Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh - Confessio Fraternitatis

IV. A Kígyó és a Hattyú (III)

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh - Confessio Fraternitatis


Felfedeztük, hogy a Confessio Fraternitatis VIII. fejezetében említett isteni határozatnál a három rejtélybolygóról, Uránuszról, Neptunról és Plútóról van szó. Uránusz a szív meg újítója, Neptun a fej megújítója, Plútó pedig az ezt követő újjáépítő.

Uránusszal megtanulunk a szívünkkel gondolkodni, szóval zavaros érzelmeinken uralkodni, úgy hogy érzéséletünk, mint igazi krisztus-szintézis, a szív helyes kifejezésre jutása nem sértő, nem kártevő, nem dúló, hanem ellenőrzött és irányított működésű lesz, mindent jóra fordít, széppé és tisztává tesz.

Korszakunkban érzelmi életünket ez felkavarja. Az orkán erejével tombol lényünkben a megsemmisülés. Tép és szakít, rombolva terjed, megragadja a legjobbakat közöttünk és levizsgáztatja, próbára teszi. Egyetlen nap sem múlik el, hogy ne hallanánk házasságok felbomlásáról, lényeges, vészes eseményekről, férfiak panaszkodnak nejeikre, és asszonyok panaszkodnak férjeikre. Férfiak és nők rombolják, megsemmisítik tudva, vagy akaratlanul is mások békességét, fejlődését és karmáját.

Érthető, hogy akiken Uránusz a legerősebben uralkodik, azokat találja el az uránikus működés negatív hatása is elsőnek. Azt is beláthatjuk azonban, hogy a Vízöntő tűzviharának nem szabad az érzelmi élet káoszába vesznie. Ha ugyanis az ember ebben a negativitásban marad, akkor a mennybemenetel, amelyben kezdetben hitt, pokolraszállássá változik. Nincsen olyan tanulótársunk, akinek ne kellett volna letennie ezt a vizsgát, vagy ne lenne kellős közepén, vagy legalább is a felkészülés állapotában. Csak az lesz a kérdés, hogy ezt a vizsgát képesek-e letenni, vagy megbuknak, azaz új korszakunkra alkalmatlannak találtatnak. Ha sikeresek, akkor újjászülethetnek a Vízöntő másik tűzvihara számára.

Ezt az újjászületést kieszközöljük a mennyei krisztusjel jelentésének a megértésével, valamint önmegtagadással és az én mellőzésével. A misztikus Uránusz azt mondja: „Aki hajlandó elveszíteni az életét, az megtalálja azt”. Ez a személyesség teljes megtagadását, béklyóink összetörését jelenti: kilépni a személyes körből, és tudatosan vállalni az egész emberiség kollektív szenvedését és fájdalmát, hogy az emberiségben tettre ébreszthessük az isteni szikrát. Az önmegtagadás, a személytelenség a „mindenben mindennek lenni” a hegyi beszéd egyik legmegszabadítóbb eleme.

Korszakunkban mi a legfontosabb? Hogy boldogok legyünk? Hogy elnyerjük a szabadságot? Hogy megszülessünk testben, vagy lélekben, vagy szellemben? Mert ez a szokásos törekvés célja! Az ember a személyiség kielégítésére törekszik, ez azonban elérhetetlen. Így keresik mennyországukat, primitív keresztények! Ha hozzátartozóink, s persze mi is, elnyerjük a mennyországot, akkor minden rendben van?

Ma azonban sokkal nagyobb dologról, az egész emberiség megszabadításáról van szó. Ezért jönnek el a szellem nagyjai az emberiséghez. Ezért tűr és szenved a Krisztusszellem, és ezért választották jelszavukul, vezérfonalukul az útépítők „a művel szembeni engedelmességet”. Engedelmesen a művet, Isten szent munkáját végezni. Ezzel szemben minden másnak háttérbe kell szorulnia. „Aki apját, anyját jobban szereti nálamnál, az nem méltó énhozzám” - mondja a Krisztus. Szóval hogy a belső Krisztus megszülethessen bennünk, hogy megjöjjön az igazi megszabadulás és az igazi boldogság, ahhoz az Önök által most már ismert utat kell bejárnunk.

Ez a pozitív Vízöntő mozgalom: Krisztust szolgálni. Ez az a Vízöntő mozgalom, amelynek nálunk a fej megújításához, Neptunhoz kell vezetnie.

