Lectorium Rosicrucianum - gnózis, gnoszticizmus

!Kristály sorozat 2 - Misztériumállatok

VI. A griff

Teljes könyvek az Iskola irodalmából > Kristály sorozat 2 - Misztériumállatok


A griff le­gendái fölbukkannak a régi Indiában, Szíriában, Perzsiá­ban, Babilóniában és Egyip­tomban is. Mióta csak ember él, beszélnek róla. Ha­zája állítólag északon Hiper­borea hegyvidéke, de említik a Góbi sivatagot is. Feje és szárnya hasonlatos a sashoz, teste többi része az oroszlán alakjában folytatódik. Egyaránt megtestesíti a levegő és az ál­latok királyát. Min­den elbeszélésben az arany­kincs, a fény, a Nap őrzőjé­nek nevezik, de ő a küszöb őre is, és az örökkévalóság hír­nöke. Az észak-németországi Bad Münderben a Van Rij­ckenborgh Templom előtt bronz griff-szobor áll. A nagymester - akinek a sas a jelképe - templomának fényét vigyázza.

A Krisztus előtti VI-VII. században élt Arisz­teasz Arimaspeia című költeményé­ben megírja, hogy fent északon, Hiperborea hegyei között őrzi az aranybányákat az arimaszpik ellen. Ktésziasz (Kr. e. V. sz.) szerint pedig a griff India hegyeiből bányássza az aranyat, melyből fészkét építi. Még tolla­zatának színét is leírja: a hátán fekete, melle vörös, szár­nya fehér, nyaka sötétkék. Hans Schöpf Mesés álla­tok23 című munkájában részle­tesen ír róla: „Ez a legendás madár a mondák és a mesék varázslatos lénye. Képes egy kocsit a levegőben húzni, őrzi az aranykincset, és aki csak egy farktollát is birtokolja, az képes varázsolni.” A régi ábrázolások kettős lénynek mu­tatják. Feje, mellső lábai és a szárnya a sasé, törzse, hátsó lábai és farka pedig az orosz­lánra emlékeztetnek. Különös sajátos­sága hegyes felfelé álló füle, mely nem származik sem a sastól, sem nem az oroszlántól. Ez a hegyes, csúcsos fül a ba­bilóniai Tiamat-sárkányra jellemző. Bár a griffábrá­zolások kultúrkörönként vál­tozóak, lényegüket tekintve mégis nagyon hasonlatosak: karomszerű mellső lába, tollas feje, görbe csőre és széles ragadozómadár-szárnya, valamint erős oroszlánteste van. És mindig a hátsó lábain ül. Ebben az alakjában a görögök Keletről átvett keveréklényként tartják számon. Egyi­ke azoknak az ősi keleti misztériumlényeknek, melyeket Babilonból, de Egyip­tomból és a mükénéi kultú­rából is ismerünk.

A hagyományok és az irodalom alapján e meseszerű lény származási helye minden valószínűség szerint Egyiptom. S bár a griff különösen az egyiptomi művészetben tűnik fel gyakran, más állítások szerint hazája mégsem Egyiptom. Ábrázolásai ugyanis olyan ősi műemlékeken is feltűnnek, amelyek ázsiai népektől, hadi­sarcként kerültek Egyiptomba. Ezek az alkotások a griff gyorsaságát emelik ki. Lehetséges tehát, hogy eredetét Ázsiában kereshetjük, hiszen hasonló ábrá­zolásokra lelünk Babilonban és az asszír művészetben is. Mindig békés, ám éber lényként, és mint az istenek őrét: kutya módra, ülő helyzetben jelenítik meg. Az ókori görögök számára a griff nemcsak művészeti alkotást, hanem beavatási jelképet is jelentett.





A griff mondája



Delphoiban az Om­phalost, a Szent Köldökkövet őrző arany saspár rokonságot mutat a sze­mita istentiszteletben központ­i szerepet betöltő frigyláda fölött található két arany kerubbal (griffel). Ezek Jehova arany lábzsá­molyán fekszenek, fejüket egy­más felé fordítva, óriásira ki­terjesztett hatalmas szárnyak­kal, mintha védeni akarnák a ládát.

A griffek a görög mondákban és mítoszokban is előfordulnak mint óriási ma­darak, melyeket az éles megjegyzésekben bővelkedő Aiszkhülosz Zeusz csahos kutyáinak nevez. Ők őrizték az aranykincset egy távoli keleti országban, amíg az aranyföveny melletti Plútón lakó egyszemű arimaszpik dühös csatában el nem vették tőlük. A griff a görögöknél 'grüpsz' szóalakban az ikerpár Apolló és Artemisz megjelenítője.

A középkori Németországban a 'grüpsz'-ből griffmadár lett, mely a régi költeményekben nagy szerepet játszott. Az egyszarvúhoz ha­sonlóan a régi gyógyászatban a griffet is varázserővel ru­házták föl. Az egyház griffkarmokat és a grifftojást árult.

