Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Jan van Rijckenborgh: Dei Gloria Intacta - A keresztény beavatási misztérium

10. A második hétszeres kör: Uránusz

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Jan van Rijckenborgh: Dei Gloria Intacta - A keresztény beavatási misztérium


I



„A Filadelfiai gyülekezet angyalának is írd meg:

Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél a Dávid kulcsa van, aki megnyitja és senki be nem zárja, és bezárja és senki meg nem nyitja:

Tudom a te dolgaidat. Íme eléd adtam egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat, és bár kevés erőd van, megtartottad az én beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet.

Íme én adok a Sátán zsinagógájából néhányat, azok közül, akik zsidóknak mondják magukat és nem azok, hanem hazudnak; íme azt mívelem, hogy azok eljöjjenek és leboruljanak a te lábaid előtt, és megtudják, hogy én szerettelek téged.

Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljön, hogy megpróbálja e föld lakosait. Íme eljövök hamar: tartsd meg ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat.

Aki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő; és felírom ő reá az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely az égből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet.

Akinek van füle, hallja, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek.”



II



A földi értelemben vett testalakot a mennyei ember meghódította. A régi Ádámot megragadta, és megnyilvánulási formáját folyamatosan feltöri a gondolat-atomtól egészen az anyagi sejtig. Szaturnusz kapuja megnyílt: a mennyei ember testalakja valóra vált ebben a világban, bár nem ebből a világból való. A tanuló az első hétszeres kör értelmében a jobb kezében tartja a hét csillagot. Ezután pedig - Szaturnusz kapuján kilépve - keleten előtte ragyog a hétszeres Uránusz-kör.

Ez az igazi „napkeleti csillag”, amely a keresztény beavatások tanulója számára egyszer felkel. Filadelfia városa Sárdistól keletre fekszik: így erősíti meg a földrajz a kinyilatkoztatás belső jelentését.

A második hétszeres kör „napkeleti csillagának” felragyogásával a tanuló életében minden megváltozik. Ezután egészen másképp érzékeli a háromszoros bolygói Logoszt. Betlehembe, a „kenyér házába” utazik, hogy az élet kenyerét első kézből, közvetlenül vehesse. Elérkezik a születés barlangjához, vagyis az istállóba, hogy személyesen találkozva tisztelje és magasztalja a gyermek Jézust a szellem aranyával, a lélek tömjénjével és a megújult alak mirhájával, amely a szenvedés lótuszvirág formájú keserű poharából született.

A tanuló tehát a királyok egyike, amikor az Uránusz-körbe belép. Így megértjük, hogy a Szellemi Iskolák jelképrendszerében az Uránusz-beavatottakat miért ékesíti korona. A beavatott pedig mindig gondol a figyelmeztetésre: „Íme eljövök hamar: tartsd meg, ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat.”

Az ilyen tanuló a „három király” is egyben, háromszoros emberré vált, mivel a háromszoros Logoszt képviseli: szellem, lélek és test. A három király pedig útra kel a napkeleten ragyogó csillaghoz. A szellem és a lélek érkezik meg először, megelőzve a lassabb testalakot. E harmadik király hátul jön, mert még bizonytalan az irányban. Neki még keresnie kell, még veszélyek fenyegetik, és ő maga is veszélyeket teremt.

A „Szaturnusz kapujában állni” még nem jelenti a testalak teljes megszabadulását. Az új már ténylegesen megszületett ugyan, a régi rendszert azonban még maradéktalanul fel kell számolnia.

Az első hétszeres kör folyamatait átküzdő tanuló egy új születésre vár, és amint beléphet az Uránusz-körbe, ez a születés valóra is válik. Itt az új, mennyei léleklény megszületéséről van szó, melynek szintén hét nézete van.

Ezt az új léleklényt a gyermek Jézusnak szokták ábrázolni, aki még védtelenül, rongyokba csavarva fekszik a jászolban. A tanulónak egy újabb hétszeres úton arra kell vállalkoznia, hogy az újszülöttet legyőzhetetlen erővé teszi, és megszilárdítja ebben az erőben. Ezért áll lesben Szaturnusz kapujában a „fekete átok”, hogy ezt az újszülött gyermeket megölje.

Ha azonban a tanuló a helyes úton jár, és felismeri a gonoszt, akkor megleli az utat. Neki mondják tehát: „Ezt mondja a Szent, az Igaz, aki megnyitotta a te ajtódat. Ha Ő megnyitja, senki be nem zárja, és ha bezárja, senki meg nem nyitja. Íme eléd adtam egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat. Mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet.”

Ha a tanuló úgy járja az ösvényt, ahogyan azt az eddigiekben vázoltuk, és az ösvényen hűnek találtatik, akkor biztonságban van, és senki nem veheti el a koronáját.