Ha Uránuszra negatívan reagálunk, akkor elkerülhetetlenül ránk tör a negatív Neptun, a mérgezés és rombolás Neptunja. Ha viszont van merszünk próbálkozni a kereszténység követelményeivel, akkor áthatol hozzánk Neptun isteni fényessége, akkor bekövetkezik a szív újjáépítése, tehát az igaz szeretet megvalósítása, amit a fej újjáépítése követ, az elvont lét, az absztrakt létezés megelevenedése, amely pedig lángra lobbantja az isteni szikrát. A tűz aztán felemészti Ízisz fátylát és megtörténik a nagy csoda. A Jézus mihi omnia - a Jézus mindenem - után felujjong a Rózsakereszt felszabadult testvére: Jézus Deus et Homo: Jézus Isten és Ember.

A Confessio Fraternitatis azonban teljes akar lenni. Plútóról is beszélnünk kell tehát. Uránusz és Neptun minden működése mellett a világon az éber ember számára végül Plútó tevékenysége a legfontosabb. Plútó az az energikus fáklyahordó, amely kanócot dob az elrothadt házba, a korhadtba és idejét múltba.

Persze gyönyörű erről beszélni, de hogyan kell megvalósítani? Hogyan tépjük ki a korhadtat és siralmasat a szívből és a fejből? Hogyan szabadulunk ki a nyomorúságból? Megértik-e, hogy ez a legfontosabb? Ehhez van szükségünk a Plútószellemre.

Vannak olyanok, akik egész életükben jógyerekekként járnak-kelnek eszményeikkel, programjaikkal, karácsonyi fecsegéssel, nagypéntek-könnyekkel és húsvéti tojással. Ha elfogy a tojás, akkor a boldogságnak is befellegzett. Ekkor az egész emberiség a pokolba zuhan, saját gyártmányú poklába, minden templomi énekével és zsolozsmjával, költőivel, gondolkodóival és házisült filozófusaival együtt, rózsakeresztes tanulókkal és más ezoterikusan tájékozódókkal egyetemben. Minden könyvünkkel és képletünkkel együtt pokolra vetnek minket.

Aki igazán keresztény, az cselekszik! „Nem mindenki, aki Uram-Uramot mond nekem, jut be a mennyek országába, hanem aki az én Atyám akaratát teljesíti”. „Amit testvéreim legcsekélyebbjeivel tettetek, azt velem tettétek.” Ez Plútó. Ha ennek a szelleme hatja át Önt, akkor képes Plútót, a megvalósítót, az összetörőt és újjáalakítót megérteni, az ember szent alkotóképességének helyrehozóját. A magasabbat csak olyan mértékben lehet megvalósítani, amilyenben az alantast megzabolázták és semlegesítették. Ami az egyedre érvényes, az érvényes a közösségre is!

Az emberiség fejlődése bizonyos terv szerint megy végbe. Mint a Szellemi Iskola tanulói, megtanuljuk, hogy minden szellemnek alkotó lénnyé kell válnia Isten példájára és ábrája szerint. Ezért az emberiség megszabadítása szolgálatának kell szentelnie magát. Mert ez képezi a további spirálisokban haladó fejlődés alapját és a következő fokot az emberiségfejlődés ösvényén. Ennek érdekében minden akadályoztatásnak el kell tűnnie az életünkből, s ezért az alkotóképességgel való minden visszaélést súlyos büntetés követi. Ezt a munkát végzi el Plútó az élet Szent Szelleme.

A munkát pedig velünk és általunk végzi. Az egyes nemzetek kölcsönösen jelentenek megpróbáltatást egymás számára, mert a tömeg még túlságosan öntudatlan. Heves megrázkódtatásokra van tehát szükség. Mi ezeket tudatosan várjuk. Ismerjük az isteni határozat regeneráló, helyrehozó működését, amelyet megjelentetett a Kígyóban és a Hattyúban, ezért tehát bevetjük egész szívünket az uránusz-feladat érdekében, egész eszünket a neptunfeladatért és a megvalósító, újjáépítő Plútó cselekvéséért.

Így szolgáljuk őt, aki volt, aki van és aki eljövendő, az élet Urát, a Krisztust, aki eltölti a mindenséget, aki minden rózsakeresztes törekvés kezdete és vége. Ez a Krisztus az örök, egyetemes szeretettörvény alapján hagyta, hogy a föld foglyul ejtse őt. Most pedig ennek a szentnek a vére egyhangú egyenletességgel csepeg gecsemán kertjébe - a küzdelem újra elkezdődött.

Az emberiség pedig nyugodtan alszik tovább. A szenvedőnek a fájdalomkiáltása megrengeti az egész világot: „Egyetlen órácskát nem tudtok éberen őrködni velem?” Amit az oly rettenetes, keserű gúnynak tetsző isteni kijelentés követ: „Aludjatok csak, íme közeledik, aki elárul engemet.”


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,