Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Dei Gloria Intacta - A keresztény beavatási misztérium

7. Az első hétszeres kör Jupiter-beavatása

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Dei Gloria Intacta - A keresztény beavatási misztérium


I



„A Thiatirabeli gyülekezet angyalának pedig írd meg:

Ezt mondja az Isten Fia, akinek szemei olyanok, mint a tűzláng, és akinek lábai hasonlók az izzó fényű érchez:

Tudom a te dolgaidat, és szeretetedet, szolgálatodat és hitedet és tűrésedet, és hogy a te utolsó cselekedeteid többek az elsőknél.

De van valami kevés panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak, Jézabelnek, aki magát prófétának mondja, hogy tanítson és elhitesse az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak, és a bálványáldozatokból egyenek.

Adtam néki időt is, hogy megtérjen az ő paráználkodásából; és nem tért meg. Íme én ágyba vetem őt, és azokat, akik vele paráználkodnak, nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek az ő cselekedeteikből. És az ő fiait megölöm halállal; és megtudják a gyülekezetek mind, hogy én vagyok a vesék és szívek vizsgálója; és mindeniteknek megfizetek a ti cselekedeteitek szerint.

Néktek pedig azt mondom, és mind a többi Thiatirabelieknek is, akiknél nincsen e tudomány, és akik nem ismerik a Sátán mélységeit, amint ők nevezik: nem vetek reátok más terhet, hanem ami nálatok van, azt tartsátok meg addig, míg eljövök. És aki győz, és aki mindvégig megőrzi az én cselekedeteimet, annak hatalmat adok a pogányokon; És uralkodik rajtuk vasvesszővel, mint a fazekas edényei széttöretnek; ahogyan én is vettem az én Atyámtól: És adom annak a hajnalcsillagot.

Akinek van füle, hallja, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek.”



II



Az előzőekből kiderült, hogyan indul meg a fő- és a szívszentély megújulási folyamata. A főpap belépett templomába, és a tanuló e felkészülés után a Jupiter-beavatással néz szembe.

Ugyanis elkezdi e bukott világban betölteni isteni rendeltetését. A belső és előkészítő munkák után belekezd a külső műbe, melynek eredménye viszont meghatározza majd a belső növekedés mértékét és minőségét.

A tanuló tehát hozzálát, hogy ebben a földi természetben, a dialektikus rend életterületén kihordja az egyetemes, mozdíthatatlan Testvériség, a Mennyek Birodalmának igaz életközössége, vagyis az istenrend üzenetét és lényegét.

Ebben a világban építeni kell egy ideiglenes bástyát, amely „nem ebből a világból való”, amely a Szellemi Iskola és a Hierarchia előudvara. Ez a Jupiter-beavatott megbízatása.



III



Elsősorban annak kell világossá válnia, hogy a tanulónak nem szabad önfejűnek és akaratosnak lennie. Sem vágyakat, sem elképzeléseket nem szabad hajszolnia, és semmilyen földi vagy alacsonyrendű szándék nem lehet jelen benne. A saját akaratnak - új Marsként -, önszántából Isten akaratához kell fűződnie, és ekkor az „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem” válik érvényessé.

Az új Vénusz lehetővé teszi, hogy egy határozott megbízást sugározzanak be, és a tanuló valóban a Hierofánsok irányítása alatt haladjon az úton, Merkúr pedig megérteti a hivatottal, hogy feladata értelmi és erkölcsi szempontból indokolt és szükséges.

A végrehajtandó feladat alapelve minden korszakban és minden tanuló számára ugyanaz volt: tanúbizonyságot tenni a mozdíthatatlan Fénytestvériségről. A Mennyei Birodalom erőhatásainak bizonyos tevékenységet kell elvégezniük ebben a világban: Krisztus keresztjét el kell ültetni, és az ő szolgálatában meg kell hozni a véráldozatot, hogy az arra fogékony emberek ráébredjenek az igaz életre, és a segítségükre kell lenni az ösvényen.

Ahhoz, hogy ez az üdvözítő mű helyes és termékeny legyen, mindezt a Szellemi Iskolával szoros kapcsolatban, és annak irányítása alatt kell kivitelezni. Ha egy munkás hasonló ambíciókat táplál, ám ez a kapcsolat nem áll fenn, azt a szent nyelvhasználatban „a házasulatlanok munkájának” nevezik. Az ilyen munka nincs összehangolva a szentek szentélyével, hanem puszta kísérletezés és önfejűség.

Az ilyen munkást nevezik János Jelenéseiben „Jézabelnek”, a hajadonnak. Az ilyen ember paráználkodik az istenivel, csorbítja és szellemi paráznaságot követ el vele: ő még az önfejű, akaratoskodó régi Káin, a régi ember, aki még nem egyenesedett fel.

