Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh - Confessio Fraternitatis

VI. A csodás könyv

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh - Confessio Fraternitatis


Mi - a rejtett titkok kutatói - tudjuk, hogy az egész mindenségben rendszer és rend uralkodik, valamint a mindenség öröktől örökké enyészhetetlen törvények alapján létezik és fejlődik.

Ahogyan fokról-fokra eltávolítjuk a Kimondhatatlant tőlünk elválasztó fátyolt, felfedezzük, hogy minden bizonyos terv alapján valósul meg.

Mi - akik megvizsgáljuk a makrokozmosz és a mikrokozmosz viszonyát - meglátjuk a pompás egyensúlyt mindenben. Ahogyan felkapaszkodunk Merkúr létrájának vékony fokain, hogy tudatos lényünket felvigyük a láthatatlanság világaiba, látjuk a természeti birodalmak életáramait az éterben hullámzani.

Mi - akik közeledünk a nagy csendhez - halljuk a csend hangját. Ahogyan - a Szellemi Iskola tanulóiként - belépünk a szellem templomába, részesülünk az elvont gondolkodás dicsőségében.

Mi - a tűz szolgái - mélyen belelátunk az emberi képességek forrásába. Tudjuk, hogy az ember kezdettől fogva mire hivatott.

Mi - Fohát kertjében rózsát szedők, szinte az érzékek elragadtatásában - meglátjuk a fejlődés ösvényét láthatártól láthatárig villámként fellobbanni.

Mi - akik tudásunkat így gyarapítjuk, látókörünket így szélesítjük, tudatunkat tágítjuk és erőinket dinamikus energiával töltjük meg - a csodálkozáson át a csodálathoz, lélegzetünk elállásától az imádat rebegéséhez, alázathoz, Isten szolgálásához jutunk.

Mi - akikre azt mondják, hogy a rideg észt becsüljük a legtöbbre - azt vesszük észre, hogy tudásunk vallásos meggyőződésben csúcsosodik.

Fejet hajtunk Isten hatalmassága előtt, mert alapos vizsgálatunk előtt minden szinten és birodalomban Isten fáradozása mutatkozik meg, és látjuk a minden mögött ható erőt, a magasztos erőt, mely bolygónkat mozgatja a térben, a világ világosságát: a Krisztust.

Ahogyan oly gyakran hangsúlyoztuk, a Rózsakereszt Szerzete korlátlanul és feltétel nélkül krisztocentrikus, Krisztus áll a központban, mégpedig nem csupán elvont értelemben, hanem minden részletben is, és minden bizonnyal nem kevésbé a keresztény nyelvezetet illetően. Ha a keresztény szóhasználattal felhagynánk, akkor ez gnosztikus-tudományos szempontból felelőtlenség lenne, s mozgalmunkat, a világon végzett munkánkat megfosztanánk a szükséges erőtől. Megkíséreljük kifejteni, miért igaz ez.

Korszakunk emberiségének számtalan kimagasló képviselője juttatja a társadalmat nagy szellemi és erkölcsi értékekhez, amelyekre az Istennel és világgal összefüggő élethez szükség van, s amelyeket az emberiség egyes részeinek meggyőzően kell közvetíteni. Mindezt a szép jelenséget azonban nem szabad kereszténységnek tartani. Legfeljebb azt mondhatjuk, hogy ezek a kimagasló képviselők a kereszténység egyes következményeit megmagyarázzák, vagy utat mutatnak az eleven kereszténység felé.

Mi az Arany Rózsakereszt Iskolájának tanulói vagyunk. Mi atyánk, Rózsakereszt Keresztély testvér - és az ő szerzetes-testvérei - beszédét magyarázzuk. Mi a nyugati világ rejtélyiskolájának segédmunkásai akarunk lenni. A nyugati bölcsességtan hírnökei szeretnénk lenni. Mi a nekünk megjelentetett világvallást, az eleven gnosztikus kereszténységet akarjuk hirdetni, mely az egész világ eltöltésére hivatott, mégpedig nemcsak a szellemét és igazságát illetően - mert ez magától értetődik -, hanem a nyelvezetét illetően is.

„Az nehezen lesz összeegyeztethető” - jegyzik meg egyesek, „hogy valaki a Szellemi Iskola tanulójának nevezi magát, melynek célja ennek a természetrendnek a lebontása, s ennyire kicsinyesen valami kifejezéshez, valami nyelvezethez ragaszkodjon. Nem ismeri-e a figyelmeztetést, hogy: Jaj annak, aki a Tóra köntösét a Tórának tartja? Nem a ruha a fontos, a köntös mellékes. A lényeg a fontos.”