Az első hétszeres körben le kell rakni az igaz szellem isteni otthonának az alapjait: a főpapnak templomot kell megalapoznia. Az első hétszeres kör jelöltje abban az előjogban részesült, hogy Isten találkozott vele a templomban. Uránusz hétszeres lélekkörében azonban Isten világossága a részévé válik, és testileg megszületik benne. Az Uránusz-beavatott beszélhet joggal „a bennem lévő Krisztusról”.

Létezik egy Ammia nevű prófétanőről szóló ősi legenda, aki Filadelfiában lakott. Az „Ammia” név jelentése: „Isten népe”. „Filadelfiában lakni”, vagyis az Uránusz-körhöz tartozni, szó szerint és testileg azt jelenti: „új értelemben csatlakozni Isten népéhez”. Vannak történetek az Uránuszi óriásokról is, az erő titánjairól, akik hatalmas képességekkel rendelkeztek. A mitológiában és az okkult tudományban Uránusz az Istenek Atyja, egy új ösvény kezdete és teremtője.

Uránusz ugyanakkor - és ezt minden ezoterikus tanítvány tudhatja - egy magasabb Krisztusjelkép. Krisztus ekkor nem „a világ bűneit elvevő” bárány többé, és nem is az emberhalász, hanem a fénylő, egyetemes szereteterő, az igaz és valódi kozmikus mindenség-rezgés. „Isten szeretet!”, és ezt a szeretetet a Fiú, Krisztus nyilvánítja meg nekünk. A tanuló akkor lép be megkoronázva az Uránusz-körbe, és akkor üdvözli királyként az újszülött gyermeket, amikor ez a mindenség-szeretet az első hétszeres kör után testet ölt benne.

Az ilyen tanuló már nem időz az ősrégi múlt homályba vesző történelmi jelenségeinél, és nem száll vitába a tudatlan veszekedőkkel arról, „hogyan is történt pontosan”, mert minden élet Urát hétszeres lélekfejedelemként éli meg a jelenben, a saját mikrokozmoszában.

A hétszeres Uránusz-körben egy új Krisztusnap emelkedik a magasba, és ezt a Napot a Vigasztaló követi a növekedés öt új szakaszának megnyilvánításával. A mennyei lélek-pentagram kifejlődik, mint az „örökkévalóság az időben”.



III



Az olvasó bizonyára felteszi a kérdést, hogy vajon mi is az Uránusz-beavatás lényege. E beavatásnak az a lényege, hogy a tanuló teljesen birtokába jut az egyetemes, fénylő szereteterőnek, amely eltölti és beborítja őt.

Ha kijelentjük, hogy „Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad”, akkor ezzel azt valljuk, hogy létezik egy mindenható isteni akarat, amelyből minden érték, képesség és minden szerkezet keletkezik, és amellyel mindez fennmarad, és Isten fenségéről tanúskodik. Az a beavatott, akiben ez a szereteterő megszületik, belép a Fényhierarchiába és részesül a Krisztus-képességekben és a Krisztusmágiában.

A tanuló eddig a pillanatig nem ismert ehhez fogható szereteterőt és ilyen szeretet-képességet. Most azonban megérett egy olyan lét-állapotra, amely nem magyarázható a földi természetből: ez az Uránusz-kör. A minden észt felülmúló szeretettel való összekapcsolódás a Vénusz-beavatás során jön létre. E szeretet saját, belső forrását birtokolni, az újjászületett gondolkodással összhangban - ez az Uránusz-beavatott előjoga.

Az ösvényen járó tanulót, aki erre a körre még nem érett meg, olykor erős vágyakozás kerítheti hatalmába e szeretet után. Ilyenkor önmagát hibáztathatja, hogy „nincs bennem szeretet; még nem tudok elég szeretetet kisugározni”. Érzi ugyanis, hogy minden földi szeretet mennyire behatárolt. Néhány ezoterikus azt állítja, hogy a humanisztikus szeretet, vagyis az altruizmus az Uránusz-szeretet. Ez azonban helytelen, és legfeljebb egy gyenge, karikatúraszerű vetületről beszélhetünk.

A földi természetben háromféle embertípust figyelhetünk meg, akik megpróbálnak reagálni az Uránusz-erőre.

Először is az, aki elvet minden szokást és törvényt, amely e világrendet többé-kevésbé egyensúlyban tartja, és - jellegétől függően - felelőtlenül egyre újabb módszereket erőltet.

Másodszor az, aki a földi altruizmus minden formáját alkalmazza, de gondoskodik róla, hogy saját énje soha ne húzza a rövidebbet.

Harmadsorban pedig létezik e világban egy alkalmazott felebaráti szeretet, amely olykor nagyon misztikus és magasztos, és gyakran magas fokú önmegtagadásról tanúskodik, mégis pusztán kísérletező, és a vízszintes síkon marad. Ezt a felebaráti szeretetet azok tudják kihordani, akik látják a világ szenvedését, és együttérzésükben mindenféle jelszavakat, terveket és ötleteket próbálnak megvalósítani, abban a reményben, hogy ezzel a világ és az emberiség szenvedéseit megszüntethetik.