Ezért a hivatott dolgozó feladata végrehajtása során a megbízatásától nem tér el se jobbra, se balra. Ha kiterjedt megbízatását bővítenie kell, és más munkálkodókkal kerül kapcsolatba, akkor - hogy megvédje őket a Jézabel-bűntől - őket is a saját megbízatása iránti engedelmességre kell köteleznie. Ezt a megbízatást ugyanis nem lehet a földi én-szándékok keretein belül látni, hanem ebben a megbízatásban maga az isteni feladat fejeződik ki, amelyet adott időben és adott módon kell végrehajtani.

Ehhez kapcsolódóan olvashatjuk a régi Rózsakeresztes Testvériség Fama Fraternitatisában, hogy Rózsakereszt Krisztián munkatársakat választ magának, és megígérteti velük, hogy hűek és odaadóak lesznek, a titkokat megőrzik, és mindent feljegyeznek, amire tanítja őket.



IV



Amikor a tanuló végül kilép a munka színhelyére, akkor a földi tömegeket a Birodalomból eredő tanításokkal és erőkkel közelíti meg, és vagy megalapítja a Szellemi Iskola egy vetületét, vagy együtt dolgozik egy ilyen iskolával.

A legmagasabb cél - magától értetődően - az, hogy a tömegeket felébresszék, és az újjászületés felé tereljék. E cél azonban oly magasztos, a tömeg pedig oly mélyre süllyedt az én-ben és a bukott természetben, hogy a gyakorlatban a cél első nekifutásra bizonyosan nem valósítható meg.

Mégis van azonban valami közvetlen eredmény. Bizonyos emberekben ugyanis - küzdelmek, fáradság és bánat árán, valamint a magányos ént a földi természetben érő csapások révén -, lassan megtörik a földiség páncélja és illúziói, és magasabb vágyak ébrednek.

A régi Káin megreked, természetes áldozatát nem fogadják el, és ezért más, magasabb birtok keresésére indul. Ezek az emberek közelednek a Szellemi Iskola megépült előudvarához. Megérinti őket az új világosság. Kezdetben nagyon lelkesek, de hamar kiderül, hogy vérörökségük korlátokat emel, az Iskola velük szemben támasztott követelményei pedig túl magasak. Ilyenkor a sokféle reagálásból gyakran káosz, értetlenség, ellenállás és hatalmas feszültség keletkezik. A megkezdett munka szellemisége látszólag paródiává változik, a dolgozó pedig csaknem reményét veszti emiatt.

A tanulónak azonban a helyes fényben kell látnia a különböző reagálások okait. Itt szó sincs balsikerről: mindez csupán a Jupiter-hatásra adott, minden szempontból érthető és szükséges első reagálás ebben a világban. A valódi Jupiter-mű nem ismer egyezkedést, nem alkalmazkodik és nem idomul a közeledők kívánságaihoz és lét-állapotához. Ezért az első érintésnek természetszerűleg iszonyatos zűrzavart kell okoznia, és a zűrzavar annál hatalmasabbá válik, minél dinamikusabb az első találkozás.

A Birodalom Világossága megérint és felébreszt egyes fénykeresőket a sötét világban, aminek eredménye kezdetben teljesen megfelel a Rózsakereszt Krisztián Alkímiai Menyegzőjében leírt helyzetnek: „Istenem, bár le tudnám írni, mily izgalom tört ki rajtunk, mert mindenki meg akarta kaparintani a kötelet, de ezzel csak a többieket akadályozta.”

Ám ezen első találkozás után az érintettek soha többé nem lesznek egészen olyanok, mint annak előtte. A világosság sugara eltalálta őket, és ennek jelét többé lehetetlen eltávolítani a vérükből. Ezek az emberek kezdetben esetleg megpróbálják magukra kényszeríteni a korábbi életükhöz való visszatérést, de legmélyebb lényükben a szomjúság emésztőbb, mint valaha.

Az első találkozás során még ízig-vérig az alacsonyabb életben álltak, és ennek szívóereje még túl erős volt, még képtelenek voltak ellenállni az „én” oly dinamikus hajtóerejének. A dolgozó szorítását azonban nem lehet többé lerázni, és az alacsonyabb lényen ejtett sebe gyógyíthatatlan.



V



A Jupiter-műnek három fázisa van: először is a kaotikus, vagy kezdeti szakasz, másodszor az alapvető megváltozás időszaka, harmadszor pedig az első hétszeres kör kifejlődése.

A Hierarchia küldöttjének az a feladata, hogy az erőterébe vezetett kereső lelkeket elvezesse az első fázison át a másodikba, majd önmaga példájával és az Egyetemes Tan szakadatlan hirdetésével kellő erőt gyűjtessen össze a rábízott nyájjal az ön-szabadkőművességhez, amely elengedhetetlen az első hétszeres körbe való belépéshez.

Amint az első sikerek kirajzolódnak a tanuló-küldött erőterében, az elveszett gyermekek újra megtalálják a hazájukat, és képesek tudatosan össze is kapcsolódni vele, akkor a tanuló-küldött számára is új lehetőségek tárulnak fel. Ekkor megnyilvánulnak a Szaturnusz-beavatás folyamatai, az első hétszeres kör hetedik beavatása.