Erre azt válaszoljuk, hogy éppen mi, a tanulók, Rózsakereszt Keresztély atyánk követői, bármennyire is tisztelettel adózunk e világ nagy munkálkodóinak - mert minden együttműködik a jóraforduláson - teljes erőnkből kiállunk a keresztény terminológia mellett, mert ez mágia, és Szerzetünk erejét képviseli. A Tóra köntöse mellékes lehet, talán nem a fő dolog, ennek ellenére bizonyára nem haszontalan és nem mellőzhető. Mely komoly tanuló ne venné észre, hogy a ruha, szellemi szempontból is, a belsőnek a tükre? Hogy a Bibliát külső szempontok alapján, vagy belsőleg, ezoterikusan olvassák-e, mindenképpen megragadja Önöket ennek az óriási mágiának a varázsa. A köntös és a lény csodaszép egység lett, és meg kell ismerniük, hogy a keresztény rejtélyekhez közeledhessenek. A Biblia már mint könyv is, mint felületes jelenség is titokzatos hatást gyakorol, rendkívüli erőt fejt ki.

Mi egy könyv, egy csukott könyv a könyvszekrényükben? Holt dolog. Nem úgy a Biblia! Ez a könyv templomunk gyújtópontjában fekszik. Díszletként? Talán a tisztelet jeléül elhelyezett misztikus jelkép, semmi több? Nem, a mágiának ez a hatalmas okirata, Krisztus bölcsességének ez a fókusza a világ sötétségében már könyv formájában is képes templomaink légkörét megtisztítani a rossz erőktől. A gonosz erők nem mernek közeledni a nyitott könyvhöz!

Asztrális erők által zaklatott betegek tudják, amit mi is tudunk, hogy ez a nyitott könyv védő mágikus kört von maga köré. Ezért a bibliai nyelvezet a mi hirdető munkánk feltétele, és a világon nincsen másik könyv, mely ekkora befolyást gyakorolna.

Egy másik példát is szeretnénk mondani, mely az egyszerű, külszíni kereszténység tényezője: Az egyszerű lélek, ha a Bibliát csaknem értetlenül olvassa is, már olvasása miatt is e mágikus erő befolyása alá kerül, mely annak a dolognak egy tényezőjét valósítja meg őbenne, amit mi hitnek nevezünk. Olvassák csak el a zsidókhoz írt levél 11. fejezetét, s megértik, mire lesz képes az emberiség, ha a hit lelkesíti. „Ha hitetek csak akkora lenne is, mint a mustármag, hegyeket mozdíthatnátok el.”

Miféle hitről van itt szó? Valami szóhasználatban való hitről? Természetesen nem. Itt a Krisztusba vetett hitről van szó, aki nem csupán ötlet, hanem létünk egész valóságán uralkodó erő. Ez az erő bizonyos köntösben mutatkozott meg nekünk, amelyet nem mi csináltunk, hanem a sors urai, akik mindenkinek biztosítják, amire szellemi fejlődéséhez szüksége van. Ezt a köntöst bepiszkolják, leköpdösik, szétszaggatják, és sok egyház már az elemi szempontját megtagadja. Mégis velünk jön, mint Isten segítsége.

Meg tudják-e érteni most már a hit erejét, az Evangélium, a jó hírek erejét, mely nem elvontan beszél nekünk, hanem a lényegben világos, érthető és kényszerítő?

Az emberiség a menekvés módját keresi, de a megmentő itt van már.

Az emberiség erős hőst keres, de a hős itt van már.

Az emberiség megváltó filozófiát keres, de ez a filozófia is itt van már.

Egyesek megszabadító mágiát keresnek. De ez a mágia is megvan már.

Az erők ereje közöttünk lakozik, s ezt kell tudatosítani a világgal és emberiséggel.

