, az idegközeg átveszi ennek az új fejlődésnek minden befolyását és kihatását. Megfelelő pillanatban aztán az idegéterben ható új impulzusok bizonyos életfontosságú szerveket is megszólítanak. Mert az Önök gondolkodási folyamata - valamint minden érzékszervük - az idegéter segítségével működik, hat, él és világít. Idegéterük minősége határozza meg a gondolkodásmódjukat, az érzékszerveik viselkedését stb.

Most már el tudják képzelni, hogy amikor az új erő kiárad Önökre, és az ecsetelt előkészületek után megérkezik Önökhöz, akkor valamennyi hatása és ösztönzése az idegéterükön keresztül jelentkezik. Ha ezek az új impulzusok szóhoz jutnak és hatnak az idegéterben, akkor a jelölt az új alkotóképesség segítségével megérti őket.

Ebben a pillanatban lép a jelölt - és Hermész ezt akarja kifejezésre juttatni - a Logosszal igazi, pozitív, élő kapcsolatba. Az új asztrális világosság, ez az új asztrálanyag (gondoljanak csak ebben az összefüggésben az arany fejre, mint az élő test csúcsára, ahol számtalan tiszta asztrálérték összpontosul) és annak minden hatása az idegéterben tükröződik. A jelölt pedig, aki ránemesedett erre a létállapotra, s aki fejlődése folyamán eljutott erre a pontra, az valódi, élő, bensőséges kapcsolatba lép az arany fejjel. Az ilyen új impulzusok - mint említettük - felvehetők, és a második új képességgel, mely a főszentély minden szervét ellenőrzi, meg is érthetők.

Nos, ezek azok az álmok, amelyekről Hermész beszél. Nem mások, mint olyan látnoki benyomások, látomások, amelyek teljesen megfelelnek például a Péter pünkösdi beszédében mondottaknak, amikor a prófétákat idézi, mondván: „És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, (hogy) a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak”. Ez az az új, látomásos megérzés, új érzékszervi állapot, amelyre Péter célzott. Hermész „álmai” tehát egészen mások, mint amit általában értenek ezen, s mint amit az ember „énként”, énköz­pon­tú­ságban átél. Azt kell megérteniük, hogy a gnosztikus-filo­zó­fiai sugallatokat és impulzusokat, ahogyan azok az Egyetemes Láncban kifejlődnek, ily módon közvetítik a hét Iskolán át az erre nemesedett jelölteknek.

Így alakul ki az élő kapcsolat Isten valamennyi gyermeke között. Ebben a tekintetben nem lehet félreértés, nem akadályozhatja sem tér, sem idő. Az új képesség segítségével Önök mindenkivel kapcsolatba kerülnek. Az ösvény bejárását illető utasításokat csakis ezzel az idegekbe történő átvetítéssel lehet átruházni a jelölt tudatára.

Itt tehát a láthatatlannal való bensőséges kapcsolatról van szó. Ezzel kezdődik a dolog. És ugye érthető, hogy ez a kezdet egyáltalán nem rendkívüli. Ez a Betlehem békességébe bevonult lelkek Istennel való rejtett kapcsolatának kezdete. Akik beléptek ebbe a Logosszal való nagyon bensőséges kapcsolatba, azok nem beszélnek erről, hanem csendesen haladnak útjukon, és végzik munkájukat. Most már azt is láthatják, hogy ez az, amire a Szent Szellem kitöltése vonatkozik: a nagy pünkösdi csoda. Az új nyelv, amelyen az apostolok beszélnek, ennek az új, alkotó képességnek az alkalmazása, e második halhatatlan képesség használata az asztrális megújulás lángoló tüzében.

Bizony erről beszélt Hermész, és az ő példájára Jóel próféta: „És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.”

Ha Önök az igaz ösvényen akarnak járni, és tényleg az ifjú gnosztikus Szerzet fiai és leányai, a szó valódi értelmében, akkor ez az Önök jövője. Olvassák csak el az Apostolok cselekedeteiben, hogyan árad ki a megfelelő pillanatban a Szentelő Szellem, vagyis az alkotó képességnek ez a második hatása ezrekre egyidejűleg.

Kiváltságosnak érezzük magunkat, hogy beszélhetünk erről Önöknek, s reméljük, hogy nem élnek vissza vele.

Kérjük, őrizzék meg ezt a tudást a szívükben.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,