Az okkult tudományokban Jupiter a tűz istene, a négy elem ura. Gyakran ábrázolták egy hadsereg előtt repülő vagy úszó hattyúként is. A hattyú a Szent Szellem jól ismert jelképe. Jupitert látjuk emésztő tűzként is megjelenni, amely felemészti az alantas anyagot. Az ezoterikus kereszténységben ő Mihály, az angyal, a mennyei seregek vezére, aki Isten előtt áll. Végül pedig Jupiter a mindenhatóság szimbóluma is.

Aki e dolgokat tanulmányozza, annak mindez nagyon is érthető. Az új Jupiter, aki főpapként kilép a szentek szentjéből, hatalmas erővel rendelkezik. A szó teljes értelmében mágus. Az igazi Jupiter-ember Istenből született bölcsességgel, erővel és szellemi akarattal rendelkezik. Az új Jupiter ebből a hármasságból épül:

az új Merkúr bölcsességéből, tehát Istent látja;

az új Vénusz erejéből, tehát Istennel találkozik;

az új Mars szellemi akaratából, vagyis Isten akaratát dinamizálja önmagában.

Az új Jupiter pedig a maga teljességében Isten akaratát sugározza ki a földi életterület sötétségébe. Jupiter tehát Merkúr, Vénusz és Mars alkímiai szintézise, a mitológiai Istenek hatalmas Fia.

A Jupiter-mágia okozza a Jupiter-mű első fázisában megjelenő káoszt is. Ez a káosz azonban nem olyan, mint a szokásos földi felemelkedés és ragyogás, amit csupán rothadás követ, mivel a Jupiter-mű káosza, a munka területén összegyűltek vérébe egy új, maradandó erőt vezet - olyan erőt, amely nem ebből a világból való. Senki sem vonhatja ki magát ez alól a Jupiter-mágia alól, és az elvetett mag egyszer győzedelmesen kihajt és gazdagon terem majd.

Az új Jupiter a mágus, a harcba induló Káin, a birtokos. Bevonul az ellenséges országba a mennyek erejével: ő Mihály, a Krisztushierarchia képviselője. Tanítvány, aki majdan hatalmas diadalokat arat.

Jézus így szólt tanítványaihoz, akik látták hogyan tevékenykedik megváltó művén: „Bizony, bizony mondom néktek, nagyobbakat is cselekedtek ezeknél.”



VI



Sürgős felszólítást kell intéznünk mindazokhoz, akiknek megadatott, hogy a Jupiter-feladatot kivitelezhetik. Ugyanis veszély fenyegeti őket: ugyanaz a veszély, melyet az előző fejezetekben már említettünk. Az új Jupiter a mennyei ember nevében lép fel. Ő az új főpap, aki saját benső lényéből kiindulva végzi a munkáját. Életrendszerében azonban még mindig jelen van a régi Ádám egy maradványa, melynek jelenléte olykor igen fájdalmasan észlelhető. A régi természet elvileg meghalt ugyan, de szerkezetileg még megvan az ősi örökség, amelyet folyamatosan fel kell számolni.

Ezt a figyelmeztetést megtaláljuk a Thiatirabelieknek írott levélben is. A város neve ugyanis azt jelenti: „legyőzhetetlen”, és ez valóban jogos és igen tömör név a Jupiter-ember számára.

„Tudom a te dolgaidat […]. De van valami kevés panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak, Jézabelnek, […] hogy tanítson.” Jézabel, ahogyan azt már láttuk, a hajadon. Olyan fiú születik tőle, aki nem az új ember folyamatosan meginduló tevékenységéből fakad: ezt a fiút a régi Ádám kelti életre, aki azon erőlködik, hogy új Ádámmá váljék.

Az ilyen ember azt próbálja elhitetni magával, hogy hivatott, de tévedésben él. Olyan pap ugyanis, akit nem kértek fel tisztségére. Nem áldotta meg maga a Hierarchia az alapvető megfordulás és a korábbi hétszeres körök beavatásai alapján. Ez az ember jellegzetes példája a negatív, földi Jupiternek: önfejű, kísérletező, tudatlan és számítgató. Látszat csupán, lényeg nélkül; kedveskedő, valódi szeretet nélkül; bőkezű, noha nincs semmije; és rettentő büszke, bár nincs mire.

Mindez meg fog halni, és Isten és az Ő szolgái „megvizsgálják a veséket és szíveket”. A szívről pedig bebizonyosodik majd, hogy valóban Isten lakik-e benne. És mivel a mellékvesék az energiát koncentráló szervek, a fenti kijelentés azt jelenti, hogy megvizsgálják majd, hogy az energia valóban az új emberből ered-e, aki a világosság szolgálatában betölti hivatását.

Ha a tanulónak sikerül - ezzel a feladattal kapcsolatban is - a régi Ádám befolyását teljesen semlegesítenie, akkor felkel a tündöklő hajnalcsillag, az első hétszeres kör utolsó beavatása is.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,