A hétszeres Uránusz-kör mindenség-szeretetének ereje, lénye és képessége azonban alapvetően más rendhez tartozik. Ez az eredeti teremtés mindent átlelkesítő és mindent megújító ereje, amely soha nem kirekesztő, sohasem kísérletező, és a biológiai én-tudat minden tevékenységétől független. Aki ugyanis ránemesedett erre az erőre, annak már nincs ilyen én-tudata.

Az Uránusz-beavatott a Krisztushierarchia megbízásából ebben a világban dolgozik ugyan, a dialektikus tudat számára azonban nem tud megnyilatkozni. Az egyik szolgálót körüléljenzik, a másikat meg a „gonosztevők közé számlálják”, ahogyan ezt a Zsidók Tanácsa előtt álló Jézus, és a megkövezett István megtapasztalhatta.

Az Uránusz-beavatott a Mester szolgálatában nem foglalkozik a saját viselkedésével kapcsolatos emberi megítélésekkel, és emiatt könnyen elképzelhető az is, hogy e kör testvérei közül az egyik a mű szolgálatában katonai pályát választ, míg a másik elvből antimilitarista életmódot folytat.

Az emberi élethullám az állat alatti szintre süllyedt, és a disznók moslékát evő, elveszett istenfia megmentése gyakran olyan intézkedéseket és fellépést igényel, melynek értelmét a biológia agytudat nem tudja felfogni.



IV



Aki belépett Uránusz hétszeres lélek-körébe, az Filadelfia lakójává vált. „Filadelfia” kivételes, mindent felülmúló testvéri szeretetet jelent.

Ez a beavatott egészen új módon dolgozhat ebben a világban. Hiszen nem csupán a misztériumok ismerője (Merkúr), az Istent ismerő, aki a szív királykamrájában találkozott Istennel (Vénusz), akinek akarata megszabadult a természettől és egyensúlyba került (Mars), aki a fény szolgálatában önfeláldozóan munkálkodik (Jupiter), és aki egy új anyagi alak alkotóelemeit nyilatkoztatja meg (Szaturnusz), hanem - egy egészen új értelemben véve - ő a lelkesítő. Tudja tehát, hogyan kell erőterét lángoló tűzzé lobbantania: misztikus mágussá, Vénusz hatalmas magasabb oktávjává vált.

Az Uránusz-beavatott az örökkévalóság minden misztikusan teremtő képességét birtokolja, ezt a teremtőerőt pedig alkalmazni kell az időben; ez vagy feltámaszt, vagy megbuktat. Az Uránuszból kiinduló lelkesítő erők nem csupán ébresztőek és összekapcsolók, mint a Vénusznál, hanem egyúttal átalakítóak is. Emésztő tűzként hatnak elektromosan és mágnesesen.

Eme körben részesülteknek mondják: „Íme én adok neked a Sátán zsinagógájából néhányat, azok közül, akik zsidóknak mondják magukat és nem azok, hanem hazudnak.” A „zsidó” szó itt „az Oroszlán gyermekeit” jelenti, vagyis igaz keresztényeket - de nem azok, „hanem hazudnak”. Ők a látszat-vallásosak, akik - valahol és valahogyan - az emberiséget félrevezetik és akadályozzák. Ezekkel kapcsolatban a következőket helyezik kilátásba: „íme azt mívelem, hogy azok eljöjjenek és leboruljanak a te lábaid előtt”.

Így kerül korunkban is új kezekbe a szellemi élet: az újonnan megalakult Világtestvériség kezébe, amely biztosítani fogja az emberiség bizonyos részének, korszakunk learatandó termésének a szellemi vezetést. Ez egy új szellemi szervezet az Uránusz-körhöz tartozók irányítása alatt. Mivel pedig ez a kör egy tőle idegen rendben, ellenséges földön tevékenykedik, ezért felhangzik a figyelmeztetés: „tartsd meg, ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat. Akkor én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, és oszloppá teszlek az én Istenemnek templomában”. E szavakban közvetlen utalást találunk az utolsó, vagyis harmadik hétszeres körre: a Neptunéra.

Végül hangsúlyoznunk kell, hogy a mindent felülmúló testvéri szeretet, amely a filadelfiaiak sajátja, semmilyen szempontból sem személyes irányultságú. Az Uránusz-szeretet személytelen és az egész emberiségre kiterjed. Tervszerűen és intelligensen sugározzák ki azzal a szándékkal, hogy az emberiséget felemeljék a megújuláshoz, vagy pedig - ha Isten ösvényeitől egyre inkább eltér - összetörjék.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,