Sokan azt mondják, hogy korszakunkban az emberségességnek kell megszületnie. Ez jó, de egy ilyen kijelentés még nem sokat jelent. Emberségről szó sem lehet, ha nem indulunk az emberiség útjára. Ezen az úton találkozunk ugyanis a Krisztussal, aki kijelenti: „Nélkülem semmit sem tehettek”! Ennek valósága előtt a tanuló is fejet hajt. Ha már az exoterikus, külszíni tudás forrásából „tejet” ivó ember is hitbiztonságról beszélhet, mennyivel nagyobb lehet annak a hitereje, hite biztossága, aki az isten-ige gnosztikus „kemény eledelét” veheti magához. Az ilyen ember oly nagyszerűre, oly magasztosra és óriásira hivatott, hogy erre nem találunk szavakat.

A kereszténység mágiája mindent magában foglaló, és közelebb van kezünknél-lábunknál. A Bibliában szinte toronymagasságig halmozódik. Ezt pedig az örökké nagyok, a sors urai támasztják, akik minden hibán felül állnak. Ez a mágia oly mesteri, hogy a kövek is beszélni kezdenek: hogy Isten szeretetében a holt könyv megelevenedik és tüzes szikrákat szór, úgyhogy a sötétség hatalmai elmenekülnek. A kereszténység mágiája Önök előtt fekszik! Ez Isten ereje, Isten segítsége, Istennek üdvözítő hatalma. Ezt az Evangéliumot kell átnyújtanunk Önöknek, mert tudjuk, hogy az emberiség végleges felújítása ettől függ és ezáltal megy végbe. A Biblia ugyanis egy mágikus gyűjtemény, mágikus együttes, a közöttünk lakozó élő ige tükröződése.

Ahogyan pedig ez a csodás könyv, mint mágikus képlet, képes elűzni a sötétséget és megtörni a gonoszság átkát, úgy fogja az élő ige az ezt az időszakot sújtó átkot nagy erővel megtörni és az emberiséget új korszakra hívni. Ez az időszak azért olyan jelentős, mert - ahogyan a csodás könyv pontosan megmagyarázza - eljött az idő.

Már csak valamelyest elemi ezoterikus vizsgálat is kimutatja, mekkora erő rejlik ebben a mágiában, mily mérhetetlen erőforrás az élő ige és ennek tükre, a Biblia. S ha hitetek csak akkora lenne is, mint egy mustármag, hegyeket mozdíthatnátok el vele.

Megértik-e most már, mit szeretnénk elérni? A Biblia követelményeit szeretnénk gnosztikus-tudományosan a szeretet fegyvereivel megvalósítani. Ha ennek a csodás könyvnek, mint mágikus szintézisnek, megvan az ereje, holott e sötét világ szelleme többszörösen bemocskolta, mennyivel nagyobb erő szabadul fel, ha ezt a mágikus képletet tudatosan alkalmazzák. Ezt nem mi mondjuk Önöknek: mi csupán a Confessio Fraternitatis R.C.-ben rejlő bölcsesség szócsöve vagyunk. A szöveg azt mondja:

„Annyit pedig semmiképpen sem hagyhatunk megemlítés nélkül, hogy ameddig még néhány sastoll elállja az utunkat, addig a szent Biblia előnyben részesített, fáradhatatlan és szüntelen olvasgatását ajánljuk. Ha ez a könyv és ajánlat valakinek nagyon tetszik, akkor tudja meg, hogy nagyon közel került Szerzetünkhöz. Ha érvényes, hogy a világnak ebben a csodaművében egyetlen betű sem található, amelyet ne véstünk volna bele emlékezetünkbe, úgy azok hasonlítanak ránk legjobban, akik ezt az egyszeri könyvet életük irányelvévé, az egyetlen tanulmányozandóvá és az egész emberiség útjelzőjévé teszik.”

Utunkban van néhány sastoll. Az emberek mélyen tudatában vannak fejedelmi rangjuknak. Legjobb pillanatainkban mindannyian észleljük isteni szikránk rezgését. Mindezek a sugallatok azonban az eljövendő dolgoknak csak halvány árnyékát képezik. A jövő sas-öltönyének néhány tolla. Gyerek játszadozhat cserepekkel, de nekünk nem szabad néhány töredékkel megelégednünk. Az egész csak akkor ölthet alakot, ha tudatosan befogadjuk azt az erőt, amely mindent tesz mindenben, ha a csodálkozástól eljutunk a csodálatig, a furcsállástól az imádathoz és az alázattól áthatolunk a vidám ujjongáshoz, a világ világosságának, a Krisztusnak a dicsőítéséhez.

Mert ha Krisztus ezerszer született volna Betlehemben, mégis elvesztél, ha benned nem.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,