Az egyik legkülönösebb (a III. századból származó) legenda Nagy Sándorról ad hírt, aki griffek húzta kocsin szelte a levegőeget. A világhódító hadvezér a világ végére akart menni, hogy megnézze, valóban összeér-e ott az ég és a föld. Szolgái elfogtak kettőt az ott élő hatalmas és erős madarak közül. Három napos éheztetés után hámot adtak rájuk, melyhez egy kosarat kötöttek. Ebben emelték az éhes állatok a királyt a levegőbe, aki egy lándzsán lómájat tartott eléjük. A legmagasabb mennyországban Nagy Sándor egy ember formájú madárral találkozik, mely fenyegetődzve visszafordulásra szólítja fel. Lándzsáját a merész hódító akaratlanul is a végtelen mélységben parányinak tűnő, a tenger által kígyóként körülfont föld felé ereszti, mire a hatalmas madarak szinte zuhanva robognak vele vissza a földre.





A griff mint jelkép



A középkorban a griffet általában Krisztus jelképének tekintik. A Sevillai Izidor így ír erről Etimologiae24 c. művében: „Krisztus: oroszlán, mert erős és uralkodik. Sas, mert feltámadása után a mennybe emelkedik.”

Az Isteni színjáték 29. énekében Dante győzelmi fogatról álmodik, amelyet griff húz. A sashoz hasonlatos rész arany, az oroszlánszerű viszont fehéresvörös, mivel - a magyarázatok szerint - ez Krisztus emberi természetét képviseli. Így lett a griff - a sas és az oroszlán pozitív tulajdonságainak összeolvasztása révén - tökéletes Krisztus-jelképpé.

A görögöknél a griff egyben napszimbólum is, szent állat, az erő és a hatalom megtestesítője. Perzsiában a griff a szent tűznek, az élet vizének és az élet fájának az őrzője. Velőkig ható pillantása miatt a griff az éberséget és éleselméjűséget is jelképezte.





A griff gnosztikus szempontból



Jan van Rijckenborgh és Catharose de Petri azt írja, hogy a griffről szóló mesék nagyobbrészt keletről származnak, ahol a griff többek között az arany őrzője, kincstárnok.25 Ezért ez az állat a Napnak van szentelve. A Nap keleten kél, ezért aki az ösvényre tér, az - jelképesen - kelet felé fordul. Ott található a semmihez sem fogható világosság. Ám túl kell jutni a griffen, a kincstárnokon, aki annak a fénynek is az őre, mely sem földön, sem vizen soha még fel nem ragyogott.

A mesék a birtokát erősen féltő állatnak is mondják. E nézetében a griff az egyetemes Élő Test oltalmazó ereje, az üdvösség kincsestárainak őre, ahová pedig „tisztátalan kézzel”, vagy­is megszentségtelenítő értelemben senki sem hatolhat be. Ez az erő a sas és az oroszlán lényiségét foglalja magában, mely tüzes, mint a Nap.

A kisugárzások, a szellem tűzlángjai két alakban öltenek testet. Az elsőben az új Ádámot, a másodikban az új Évát jelentetik meg: „az Isten előtt álló” új lélek két nézetét. Ezt a két érintést szeráfoknak és keruboknak, arany kígyóknak és griffeknek, tehát szárnyas misztériumállatként ábrázolják. A perzsa mitológiában a griff az arany hegyet őrzi. Ha a tanuló képes megérteni a Gnózis hívását, akkor a szellem hegyeihez fordul, ahonnan az ő segítsége jön. Amikor pedig a Boldognak-mondások szent hegyéhez közeledik, hangosan kiáltja: „Az én segedelmem az Úrtól van, aki teremtett mindeneket”. Mihelyt kimondta ezt a mantramot, azonnal körüllebegik a hegy őrei, a titokzatos griffek, a kerubok. Egyikőjük vakító villámként csap le rá, és mellét feltépve hatalmas hőséggel végigperzseli kígyótűz-rendszerét. Akit a szellem tüze így megragadott, az mennydörgő hangot hall: „Az ember fia és a kígyók fia. Íme, bárányként küldelek a farkasok közé. Légy bölcs, mint a kígyók”.

A tanuló ekkor visszafordul az arany hegyről, mert felmenetelének órája még nem jött el. Lemegy a völgybe, mint bárány a farkasok közé, karját a griff ejtette seb fölött keresztbe fonva. Most az új törvény szolgája. Endúrájának, önfeledt emberszolgálatának hosszú útja végén majd ismét az arany hegyen találja magát, szeráfok és kerubok közepette, magában a szent mindenütt-jelenlétben. És olyan szavakat hall, amiket ember még nem hallott soha.


Tanfolyam
Kereső

Írja be a keresendő szót, válassza ki, hol szeretne keresni, majd klikkeljen az OK gombra!

Jelképtár

© Lectorium Rosicrucianum

2528 Úny Pelikán Konferenciahely. Tel.: 06-33-489-110, Fax: 06-33-489-095, E-mail: info@lectorium.hu

webmester: admin@lectorium.hu, validálás: html, css,